Megkongatta a vészharangot a dohányipar: sürgős változásokra van szükség

Az ártalomcsökkentést sürgősen el kell fogadni, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egymilliárd dohányost hagy cserben – nagyjából így összegezhető a Globális Nikotinfórum (Global Forum on Nicotine – GFN) szakértőinek konszenzusa. A varsói fórumon a panelbeszélgetések többsége mind oda futott ki, hogy „sürgős változásokra van szükség” a dohányzással kapcsolatos globális politikaalkotás legmagasabb szintjén, még a WHO idén novemberi, kulcsfontosságú ülését megelőzően.

A fórumon a dohányzás ártalmainak csökkentésével kapcsolatos lehetőségekkel és kihívásokkal foglalkoztak, beleértve a biztonságosabb nikotintermékek megfelelő szabályozását, valamint bemutatták a használatukkal kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket is. 

Felhívták a figyelmet a biztonságosabb nikotintermékekre való áttérés szükségességére, megvitatták az ebben a stratégiában rejlő hatalmas lehetőségeket, de szó esett a közegészségügyet fenyegető kockázatokról is – már amennyiben az ártalomcsökkentést nem integrálják a dohányzással összefüggő halálozásra és betegségekre adott globális válaszlépésekbe.

Nagy feladat előtt a WHO

A nikotinfórumon felszólaló szakértők felszólították a WHO-t, hogy sürgősen vizsgálja felül „a biztonságosabb nikotintermékek dohányzásról való leszokást célzó használatával kapcsolatos megközelítését”. Ugyanis a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (Framework Convention on Tobacco Control – FCTC) keretében folytatott több évtizedes nemzetközi dohányzás-ellenőrzési tevékenységének ellenére még mindig körülbelül egymilliárd ember dohányzik, és évente hétmillió ember hal meg dohányzással összefüggő betegségben.

A dohányzással összefüggő betegségeket ugyanis nem a nikotin okozza, amely viszonylag alacsony kockázatú anyag – habár erős függőséget okoz, szívfrekvencia- és vérnyomásemelő hatása van –, hanem a dohány égésekor és a füst belégzésekor felszabaduló toxinok – hangzott el a fórumon. Ráadásul tíz dohányosból nyolc a világ szegényebb országaiban él, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni a dohányzás okozta betegségekkel.

A megoldás részévé kell válnia a dohányiparnak

Bernd Mayer, a Grazi Egyetemen a farmakológia és toxikológia professzora szerint a dohányzás elleni harc napjainkra a nikotin elleni harccá vált.

A döntéshozók sokszor egyszerűen nem tesznek különbséget az egyes termékek között, egy kalap alá kerülnek a nikotintartalmú dohánytermékek a különböző ártalomcsökkentett termékekkel. Sharon Garin Fülöp-szigeteki helyettes államtitkár például arról beszélt, hogy olyan célokat tűztek ki maguk elé, hogy egyrészt a kiskorúak semmiféle dohányzáshoz köthető terméket ne fogyasszanak, másrészt a már dohányzók kevésbé káros szokást vegyenek fel.

Több országban elkezdték betiltani a különböző ízesített termékeket – például Magyarországon is. Azonban Sharon Garin szerint „ha eltávolítjuk az aromákat, az hatással lehet a már dohányzó felnőttekre” is, akik több választási lehetőséget szeretnének, amikor úgy döntenek, hogy kevésbé káros termékre váltanak. Gyakorlatilag a tiltással ezt a választási lehetőséget húzzuk le a listáról.

– hangsúlyozták több pódiumbeszélgetésen. A felszólalók többsége úgy látja, hogy a fogyasztók bevonása nélkül lehetetlen lesz olyan szabályokat, törvényeket hozni, amelyek valóban előbbre viszik az ártalomcsökkentést.

Sokan a mai napig a nikotint tekintik a legfőbb ellenségnek, holott leginkább az égéssel van probléma. Jon Fell dohány- és nikotinágazati tanácsadó szerint egyes tudományos előadások is csak elterelik a figyelmet arról, hogy miről is szól a dohányzás ártalomcsökkentése.

Joe Thompson, az Imperial Brands tudományos és szabályozási igazgatója szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban sokan csalódottak a kockázatcsökkentett termékek elérhetővé tételének ütemével kapcsolatban. Úgy véli, hogy ezt nem a nagy multinacionális vállalatoknak kellene megoldaniuk egyedül, bár azt ő is elismerte, hogy van, illetve lehetne ebben szerepük.

Nem azzal kell kezdeni, hogy hogyan szabályozzuk ezeket a termékeket, hanem azzal, hogy hogyan segítsük a fogyasztót. Egymilliárd dohányos van, akik mind különböző utakon járnak. Ennek a keretnek szilárdnak és megismételhetőnek kell lennie, olyan termékszabványokra van szükség, amelyek nem akadályozzák a belépést, hanem garantálják a biztonságot, a minőséget és a hatékonyságot, és olyan szabályozásra van szükség, amely megakadályozza a fiatalok hozzáférését

– foglalta össze Joe Thompson.