Küszöbön a magyar melegrekord, leírni is szörnyű a számot

Korábban megírtuk, hogy megérkezett az El Niño, melynek nyomán július első hetében megdőlt az átlaghőmérsékleti csúcs a Földön. Cikksorozatunk előző részében szakértőkkel vizsgáltuk, hogy az új globális átlaghőmérsékleti rekord miként befolyásolhatja a hazai mezőgazdaságot és az ország növekedési kilátásait. 

Az El Niño globálisan és hazánkra is hatással van. A szárazföldek és az óceánok vízfelszínének hőmérséklete több helyen átlagon felüli – állapította meg az Indexnek Herrmann Dóra. Az Időkép meteorológusa jelezte, hogy épp a harmadik hőhullámot tapossuk a nyáron.

A szakértő emlékeztetett, hogy 2007-ben a nyár közepén, július 20-án értük el az abszolút maximumot, 41,9 fokot Kiskunhalason. Ugyanezen a napon a legmagasabb napi középhőmérsékletet, 33,3 fokot Dunaújvárosban mérte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

– fedte fel lapunknak a meteorológus, kiemelve, hogy a múlt héten háromszor írták felül a korábbi globális átlaghőmérsékleti rekordot, és ez hazánkban is megtörténhet.

Már előttünk a 40 fok

A meteorológus elmondta, hogy pár fokos lehűlés volt tapasztalható pénteken, miután csütörtökön heves viharokkal átvonult a front. A hőmérséklet-visszaesés azonban nem volt jelentős és tartós, 

A hosszú távú előrejelzésekhez viszont többéves statisztikákra, szezonális előrejelzésre, valamint a tapasztalataikra támaszkodnak a szakértők, ami egy durvább becslést ad.

Mivel hazánkban a legmelegebb időszak általában július, augusztus derekán van, reálisan ebben az időszakban következhet be az említett rekordok megdőlése

– ismertette Herrmann Dóra. Szubjektív véleménye, hogy a hazai nyári turisztikai szezon az időjárástól függetlenül nagyjából változatlan marad.

Kisebb az esély az aszályra

A tavalyihoz hasonló tartós aszályra idén kisebb az esély a szakértő szerint, ugyanis már tavasszal, nyár elején megfelelő mennyiségű, sőt helyenként átlagon felüli csapadék esett. 

Nem egy helyen rövid idő alatt, lokálisan fordult elő zivatarcellákból havi, másfél havi csapadék. Ennek ellenére a nyár hátralévő részére nem jelenthetjük ki, hogy nem lesz aszály az ország akár kisebb területén

– állapította meg Herrmann Dóra, megjegyezve, hogy a területi eloszlás nem egyforma, jelenleg az Alföldön és a Kisalföldön kritikusan száraz többfelé a talaj felső félméteres rétege. Itt nem éri el a 40 százalékot a nedvességtartalom, ami a növények számára hasznosítható lenne.

Mitológiai szörny nevét kapta a mostani hőhullám

Korábban megírtuk, hogy Európába megérkezett a Cerberus névre keresztelt hőhullám, amelynek nyomán Európa földközi-tengeri országainak egyes részein a hőség a 48 fokot is elérheti. Azt sem tartják kizártnak, hogy ezúttal megdől a 2021-ben Szicíliában mért melegrekord, a 48,8 fok. Olaszországban televíziós hirdetésekben szólnak a városlakókhoz, hogy figyeljenek a háziállataikra, és rendszeresen látogassák idős hozzátartozóikat. A rekkenő hőségtől Amerika sem menekül, a várakozások szerint egyes városokban akár 50 fokot is mutathat a hőmérő.

Agráripari szakértők jelezték az Indexnek, hogy a világ átlaghőmérsékleti rekordjainak megdőlése nem érinti súlyosan a magyar mezőgazdaságot. Sőt még profitálhatunk is az El Niño jelenségből. Ha világszinten kisebb termés lesz, akkor jó eséllyel kapuk nyílnak a világ gabonapiacán a magyar terményeknek.

A globális gabonapiacon pedig már érezhető a drágulás, ugyanis az El Niñóval kapcsolatos növekvő aggodalmak máris hozzájárultak ahhoz, hogy a kávé, a cukor és a kakaó ára az elmúlt hetekben meredeken emelkedjen

– mutatott rá elemzésében a Makronóm, kiemelve, hogy ezt várhatóan más élelmiszeripari nyersanyagok ára is követni fogja, ahogy a súlyos időjárási események hatással lesznek a termésre. Számos alapvető élelmiszert, köztük pálmaolajat, cukrot, búzát, kakaót és rizst olyan területeken termelnek, ahol valószínűleg nehezebb termesztési körülményekkel kell szembenézniük a gazdáknak.

A gazdáknak is figyelni kell az időjárást

A meteorológus szerint fontos a folyamatos, részletes időjárási előrejelzések megismertetése a gazdákkal, hogy minél jobban tudják alkalmazni a kapott információt, és fel tudjanak készülni esetleges extrém időjárási körülményekre. 

Célszerű folyamatosan frissíteni ismereteiket az éghajlatváltozásról és arról, hogyan lehet alkalmazkodni a hőmérséklet növekedéséhez. Ezenfelül a szárazság ellen érdemes lehet az öntözőrendszerek korszerűsítése. A csepegtető öntözés például kevesebb vizet használ, és közvetlenül a növény gyökereihez juttatja a vizet

– sorolja a meteorológus a tanácsokat, rámutatva, hogy a talaj minőségének javítása segíthet a növényeknek abban, hogy jobban bírják a hőséget.

Elmagyarázta, hogy a komposztálás, a vetésforgó alkalmazása és a talaj takarása mind segíthetnek javítani a talaj vízmegtartó képességét. Ezenkívül választhatnak olyan növényfajtákat, amelyek jobban tűrik a hőt és a szárazságot. A genetikailag módosított növények is segíthetnek a szakértő szerint, mivel képesek jobban alkalmazkodni az extrém időjárási körülményekhez.

(Borítókép: Kallos Bea / MTI)