Egyelőre nyaralunk és nem tejet veszünk a SZÉP-kártyával
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Komolyan mérhető változást hoztak a Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyás forgalomban az augusztustól életbe lépő intézkedések. Az Indexnek válaszoló SZÉP-kártya-kibocsátók közül az MBH Bank szerint annak köszönhetően, hogy augusztustól az élelmiszerboltokban is le lehet vásárolni a kártyákon található összeget, amelynek éves adható keretösszege ráadásul 200 ezer forinttal, 650 ezer forintra meg is növekedett, a tranzakciók száma 17,3 százalékkal, a kifizetések összege 22,5 százalékkal emelkedett. A K&H Bank saját adatai szerint az előző év azonos időszakához képest mintegy 16 százalékkal nőtt a SZÉP-kártyás összforgalom, mely a tranzakciószám-növekedésnek tudható be. Ugyanakkor az OTP-nél nem éreztek érdemi kiugrást: az előző hónapban, július első 10 napjában mért 11,4 milliárd forinthoz képest augusztus 1. és 10. között 11,6 milliárd forintos SZÉP-kártyás költést regisztráltak.
Egyelőre nem a boltok profitálnak
Miközben a kereskedők bizakodtak, egyelőre úgy fest, alaptalanul tartott a turisztikai szakma, hogy az élelmiszer-áruházakban történő költés lehetősége alapvetően változtatja majd meg a SZÉP-kártyás költéseket.
A bankok egybehangzó vélekedése szerint a felhasználási lehetőségek bővülése ellenére továbbra is túlnyomórészt vendéglátásra és szállásra fordítják a SZÉP-Kártya-egyenlegüket a kártyabirtokosok,
kisebb részben szabadidőre, rekreációra költenek a plasztikokra utalt összegekből. Az egy vásárlásra jutó átlagösszegben sem látszik az élelmiszer-vásárlások előretörése: azt gondolhatnánk ugyanis, hogy a boltok pénztárainál arányaiban kevesebb pénzt hagynak a magyarok, mint amennyibe pl. egy szállás vagy egy családi vacsora árának kifizetése kerülne, azaz az egy SZÉP-kártyás költésre jutó átlagösszegnek csökkennie kellene. Az MBH Bank értékelése szerint ugyanakkor lényeges változást itt nem hozott az új szabályozás, az OTP Banknál ráadásul 1,7 százalékkal nőtt is az átlagos vásárlási érték.
Az MBH Banknál augusztus 1. óta a tranzakciók 11, a forgalom 13,5 százaléka bonyolódott az élelmiszerboltokban. Az OTP hasonló időszakra vetített adatai szerint augusztus első 10 napjában a forgalom 12,2 százaléka történt élelmiszerboltokban, ami azt jelenti, hogy az OTP SZÉP-kártyákkal az élelmiszer-kereskedésekben fizetett összeg ez alatt az időszak alatt nem érte el a másfél milliárd forintot.
A K&H Banknál idei adatok még nem állnak rendelkezésre, ám az beszédes lehet, hogy korábban – 2022 februárja és júniusa között –, amikor a kormányzat szintén engedélyezte a SZÉP-kártya-egyenlegek hidegélelmiszerre történő felhasználását, a K&H SZÉP-kártya-birtokosok pénzük 20-25 százalékát hagyták az élelmiszerboltokban. Ez azt vetíti előre ugyanis, hogy az idegenforgalmi szezon, a nyaralások lezárultával emelkedhet az élelmiszeripari igénybevétel a klasszikus turisztikai SZÉP-kártyás költések terhére.
Egy éve 40 milliárd felett költöttünk a boltokban
Amikor több mint egy évvel ezelőtt a kormány lehetővé tette a hidegélelmiszerek SZÉP-kártyás fizetését,
az 5 hónap alatt az OTP-nél 35, az MKB-nál 3,5, a K&H-nál 3 milliárd forintot meghaladó SZÉP-kártyás költés célzott élelmiszer-jellegű beszerzést.
A piacon már akkor is jelen volt 4. szereplőként az Edenred, amely a júliusi bejelentés szerint év végéig magyar tulajdonba kerül a korábbi francia tulajdonostól és a hírek szerint Rewin néven szolgáltat majd tovább. Ez utóbbi szolgáltató papíralapú utalványaival és kártyáival lényegében minden nagyobb élelmiszer-áruházban jelen volt, ám a SZÉP-kártyás elfogadásban le van maradva a vetélytársaktól. A banki hátterű szolgáltatók ugyanis jórészt minden komolyabb áruházlánccal leszerződtek már a 2022-es évben a SZÉP-kártya-elfogadásra, így idén csak újjá kellett éleszteni, technikailag aktiválni a meglévő elfogadói megállapodásokat.
Magas a jutalékszint
A SZÉP-kártya-elfogadás egyébiránt rendkívül költséges mulatság a kereskedőknek. A kormányzat az élelmiszer-kereskedelem bevonása ellenére sem változtatott a SZÉP-kártyák kondícióin, így
a turisztikai elfogadóhelyekhez hasonlóan az élelmiszerboltok is nettó 3,6 százalékos elfogadói jutalékot fizetnek a SZÉP-kártyás forgalom után.
Ennek az összegnek a fele, 1,8 százalék illeti meg a kártyakibocsátót, aki ebből fizeti a terminált üzemeltető társaság díját is. Már önmagában ez a jutalék is magasabb, mint amit a sima bankkártya-elfogadásért a kereskedőktől manapság kérnek a szolgáltatók. A kiskereskedelmi üzletek ugyanakkor a boltjaikban eladott kenyér, tej és felvágott után is 1,8 százalékkal támogatják a magyar turizmust. A kormány 76/2018-as kormányrendelete alapján ugyanis az összes SZÉP-kártyás költés 1,8 százaléka a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt illeti meg. A turisztikai szövetség a SZÉP-kártyás bevételt a rendelet alapján az összeget a Széchenyi Pihenő Kártyával, illetve azzal összefüggő tevékenység költségeire fordítja.
(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)