Minden várakozást felülmúlt, amit az OTP letett az asztalra

Csütörtök hajnalban tette közzé második negyedéves jelentését az OTP-csoport, amelyből kiderült, hogy a pénzintézet idén január–júniusban 471,059 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 88 százalékkal meghaladja a tavalyi, azonos időszakban mért eredményt.

A második negyedévben a csoport 283,94 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, amely messze túlszárnyalja a 194,723 milliárd forintos elemzői konszenzust, ami negyedéves alapon 20 százalékos, éves összevetésben 4 százalékos növekedést feltételezett.

Több tényező javította az eredményeket

A csoport mérlegfőösszege 36 866 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén, ami az előző negyedévhez képest 2 százalékos, az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékos növekedést jelent. A pénzintézet elsődleges alapvető tőkemutatója június végén 15,2 százalék volt, ami 0,8 százalékpontos növekedést jelent a korábbi negyedévhez képest; az aktuális tőkemegfelelési minimum a bank esetében 11,3 százalék. 

A negyedéves eredményt számos tényező javította:

• Az integrált szlovén Nova KBM teljes negyedéves eredményével hozzájárult a bank teljesítményéhez. 84 milliárd forintnyi akvizíciós hatás (adózás után), ezen belül az Ipoteka Bank konszolidálása miatt felmerülő egyszeri tételek adózás utáni összege 90,8 milliárd forint (mintegy 245 millió eurónak megfelelő összeg) volt. Ez két tételből tevődött össze: a badwill 125 milliárd forint, míg az ún. bekerüléskori kockázati költség 40 (adózás után 34) milliárd forint volt. A fennmaradó –6,9 milliárd forintnyi akvizíciós hatás javarészt Szlovéniához kapcsolódott.
• 25,6 milliárd forintnyi extraprofitadót visszatérített az állam. A 2023-as magyarországi extraprofitadó akkor érvényes szabályozásnak megfelelő teljes éves összege az első negyedévben elszámolásra került, azonban egy 2023. április 24-i kormányrendelet hatására az OTP éves bruttó befizetési kötelezettsége az első negyedévben elszámolt 69,0 milliárd forintról 41 milliárd forintra mérséklődött, a bruttó 28,1 milliárd forintnyi különbség pedig a második negyedévben visszaírásra került.
• 6,5 milliárd forint az OTP–MOL közötti sajátrészvény csere tranzakcióhoz kapcsolódó NPV-hatás (adó után), mely az osztalékok eltérő időpontban történő kifizetésének eredménye: az OTP esetében az osztalékkifizetésre júniusban, míg a MOL esetében júliusban került sor. A harmadik negyedévben a MOL osztalékbeérkezésének pozitív hatását semlegesíti a második negyedévben felmerült pozitív NPV-hatás visszafordulása;

A bank megannyi operációja sikeres volt:

• a magyarországi egység hozzájárulása a konszolidált korrigált adózás utáni eredményhez a második negyedévben 73,5 milliárd forint,
• a bolgár DSK Csoporté 53,2 milliárd forint, az OTP Bank Szlovéniáé 34,2 milliárd,
• a horvátországi OBH-é 16,9 milliárd,
• a szerb banké 14,1 milliárd,
• az albán banké 4,2 milliárd,
• a montenegrói CKB Csoporté 4,5 milliárd,
• az oroszországi fióké 33,3 milliárd,
• az ukrán egységé 17,7 milliárd,
• az OTP Bank Romániáé 12,6 milliárd,
• az OTP Bank Moldováé pedig 4,0 milliárd forint volt.

A csoporttagok többségénél negyedéves összevetésben javult a nettó kamatmarzs az emelkedő EUR-kamatok hatására, míg Magyarországon egyszeri és technikai tényezőknek köszönhetően nőtt a marzs. A portfólióminőség változatlanul stabil képet mutat, a legtöbb országban a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően a munkanélküliségi ráták stagnáltak vagy csökkentek. A 2023. december 31-ig meghosszabbított magyarországi kamatstop pedig kordában tartja a változó kamatozású jelzáloghitel- és SME-portfóliók esetleges romlását – ismertette a pénzintézet jelentésében.

Július 7-én az S&P Global Ratings megerősítette a magyar szuverén hitelbesorolást, ennek megfelelően az OTP Bank minősítése is változatlan maradt: a hosszú lejáratú adós besorolás 'BBB-', a kilátás stabil; a 2023 februárjában kibocsátott lejárattal rendelkező alárendelt devizaadósság minősítése 'BB'.

Bővült a hitelezés 

Az ügyfélhitelek negyedéves alapon 6 százalékkal, éves szinten 23 százalékkal nőttek és elérték a nettó 21 563 milliárd forintot, ugyanakkor az akvizíciókkal korrigálva az organikus növekedés 2 százalékos volt. A betétállomány nagysága az előző negyedévhez viszonyítva nem változott, 26 903 milliárd forint maradt, ami éves szinten több mint 20 százalékos bővülést jelent. 

Csoportszinten azonban általában mérséklődött a hitelezési aktivitás, az év első hat hónapjában 3 százalékos volt az árfolyamszűrt állomány növekedés a Nova KBM és Ipoteka Bank akvizíciós hatásával szűrve. 

Megugrottak a költségek

A működési kiadások pedig 222,2 milliárd forintot tettek ki, ami az előző negyedévivel szinte megegyezik, az egy évvel korábbihoz képest viszont 20 százalékos növekedést jelent. A negyedéves konszolidált működési költségek egy százalékkal mérséklődtek negyedéves alapon, ezen belül

Az amortizáció viszont 4 százalékkal csökkent; a dologi költségek pedig döntően a bázishatás miatt estek vissza 11 százalékkal negyedéves alapon. A második negyedéves kiadás/bevétel arány 41 százalék alá csökkent, ami negyedéves alapon 8,7 százalékpontos javulást tükröz. A romló makrogazdasági kilátások miatt ugyanakkor Magyarországon addicionális értékvesztés képzésre került sor – írják a jelentésben.

Pozitív várakozások

A menedzsment arra számít, hogy a teljesítő hitelek árfolyamszűrt állományának organikus növekedése csoportszinten elérheti az 5 százalékot 2023 egészében. 

A menedzsment a 2023. első féléves trendek alapján az idei év egészében év/év alapon alacsonyabb hitelkockázati költségrátát és kiadás/bevételi mutatót prognosztizál, ezáltal a 2023-as korrigált ROE érdemben meghaladhatja a 2022. évi 18,8 százalékos értéket.

Szépen kereskedik a pénzintézet papírjait

A csütörtöki tőzsdenyitás előtt 13 685 forinton áll az OTP részvénye, amellyel a BÉT prémiumkategóriájában kereskednek. Az elmúlt egyéves időszakban 13 970 forint volt a pénzintézet papírjának legmagasabb árfolyama és 7830 forint volt a legalacsonyabb.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)