Olyat mondtak Matolcsy Györgyék a kormányról, amire senki sem számított

D  HR20230621008
2023.07.25. 14:00 Módosítva: 2023.07.25. 15:13
Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 18,5 százalékról 17,50 százalékra módosították, tehát ezt száz bázisponttal csökkentették. A kamatfolyosó alsó szélét továbbra is 12,50 százalékon hagyták. A jegybank szerint a kormányzati intézkedések egyre hatékonyabban csökkentik az inflációt.

A Monetáris Tanács kedden változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét a korábbi 18,5 százalékról 17,5 százalékra módosították, tehát ezt ismét 100 bázisponttal csökkentették.

Az Indexnek nyilatkozó elemzők egyetértettek abban, hogy az effektív kamat leghamarabb szeptemberben érhet össze az alapkamattal.

A jegybank tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal emelte meg utoljára az alapkamatot, 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.

Piaci várakozások

A körülmények megfelelőek ahhoz, hogy újabb 100 bázisponttal csökkentse a Monetáris Tanács az effektív kamatrátát – állapították meg az Indexnek nyilatkozó szakértők. A közgazdászok szerint ha a piaci hangulat nem romlik el, akkor a 13 százalékos alapkamatszint eléréséig ülésenként további 100 bázisponttal vághatja a jegybank az egynapos betéti rátát. Ezzel az ütemmel szeptemberben érhet össze az effektív kamat az alapkamattal.

„Meglepetést okozna a fentinél nagyobb kamatcsökkentés, illetve bárminemű nem konvencionális lazítás bejelentése” – jelezték lapunknak az elemzők, kiemelve, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege és a cserearány javult, az állampapírpiac likvid, a hozamok csökkentek, stabilan alakul a forint árfolyama is, illetve az energiaárak esetében sem történt számottevő megugrás. A legtöbb, a jegybank által kiemelten figyelt mutató tehát a kamatcsökkentések folytatásának irányába hat.

Döntött a jegybank, szédeleg a forint

Kedd reggel 9 óra magasságában a hétfő esti értékhez hasonlóan 378 közelében járt a forint az euróval szemben. Kora délutánra gyengült a magyar fizetőeszköz, 12 óra magasságában 378,4 körül járt az MNB kamatdöntésére várva.

14 ÓRAKOR MEGJELENT A JEGYBANK KAMATDÖNTÉSE, AMELLYEL EGY IDŐBEN MEGINDULT A FORINT, 378-ig erősödött vissza AZ EURÓVAL SZEMBEN.

Korábbi tapasztalataink alapján a jegybank kamatdöntése hatással van a forint árfolyamára is. A szakértők szerint most azonban a 100 bázispontos kamatcsökkentést már beárazta a piac, így ez a döntés nem rengeti meg a magyar fizetőeszközt. Ugyanakkor meglepetést okozhat az árfolyamban, hogy az MNB-ülést követő napon az amerikai jegybank, majd csütörtökön az Európai Központi Bank is kamatdöntést hoz, mely növelheti a bizonytalanságot a devizapiacon.

Délután 15 óra 30 perckor arra az üzenetre, hogy egyelőre nincs terítéken az alapkamat csökkentése, átmenetileg 377-ig erősödött a magyar fizetőeszköz, majd egy órával később fordulatot vett, és 379-ig is felszúrt. 17 óra magasságában 378,7 forintot ért egy euró.

Csökkentik az irányadó kamatot

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke a kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen leszögezte:

további 100 bázisponttal csökkentik az irányadó kamatot, így ez szerdától 15 százalék lesz.

A döntés az elemzői és a piaci várakozásokkal megegyezik. Virág Barnabás ezt követően ismertette: a Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdasági környezet lehetővé teszi, hogy folytassák a kamatcsökkentési ciklust. Emlékeztetett, a Magyar Nemzeti Bank továbbra is óvatos, fokozatos és kiszámítható lépések mentén halad. Úgy véli, az infláció gyors csökkenésével a reálkamatok már ősszel pozitívvá válhatnak. Így a jegybank folytatja a kamatkörnyezet normalizálását – szögezte le Virág Barnabás. Az alelnök elmondta, hogy a júniusi inflációs adatok összhangban voltak a júliusi várakozásokkal.

