Nagyszabású felújításokba kezd az egyik magyar zsidó egyház

A nyár végéig megkezdődik a Kazinczy utcai „kis zsinagóga” és Jósika utcai imaház felújítása az Erzsébetvárosban. A két leromlott állapotú templom helyreállításának költsége közel százmillió forint, amit a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) a számára kifejezetten erre a célra felajánlott magánadományokból finanszíroz – közölte sajtóközleményében a vallási szervezet. 

A legkisebb magyar zsidó egyház májusban hivatalba lépett új vezetése – a költségvetési egyensúly megteremtése és a hitélet újraindítása mellett – a következő években szeretné a teljes ingatlanállományát felújítani, és ennek érdekében rekonstrukciós programot indít.

Történelmi épületek újulnak meg

A Kazinczy utcai „kis zsinagógát” az 1980-as évek végén, Bokor Sándor hitközségi építészmérnök tervei szerint alakították ki, miután az 1913-ban átadott főtemplom állapota leromlott, az épület használata veszélyessé vált. Mára a „kis zsinagóga” került hasonló helyzetbe, így az ingatlan jelentős felújításra szorul.

Többek között fel kell újítani a belső burkolatot, korszerűsíteni kell a világítást, a nyílászárókat, modernizálni kell a kiszolgálóhelyiségeket

– fejtette ki Keszler Gábor, a MAOIH elnöke, aki a felújítás várható költségét 40–50 millió forintra tette. „A kivitelezőkkel az egyeztetés már folyamatban van, a munkálatokat még a nyáron meg szeretnék kezdeni" – fűzte hozzá.

Az 1895-ben megnyílt, évtizedek óta nem használt, volt Kattler Erzsébet-imaház – a templomot Kattler Bernát kalaposmester alapította elhunyt kislánya emlékére – egykoron fontos szerepet játszott az Erzsébetváros ortodox zsidók hitéletében.

Állapota mára rendkívül leromlott, hitéleti használatra nem alkalmas. A Jósika utcai imaház felújítását, aminek költségét Keszler Gábor 50–60 millió forintra becsülte, a nyár végéig be is akarják fejezni.

Mindkét rekonstrukció zárt, a források célirányos hasznosulását garantáló finanszírozási rendszerben, a kifejezetten erre a célra juttatott magánadományok felhasználásával történik majd

– ismertette a MAOIH elnöke, hozzátéve, hogy a Dob utca–Kazinczy utcai – a nagy zsinagógát is magába foglaló – épületegyüttes felújítása soha nem fejeződött be.

„Egy nagyobb esőzésnél vödröket kell a padsorok közé állítani, nincs fűtés, nincs hűtés, veszélyes a világítás, ott is haladéktalan felújításokra van szükség a további károk megelőzésére. Műemléki védettségű, rendkívül egyedi beltéri megoldásokkal rendelkező rituális fürdőnk romokban, néhol életveszélyes állapotban” – sorolta a problémákat Keszler Gábor, megjegyezve, hogy a milliárdos forrásigény fedezésére az egyház nagyon számít a hazai és külföldi magánadományokra.

A MAOIH elindította a „Save the Hungarian Orthodoxy / Mentsük meg a magyar orthodoxiát” kezdeményezést.

Egy olyan platformot szeretnénk létrehozni, amelyhez itthonról és a határainkon túlról, felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki tud kapcsolódni, akinek fontos a magyar ortodox zsidóság megmentése

– hangsúlyozta Keszler Gábor. Az elképzelések szerint a saját weboldallal, közösségimédia-csatornákkal, crowdfunding (közösségi finanszírozási) funkcióval rendelkező, a magyar ortodox zsidóság értékeinek, kultúrájának, tradícióinak megmentését célul kitűző, információs és interakciós platform a következő hónapokban indul be, szintén magánadományokból.

Gatyába akarják rázni a költségvetést

A közleményben jelezték, hogy a MAOIH élén májusban volt váltás, „az új vezetés azóta minden erejével az előző éra felelőtlen gazdálkodása következtében kialakult pénzügyi válsághelyzet megoldásán dolgozik” – fogalmaztak.

Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) új vezetősége is beszállt a háborúba, ami a három Magyarországon működő zsidó egyház között robbant ki. A szervezet korábbi vezetőjének, Deutsch Róbertnek a leváltása miatt teljesen elszabadultak az indulatok, de az új vezetés szeretné megnyugtatni a hitközséget.

Ismertették, hogy a kifizetetlen számlatartozás eléri a 250 millió forintot, miközben az egyháznak semmi tartaléka nincsen. „Az új vezetés május elején alig 5 millió forintot talált a MAOIH bankszámláin, a piacképes ingatlanokat pedig mind eladták az elmúlt évtizedekben” – emlékeztettek a közleményben.

Kifejtették, hogy az új vezetésnek május eleje óta jelentős, 20 százalékos költségcsökkentést sikerült elérnie, ám az egyház bevételei – köztük az úgynevezett örökjáradék, amit a magyar állam az 1991-es restitúciós törvény alapján, azon korábban hitéleti vagy közösségi célt szolgáló egyházi ingatlanok után fizet, amelyeket a 1948. január 1. után kártalanítás nélkül államosítottak – még így is csak a kiadások alig felét fedezik.