Ausztrál kutató figyelmeztet: olyan háború közeleg, ami szinte sci-fibe hajlik

A mesterséges intelligencia (AI) gyors fejlődése vitákat vált ki, szakértők feszülnek egymásnak, hogy eldöntsék: az emberiség jótevője vagy végzete lehet a mesterséges intelligencia. Egy nemrégiben adott interjúban egy neves nyugdíjas professzor, Hugo de Garis apokaliptikus jövőképet festett, ahol ezek a robotok, más néven Artillektusok, vagyis „istenszerű masszívan intelligens gépek” egy napon a Föld uralkodó fajává válhatnak, és erre a lehetőségre fel kell készülnünk.

Korábban az Index ismertette az amerikai Forecasting Research Institutes kutatását, mely az emberiségre végzetes kimenetelű veszélyeket vette górcső alá, és az eredmények alapján a mesterséges intelligencia minden másik eshetőségnél magasabb számot hozott.

A vészharangot kongató Hugo de Garis ausztrál származású AI-szakértő sokáig a belgiumi Starlabben, később az amerikai Utah, illetve a kínai Wuhan Egyetemen dolgozott, „mesterséges agyakat” is tervezett. Pályafutása során a világ legnagyobb technológiai vállalatainál töltött be pozíciókat, és tanácsadóként az ENSZ-nek és az amerikai haditengerészetnek is felajánlotta szakértelmét.

Garis már a 2005-ben írt könyvében, amely a The Artilect War: Cosmists vs. Terrans: A Bitter Controversy Concerning Whether Humanity Should Build Godlike Massively Intelligent Machines címet kapta, előre jelzi, hogy az emberek és a mesterséges intelligencia közötti jövőbeli konfliktusok a 21. század végéig akár több milliárd ember halálát okozhatják.  

Új domináns faj emelkedhet fel

Az interjúban a professzor először a technológiai szingularitásról beszélt, amely egy hipotetikus pont a jövőben, amikor is a technológiai fejlődés ellenőrizhetetlenné és visszafordíthatatlanná válik. Kiemelte a mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődését, különösen a ChatGPT megjelenését, amely viharszerűen hódította meg a világot. Ez a technológia képes emberi szintű szöveget előállítani, ami jelentős ugrást jelent az AI képességeiben.

Ugyan ezek az előrelépések lenyűgözőek, kihívásokkal is járnak. A professzor kiemelte, hogy bár a ChatGPT-hez hasonló gépek képesek szöveget generálni, a világ átfogó megértése hiányzik belőlük. Lényegében „idióta zsenik” – magasan képzettek egy területen, de átfogó megértést nem tudnak felmutatni.

– világított rá Garis, figyelmeztetve, hogy az ilyen technológiák gyors elterjedése aggodalomra ad okot a jövővel kapcsolatban. Ahogy a gépek egyre intelligensebbé válnak, potenciálisan újratervezhetik önmagukat, ami intelligenciájuk exponenciális növekedéséhez vezethet. Ez azt eredményezheti, hogy a gépek felülmúlják az emberi intelligenciát, ami a fajok dominanciájának megváltozásához vezethet – magyarázta a professzor.

Kitért arra is, hogy a gépek „istenszerű” entitásokká válhatnak, amelyek képesek univerzumokat létrehozni. A vallási hiedelmekkel párhuzamot vonva felvetette, hogy a mi univerzumunk egy korábbi istenszerű entitás teremtménye lehet.

Háborút jósol a professzor

A vita kitért a mesterséges intelligencia fejlődésének politikai következményeire is. A professzor egy jövőbeli háborút jósol, amelyet „Artilect War”-nak nevezett el, két frakció között: azok között, akik támogatják a szuperintelligens gépek fejlesztését (kozmisták), és azok között, akik ellenzik azt (terránok). A terránok szerinte nem lesznek hajlandóak elfogadni egy olyan jövőt, amelyben az ember már nem az uralkodó faj.

Csak idő kérdése, hogy az emberiségnek választania kelljen: vagy leállítja a mesterséges intelligencia fejlődését, és ezt nem tartom reálisnak, vagy pedig elfogadjuk, hogy előbb-utóbb mi mint emberi faj a második helyre esünk vissza. A válasz erre, azt jósolom, a háború lesz. Az emberek többsége ugyanis nem fogja elviselni, hogy második legyen a fajok között, ezért háborút fog vívni, hogy ezt az állapotot megszüntesse

– fogalmazott a professzor, hozzátéve, hogy az emberiségnek mint fajnak el kell döntenie, hogy „isteneket” vagy terminátorokat épít. Összességében a mesterséges intelligencia térnyerése egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat. Miközben a fejlődés kétségtelenül lenyűgöző, egzisztenciális kérdéseket is felvet az emberiség jövőbeni helyével kapcsolatban. A mesterséges intelligencia fejlődésének gyors üteme azt jelzi, hogy ezek a kérdések a következő évtizedekben a világpolitika és a filozófiai viták középpontjába kerülhetnek.

(Borítókép: Index)