A minta folytatódik: a külföldiek tartják felszín felett a magyar turizmust

A turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 1,6 millió vendég négymillió vendégéjszakát töltött el 2023 júniusában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, csütörtöki adataiból.

– mutatott rá Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője jelezte, hogy ez egyaránt jellemző volt a belföldiek és a külföldiek utazásai során. Ugyanakkor az elmúlt hónapok azon tendenciája, hogy a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma csökken, míg a külföldieké emelkedik, júniusban is folytatódott.

A vendégéjszakák 69 százalékát a kereskedelmi szálláshelyek adták, ahol a forgalom 2,2 százalékkal esett vissza. A magán- és egyéb szálláshelyeken 2,4 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban.

Megérzi a turizmus az apadó pénztárcákat

A belföldi vendégek száma 7,1, a vendégéjszakáké 10 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 934 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 2,2 millió volt a turisztikai szálláshelyeken; ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 647 ezer vendéget és 1,5 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 61 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 10 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 7,7 százalékkal csökkent 2022 júniusához viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai térségben, a Balatonon és a Mátra–Bükk turisztikai térségben a belföldivendég-éjszakák 32, illetve 9,4 százalékát regisztrálták.

A belföldi vendégek számának csökkenése összefüggésben állhat a megélhetési költségek megugrásával. Az Európa-rekorder infláció, illetve az ezzel párhuzamos reálbércsökkenés alaposan megtépázta a családi kasszákat, aminek hatására a magyarok a turizmus-vendéglátás területén vágták vissza a költéseket. Az Index arról is írt, hogy sokan már egy bevásárláshoz is hitelt vesznek fel.

Regős Gábor a lapunkhoz eljuttatott elemzésében rámutatott, hogy a belföldi vendégéjszakák számának 10 százalékos mérséklődését a reálkeresetek csökkenése mellett más tényező is okozza: ebben jelentős szerepe van a nemzetközi turizmus koronavírus utáni újraindulásának is, azaz a magyarok is inkább külföldre utaznak.

A nemzetközi turizmus újjáéledését hazánk szempontjából kedvező hírnek értékelte a szakértő, hiszen ebből a koronavírus előtt jelentős bevételünk származott – a külföldiek sokkal többet költöttek el Magyarországon mint a magyarok külföldön. A vendégforgalom korábbi szintjéhez való visszatérés nagyobb exportbevételt jelentene és így kedvezően befolyásolná a gazdasági teljesítményt. Ezt ugyanakkor akadályozza az alacsonyabb fizetőképes kereslet, hiszen a reálbérek csökkenése általánosan, a legfontosabb küldőországokban is jellemző. Az orosz és ukrán turisták elmaradása szintén visszaveti a keresletet.

Szép számmal jönnek a külföldiek

A külföldi vendégek száma 25, a vendégéjszakáké 14 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A turisztikai szálláshelyekre érkezett 665 ezer vendég 1,8 millió vendégéjszakát töltött el, amelyek közül 495 ezer vendéget és 1,3 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 75 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 13 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma 21 százalékkal bővült 2022 júniusához viszonyítva. A legnépszerűbb turisztikai térség a Balaton volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 14 százalékát regisztrálták.

Bár mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében tarol a Balaton, az Index korábban arról írt, hogy, a magyarok közül egyre kevesebben választják a magyar tengert, inkább külföldön nyaralnak. A Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanakkor cáfolta, hogy maflást kapott volna a Balaton, szerintük közel sem biztos a visszaesés a nyári szezonban.

A kormány rekorddöntést vár idén a turizmus területén. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt egy szerdai sajtóeseményen, hogy a legfrissebb országos adatok az eddigi legjobb évet, 2019-et közelítik vagy verik meg.

Jól csengett a kassza

Összesen 27 681 turisztikai szálláshely, ezen belül 2941 kereskedelmi, valamint 24 740 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket.

A kereskedelmi szálláshelyek közül 985 szálloda és 1187 panzió volt nyitva június egy részében vagy egészében.

A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 54 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 17 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Ennek nagy része ugyanakkor minden bizonnyal az infláció hatására emelt áraknak köszönhető.)

Széchenyi Pihenőkártyával folyó áron 3,3 százalékkal kevesebbet, 2,9 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a kereskedelmi szálláshelyeken.

Féléves mérleg és kilátások

A turisztikai szálláshelyeken 1,3 százalékkal több, összesen csaknem 16 millió vendégéjszakát regisztráltak 2023. januárban–júniusban az előző év azonos időszakához képest.

A következő hónapokban a szálláshelyek forgalmát ellentétes tényezők befolyásolják majd. A SZÉP-kártyával kapcsolatos változások némileg csökkenthetik a keresletet, míg a mérséklődő infláció segítheti azt – állapította meg lapunknak Regős Gábor. A nemzetközi turizmus élénkülése szintén pozitív hatást fejthet ki.

Így összességében kérdés, hogy a szálláshelyeknek mennyire lesz az idén erős nyaruk, ami azért is fontos, mert ez az az időszak, amikor bevételeik érdemi része keletkezik

– mondta a közgazdász, kiemelve, hogy a kereslet alakulása szempontjából meghatározó lesz az árazás: a túlárazott szálláshelyek elriasztják a vendégeket és így végül kihasználatlanul maradnak.

(Borítókép: Balaton József / MTI)