Hernádi Zsolt: Hazugság, hogy a Mol olajával mennek az ukrán harckocsik

Hernádi Zsoltot kollegánk, Szabó Gyula, az Index gazdasági rovatának munkatársa, Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese, valamint Orosz Márton, a Portfolio munkatársa kérdezte a Napkelte című korábbi műsorból ismert felálláshoz hasonlóan.

Szabó Gyula, az Index munkatársa megkérdezte, hogy mit tett a Mol a zöldátállás érdekében 2015 és 2022 között, és azért, hogy diverzifikálja az ország olajellátását. A Mol vezetője erre azt mondta, fontos számukra a karbonsemlegesség, ezért tettek sok lépést az utóbbi években. A krími háború után viszont arra is elkezdtek felkészülni, hogy a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóját átállítsák a nem orosz típusú nyers kőolajra is.

Ha leállna a kőolajvezeték, de remélem, hogy nem áll le, akkor fel tudjuk hozni a kőolajat az Adriából

– mondta. Azt is hozzátette, hogy az orosz típusú kőolajkeverékről van szó, hiszen az európai feldolgozók hagyományosan erre a fajta kőolajra lettek optimalizálva. Ha másfajta kőolajra kell átállni, akkor az megnehezíti, megdrágítja a termelést, és komoly beruházásokra van rá szükség – fejtette ki.

A szankciós rendszer abból indul ki, hogy mi okosak vagyunk, és ők hülyék. Nem, ők is okosak

– mondta nem sokkal később Hernádi Zsolt, utalva ezzel már az orosz olajra kivetett uniós szankciókra és arra, hogy az oroszok Indiába és Kínába tették át az exportjukat.

Kacsoh Dániel azt kérdezte, van-e még válság az energiapiacon, mire Hernádi Zsolt azt mondta, többé-kevésbé fennmaradt a koronavírus-járvány és a háború miatt keletkezett válság, bár a súlypontok áttevődtek. Mindemelett Oroszországból nem érkezik többé olcsó energia, és ennek a legfontosabb fordulópontja az Északi Áramlat vezeték máig nem tisztázott felrobbantása volt. Az árak miatt csökkent a fogyasztás, nehéz helyzetbe került az európai termelés, és ez még ma is érezhető – fejtette ki. 

Az Oroszország elleni szankciók nem érik el a célt

Egy másik kérdésre azt válaszolta, hogy a Mol három-öt éven belül le tud válni az orosz olajról, de ehhez sok, körülbelül 30 beruházásra van szükség, amelyek még folyamatban vannak. Arról is beszélt, hogy szerintük az oroszok elleni uniós szankciók nem érik el végső céljukat.

Szankcióval Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni

– mondta, hozzátéve, a háborút meg lehetett volna előzni, ha az orosz és az ukrán féllel jobban betartják a nemzetközi szereplők a Minszk–1 és Minszk–2 egyezményt. „Ettől még Oroszország agressziót hajtott végre, ami megbocsáthatatlan” – hangsúlyozta.

Kollégánk kérdésére válaszolva Hernádi Zsolt azt is kifejtette, lehetett volna csinálni egy, a schwechatihoz hasonló finomítót, de korábban nem ez a döntés születetett. Kollegánk felvetette, hogy az orosz típusú olajnak való kiszolgáltatottság évekig fennállt, fel lehetett volna készülni egy ilyen átállásra. „Én nem tartottam ezt kiszolgáltatottságnak. Ez nem olyan, mint a gázvezeték” – mondta Hernádi Zsolt, utalva arra is, hogy az orosz olaj hagyományosan jóval olcsóbb volt az amerikai Brent olajnál, ezért állt rá ez a régió annak a feldolgozására.

Hazugság, hogy a Molnak nagy szerepe van az ukrán hadsereg működtetésében

„Az unió semmit nem csinál. Mi azonnal bejelentettük, hogy ez visszaélés az erővel, visszaélés a joggal. Horvátország ötszörös tranzitdíjat számol fel, mint az összehasonlítható áraink” – ezt már arról mondta Hernádi Zsolt, hogy a horvátok nagymértékben megemelték a Magyarországra szállított olaj tranzitdíját az utóbbi hónapokban. 

