Putyin visszatér a gázpiacra, de nem tudni, melyik álarcában

A héten tapasztalt gázpiaci árkiugrás tisztán hisztéria volt – mondta az Indexnek Balogh József energetikai szakértő. Majd Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője azt is hozzátette, hogy a gáztőzsdén a nagyon alacsony árszintekről észleltünk az elmúlt egy-két napban komolyabb ugrást, ugyanakkor csütörtök délelőtt már negatív korrekció látszódott.

Balogh József arra is kitért, hogy az európai gázkereskedés tavaly megbukott, mert amikor az oroszok elkezdték csökkenteni a mennyiséget, Európának ezt pótolnia kellett, és nagyon sokan megégették a kezüket. Ugyanakkor, akik egyszer így jártak, legközelebb nem szeretnének ugyanebbe a csapdába kerülni. Ezért alakulhatott ki, hogy a piac állandó bizonyítási kényszer mellett elképesztően érzékeny. „Egyszerűen beindult a nyájösztön, egyszer csak valaki elkezdte vásárolni, és egyre több vásárló lett mint eladó, az ár el is indult felfelé” – tette hozzá Balogh József.

Mi állhatott a háttérben?

Az európai földgáz tavaly március óta a legnagyobb mértékű kilengéseket produkálta a héten. Ez újra a felszínre hozta azokat a piaci aggodalmakat, hogy esetleges ellátási zavarok alakulhatnak ki. Az irányadó határidős ügyletek 28 százalékkal magasabb szinten állapodtak meg, egy olyan rendkívül volatilis napon, amikor a kontraktus ára június óta először meghaladta a 40 eurót. Az árak napközben volt, hogy 40 százalékos kiugrást mutattak, míg kedden reggel 30 euró alatt kereskedtek, addig szerdán dél körül 40 euró fölötti árakkal is lehetett találkozni. A napi emelkedés a legnagyobb mértékű volt az orosz–ukrán háború kezdete óta.

A héten lezajlott folyamatra több magyarázat is felmerült. Az biztos, a kurzust az LNG-piac körüli bizonytalanságok húzhatták felfelé: az egyik ok az lehetett, hogy a legjelentősebb ausztrál LNG-létesítményben sztrájkok kezdődhetnek, ez csökkentheti a cseppfolyósított földgáz kínálatát – emlékeztetett erre Árokszállási Zoltán, akinek véleményét osztja Balogh József is, de egyben felhívta a figyelmet más hátterekre is.

Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi gázt már eladta júliusban a tőzsdén arra számítva, hogy visszavásárolja majd olcsóbban. Amikor egy ilyen ügylet zajlik, akkor általában előre megadják, hogy a kereskedő milyen áron kezdi meg visszavásárolni a pozícióját. Például: ha eladta 28 eurón megawattóránként, és közben az ár 32 lett, akkor muszáj volt zárnia a pozícióját – 4 eurónál többet nem akar bukni. Tehát itt előre eladta a termékét, úgynevezett short pozíciót nyitott. Ha a gáz ára lement volna 22 euróra, akkor nyeresége lett volna a visszavásárláson, azonban a piac ellene mehetett – akár az ausztrál események miatt –, ezért zárni kellett.

Összességében ennek az az eredménye, hogy mindenféle fundamentális változás nélkül beindul a vásárlás, így meglódultak az árak, hiszen több lesz a vevő, mint az eladó. Fontos hozzátenni: ilyen eset júniusban már történt, ami hasonlóan rendkívüli volatilitást eredményezett. A szakértők szerint a legvalószínűbb, hogy egymást gerjesztő folyamatok egyszerre történtek. Azonban ez az áringadozás nem lett volna elég arra, hogy egy külön cikkben foglalkozzunk a gázkereskedés rejtelmeivel, sokkal tanulságosabb következtetések is leszűrhetőek a heti folyamatokból.

Elképesztően érzékeny a piac

„Az elmúlt hónapokban (átmeneti megugrásoktól eltekintve) a tavalyihoz képest nagyon alacsony gázárak alakultak ki Európában. Historikusan ezek a szintek még mindig viszonylag magasak, ám látni kell, hogy az orosz–ukrán háborút követően Oroszország számottevően csökkentette szállításait, ezért Európa sokkal jobban rá van utalva az LNG-piacra, mint korábban” – mondta az Equilor vezető elemzője. Ez az állapot értelemszerűen a fentihez hasonló, az LNG-piacot érintő hírek esetén könnyedén okozhat hirtelen emelkedéseket. „Mivel azonban az orosz szállítások már így is sokkal kisebbek, mint a háború előtt, a tavalyihoz hasonló drámára nem számítunk, és az európai töltöttségi szintek is nagyon magasak” – tette hozzá.

Balogh József arra is kitért, tavaly a gázpiacon sokan leszerepeltek. Így most azonnal vásárolnak, hogy több veszteség őket már ne érje – egyébként, akik vásároltak, mind rosszul jártak, hiszen az árak már lejjebb jöttek. Szerinte a héten tapasztalt kilengések sokkal inkább azt mutatják, hogy mennyire érzékeny a gázpiac.

„Hiperszenzitív a piac. A legkisebb hírt is túlreagálja, mint egy hisztériás tinédzser” – nyilatkozta Balogh József. Ugyanakkor úgy véli, a korábbi békeidőben tapasztalt árak már nem térnek vissza. Ugyanis annál olcsóbb megoldás nincs, mint hogy a meglévő csöveken Oroszországból Európába érkezzen a földgáz. Minden más ennél csak drágább lehet. „Az oroszok azonban előbb-utóbb eladási kényszerben lesznek, mert a fosszilis energiahordozók értékesítésének hiányában a gazdaságuk működésképtelen. Jól látható: az olajjal alternatív útvonalakon keresztül látják el az európai piacot” – húzta alá, majd Balog József kiemelte:

Moszkva nem akarja, hogy Ukrajnán keresztül érkezzenek a nyersanyagok, és nem azért, mert az ukránok ellopják, hanem mert nem akarnak tranzitdíjat fizetni nekik. A keletről nyugatra történő útvonalakat lecserélték alternatívákra. Amennyire képesek rá, LNG-ben is nyomják a gázt. Oroszország előbb-utóbb visszatér az európai piacra, csak az a kérdés, hogy milyen álarcban.

Az európai gáztárolók töltöttségi szintje szerencsére nagyon magas – ezt már Árokszállási Zoltánt tette hozzá, aki arra is kitért, hogy már most 88 százalékon áll az Európai Unió egészét tekintve, miközben a magyar szint nagyjából 83 százalékon van. Előbbi az éves fogyasztás több mint negyedére, a magyar szint pedig az éves fogyasztás több mint felére elegendő.

Komoly ellátási zavarok kialakulásának jóval kisebb az esélye. A magas töltöttség miatt idén jóval alacsonyabb árak jelentek meg, mint ahogy azt tavaly év végén és az idei év elején várni lehetett. Említésre méltó, az ázsiai kereslet sem dübörög még, mivel a kínai gazdaság továbbra sem találja a ku-csengéhez a pengetőt. Ennek ellenére Európának az LNG-piacra való magas ráutaltsága miatt az egy-egy negatív hír hatására kialakuló ártüskék valószínűsége nagyobb lett.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2014. március 5-én. Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images)