A dezinfláció gyorsult érezhetően júliusban. A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése. Idén a gazdaságpolitika minden vektora erősen dezinflál

– jelezte Virág Barnabás, hozzátéve: az idei év végére az infláció érezhetően 10 százalék alá süllyed várhatóan, miközben a maginfláció is jelentősen csökken. A piaci szolgáltatások éves inflációja 2021 júliusa óta először mérséklődött. Hozzátette, a folyó fizetési mérleg javulásának üteme a vártnál is gyorsabb lehet.

A jegybank szerint a kormányzati intézkedések egyre hatékonyabban csökkentik az inflációt.

Globálisan és azon belül Európában megtörtént az inflációs fordulat, de elhúzódó dezinflációs pályát várnak az MNB elemzői. Úgy véli,  Magyarországon folytatódik a dezinfláció, és nem csak az infláció süllyed a bázishatások miatt, hanem havi árszintcsökkenés is zajlik – emlékeztetett az alelnök. Az élelmiszerpiac kiemelten kezelt szektor, amelyben most azt látni, hogy tovább erősödött az élelmiszerárak csökkenése, árszintcsökkenés tapasztalható.

Az infláció csökken, a gazdaság felpörög

A gazdaság élénkülése az infláció jelentős csökkenésével az idei év második felében indulhat meg – világított rá Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a folyó fizetési mérleg javulásának üteme a vártnál is gyorsabb lehet. Egyre csökken a következő három hónapra vonatkozó árvárakozások mértéke, ez is arra utal, hogy folytatódik az infláció csökkenése. A belső keresletről elmondta, hogy az visszafogott, az év hátralévő részében dezinfláló hatással lesz.

A harmadik negyedévben megmozdult valami a magyar gazdaságban, még a vonal alatt vagyunk, de megindult a gazdasági aktivitás élénkülése. Az év második felében vonal fölé kerülhet a magyar gazdaság, fokozatos növekedést mutatva. Ezt a folyamatot segíti az infláció csökkenése.

– magyarázta a jegybanki alelnök, kiemelve, hogy az infláció csökkenése erős impulzust okoz a gazdaságban, a reálbérek növekedése mellett. Az egyensúlyi folyamatokról elmondta, hogy folytatódott az elmúlt hónapok javulási tendenciája a folyó fizetési mérlegben.

Az energiaárak csökkenése és a cserearányok javulása segítette a pozícióját a hazai gazdaságnak. Az export számairól elmondta, hogy azok az elmúlt hónapokban is stabilan tudtak maradni. A devizapiacról kifejtette, július elején a feltörekvő piacokon hangulat romlása következett be, ez megerősíti, hogy továbbra is óvatos monetáris politikai döntésekre lesz szükség. A monetáris politika fókuszában az alapkamat és az effektív kamat közelítése áll továbbra is.

Lényeg a fokozatosság

A jegybank szerint a nemzetközi környezetben a háború továbbra is bizonytalanságot okoz. Ugyanakkor Virág Barnabás arra is emlékeztetett, hogy a globális meghatározó jegybankok lassan a kamatemelési ciklusuk végére érnek. Kiemelte, a továbbiakban fokozatosan közelítik az effektív kamatot a jegybanki alapkamathoz.

„Az árstabilitás elérése érdekében továbbra is szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges” – hangsúlyozta Virág Barnabás, kitérve arra, hogy az alapkamat jelenlegi, 13 százalékos szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. 

Az alapkamat jelenlegi szintjének változtatása az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. A jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és a devizacsere-ügyleteket, azonban az eszközök kamata 100 bázisponttal csökken

– fogalmazott a jegybank alelnöke, kiemelve, hogy a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.

(Borítókép: Matolcsy György 2023. június 21-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)