Azt is elmondta, hogy az ukránoknál is hasonló áremelés történt, de azt valamelyest megmagyarázza az, hogy az orosz rakétacsapások a kritikus ukrajnai infrastruktúra ellen az olajszállítást is költségesebbé tették az ukránok számára.

Ezután felvetődött a kérdés, hogy a Handelsblatt című lap pár napja megjelent cikke szerint a Mol olajszállításai sokat segítenek az ukrán hadseregnek. 

Hernádi Zsolt erre azt mondta, át kell gondolni, kinek az érdeke volt, hogy megjelenjen a német lap cikke, merthogy nem igaz, amit abban írnak az ukrán vámhatóságra hivatkozva.

Ez egyszerűen bődületes hazugság, hogy Magyarország és Törökország a legnagyobb beszállítója a Molnak, hogy a Mol gázolajából mennek az ukrán harckocsik. Ergo az oroszokat akarták ezzel fölhergelni, hogy »ezeknek szállítasz te kőolajat«

– mondta a Mol vezérigazgatója, aki elárulta, a lengyelek, litvánok, románok többszörösét adják Ukrajnának olajból, mint ők. Arra a kérdésre, hogy ez azért van-e így, mert az ukránok nem kérnek többet, vagy mert mi nem akarunk többet adni, azt mondta, hogy egyszerűen így alakultak ki a piaci viszonyok.

Magyarországról az ukrán dízelbehozatal 6 százaléka érkezik

– szögezte le végül.

Nem sokkal később a Portfolio munkatársa felvetette, hogy a hulladékkoncessszió miatt is konfliktus tört ki a Mol és mások közt, és sokan tüntettek is emiatt. Hernádi Zsolt erre válaszolva utalt arra is, hogy ha a Molnak ezen az ügyleten szinte semekkora nyeresége nem lesz az első években, akkor rengeteg költségük lesz emiatt.

Kollégánk kérdésére, hogy miért kellett ebben a kérdésben 35 évre előre dönteni, azt mondta, hogy azért van szükség ennyi időre rögzíteni ezt, mert évekbe telik, amíg át tudnak állni költséghatékony módra.

Ezután munkatársunk megkérdezte, miért számítanak arra, hogy jobb lesz a hulladékszállítási szolgáltatás, ha a Molnak ezután nem kell senkivel versenyezni a koncesszió miatt. Hernádi Zsolt erre azt mondta, a hulladékszállítással kapcsolatban olyan helyzet állt elő, hogy bizonyos feladatokat mindenképp meg kell csinálnia valakinek, és a Mol ügyel arra, hogy betartsák a szabályozásokat. „Biznisz”, vagyis haszon ebből csak jóval később lesz számukra – fűzte hozzá. 

Káros a rezsicsökkentés, az extraprofitadó kábítószer?  

Hernádi Zsolttól a Mandiner munkatársa kérdezte meg, hogy egy alkalommal a rezsicsökkentés káros hatásairól beszélt, és komolyan gondolja-e, hogy azon változtatni kellene, vagy el kellene törölni.

„Időről időre újra kellene gondolni a rezsicsökkentést, mert sokan visszaélhetnek az alacsony árakkal. Ez többek közt a vízfogyasztás terén is látható, ahol a felhasznált mennyiségtől függetlenül kapja a lakosság az olcsó vizet, miközben az országot egyre gyakrabban fenyegeti szárazság” – válaszolta arra a kérdésre, hogy komolyan gondolja-e, hogy változtatni kellene vagy el kellene törölni a rezsicsökkentést.

Ugyanúgy támogatjuk azt, aki hetente cseréli le a medencéje vizét és azt, aki naponta friss vizet fogyaszt

– hozta fel a példát. 

Egy másik felvetésre, mely szerint a Molnak rekordbevétele volt tavaly, és eközben mégis az extraprofitadó ellen tiltakoztak, Hernádi Zsolt azt mondta, a szokásos adófizetésükön túl tavaly 750 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ami fájdalmas összeg, különösen azért, mert hátrányba kerülhetnek a konkurenciával szemben. 

Igen, azért fájdalmas, mert a versenytársainknál nem volt ilyen adó, minálunk meg volt ilyen adó. Tehát ők, a versenytársaink nagyobb lélegzethez tudtak jutni

– fejtette ki, hozzátéve, hogy idén már más a helyzet, és a jövő évre sem túl jók a kilátások a világgazdaságban látható változások miatt. Szerinte ha a költségvetés most a magas profit miatt pénzt vesz el a Moltól, akkor annak a következő években lehetnek káros hatásai. 

Ez olyan, mint a kábítószer. Erre rá lehet szokni. De ennek megjön a böjtje, legfeljebb egyszer-egyszer lehet használni

– fogalmazott, hozzátéve, a Molnál mindig mindenki csak a bevételi oldalt nézi, de a kiadásokra is ugyanúgy ügyelni kellene, hogy fenntartható legyen a vállalat.

A Molt is Oroszország szponzorának akarták nevezni 

Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Mol és az OTP is csak akkor tud erős lenni, ha a magyar kormány is erős, viszont ha a kormány gyenge, akkor az ő helyzetük is rosszra fordul vele együtt. Szerinte a kormány és a vállalatok közti viszonyrendszernek tudható be az, hogy az ukrán kormányzat nemrég az Oroszországot támogatói háborús szponzorok listájára tette az OTP-t.

Hozzáteszem, a Molt is rá akarták tenni egy ilyen listára. Akkor mi nemzetközi ügyvédekkel fél év alatt szedettük le magunkat róla

– mondta Hernádi Zsolt, utalva arra, hogy a szóban forgó listát egy külföldi nonprofit civil szervezet (NGO) készítette, velük kellett levelezniük. Arra a kérdésre, hogy a Molnak akkor jobb ügyvédei vannak, mint az OTP-nek, úgy reagált, hogy „ezt nem mondanám, mert Csányi Sándor megorrolna”, de az talán kijelenthető, hogy több tapasztalatuk van az efféle peres ügyekben.

Vágyálom a GDP-növekedés, amivel a kormány számol 

Kollégánk kérdésére beszélt az inflációról is, és azt mondta, ez közös nemzeti ügy. Meg kell fontolni, mikor kell abbahagyni az infláció gerjesztését, valamint a jegybanki kamatemelést. Hogy a kormány vagy a nemzeti bank hibázott-e e téren, az jó kérdés, az viszont a gazdasági számok alapján biztos, hogy nehéz időszak következik. Utalt arra is, hogy szerinte a kormányzat által most kitűzött célok sem minden esetben teljesülnek, például a GDP szempontjából sem.

Valószínűleg vágyálom, hogy pozitív tartományban maradjon a GDP növekedése

– fogalmazott, hozzátéve, az is rontja a helyzetet, hogy a mai gazdasági környezetben sok beruházás elmarad, és ezek óhatatlanul hiányoznak a következő években.

Kollégánk megkérdezte, hogy a magyar kormány gazdasági ügyekért felelős miniszterei, tisztviselői közül (Varga Mihály, Nagy Márton, Matolcsy György), ki a „legerősebb”.

De jó kérdésed van. Rosszat akarsz nekem?

– mondta viccelődve Hernádi Zsolt, majd végül azt válaszolta, hogy a miniszterelnök az. 

Felvetődött az is, hogy a Molnak minek kellett ekkora épületet felhúznia Budapesten, mint amekkorát nemrég épített, hogy egy miniszter ezt állítólag „tájsebnek” nevezte, és hogy Hernádi Zsolt tériszonyos. A Mol-vezér erre viccelődve azt mondta, terápiás célzattal építették meg az épületet, majd komolyra fordítva kifejtette, egy ekkora vállalatnak szüksége van ilyen épületre, hiszen a munkavállalók zöme nem home office-ból dolgozik. Hozzáfűzte, ikonikus épülete lesz ez Budapestnek, és a toronyból szokatlan perspektívából, észak–déli irányból lehet látni a várost.

Végül szóba került az is, hogy egyes híresztelések szerint a Molhoz köthető Corvinus Egyetemen visszaélések történtek, kivételeztek egyes hallgatókkal. Hernádi Zsolt azt mondta, ezeknek a vádaknak semmi alapjuk nincs, politikai indíttatású ügyről van szó, és az az oktató, aki ezt a botrányt megpróbálta kirobbantani, maga is pártaktivista, politikai ambíciói vannak.

(Borítókép: Kacsoh Dániel, Orosz Márton, Szabó Gyula és Hernádi Zsolt. Fotó: Németh Kata / Index)