Ez már nem tréfa: veszélyben a munkabérek értéke

DSC1485
2023.08.22. 14:19 Módosítva: 2023.08.22. 14:22
Kilenc hónapja csökkennek a reálkeresetek, és leghamarabb augusztusban történhet meg a fordulat – emlékeztettek erre az Index által megkérdezett közgazdászok. A bérek értékének csökkenése már tükröződik a fogyasztási adatokban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint ennek strukturális okai vannak, Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője ugyanakkor úgy vélekedett, a munkaerőpiac rendkívül ellenállónak mutatkozott az energiaválság időszakában. A legfrissebb, júniusi foglalkoztatási, illetve keresetekre vonatkozó adatok a hét második felében érkeznek.

A magyar és az európai munkaerőpiacot nem az Ukrajna megtámadását követő események és a megnövekvő kockázatok rendezték át, hanem a világjárvány, majd az újraindulás következményei – tette világossá az Indexnek Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy vélekedett, hogy 2020 tavaszán kényszerűségből sokan kiléptek a munkaerőpiacról, és nem mindenki került vissza. A járvány alatt visszaesett az ingázás, sőt sok magyar hazatért, de ahogy ismét nekilendült a nyugat-európai gazdaság, újraindult a migrálás.

Ezzel és a hazai gazdasági újraindulással mostanra lényegében teljes lett a magyarországi foglalkoztatás. Sajnos van nálunk – mint bizonyos arányban mindenhol – egy nem is csekély alig foglalkoztatható réteg. A tartalék, azaz a bejegyzett munkanélküli és az annál nagyobb inaktív réteg ráadásul leginkább olyan vidéki térségekben él, ahol nincsenek releváns munkahelyek.

Bod Péter Ákos szerint a háború ott okozott jelentősebb változást, ahol nagy számban jelentek meg ukrajnai menekültek, akiknek egy része belépett a munkaerőpiacra. Ám a Magyarországon munkát vállaló bevándorlók legfeljebb tízezren vannak, hatásuk alig látszik, különösen összevetve a növekvő számú ázsiai vendégmunkással. „Így tehát: csaknem teljes a foglalkoztatás, egészen jól mutatnak a hivatalos nemzetgazdasági adatok. Viszont egyre inkább gondot okoz a gazdaság által igényelt munkakörökben a munkaerőhiány, illetve az egyetemisták, friss diplomások nyugatra áramlása, mindez megspékelve területi aránytalanságokkal, valamint gyakori nyelvi és digitális analfabetizmussal” – emelte ki a volt jegybankelnök.

Elképesztő a reálbércsökkenés

Kilenc hónapja csökkennek a reálkeresetek, vagyis a munkabérek vásárlóértéke. A kiskereskedelmi forgalom visszaesését hűen tükrözi, hogy egyre kevesebbet ér a magyarok fizetése, olvadnak a megtakarítások. A hazai átlagbéreknél már csak a bolgároké alacsonyabb uniós szinten, a felzárkózás ráadásul nem megy egyik napról a másikra. Ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos azt is leszögezte, hogy a hirtelen és nagy reálbéresésnek van egy statisztikai jellegű, bár nyilván kellemetlen valóságot tükröző oka: tavaly tavasszal felfutott a fogyasztói árszint, ami az idei év elején tetőzött csaknem 26 százalékos Európa-rekorddal.

A bérek is emelkedtek tavaly, illetve idén, ám nem ekkora mértékben.

„Így aztán a keresetek reálértéke nagyon csúnya esést produkált. Ha valaki kapott 15 százalékos béremelést – ami már komoly gesztus –, a boltokban szembesült a gyors erodálásával” – emelte ki, majd azt is hozzáfűzte: ráadásul nem mindenki részesült nominális keresetemelésben. A kontinensünk adatairól nagy vonalakban elmondható, hogy tavaly október-november tájékán tetőzött az áremelkedési hullám tíz százalék környékén, ezzel szemben a magyarországi adatok sokkal magasabb szintről és jóval elnyújtottabban csökkennek. „Lesz tehát javulás, statisztikai értelemben mindenképpen. Abban viszont biztosan nagyok a különbségek, hogy melyik családban mikorra fogy el a korábbi megtakarítás, és ki marad ki az inflációt valamelyest követő béremelésből” – húzta alá a volt jegybankelnök, aki azt is kiemelte:

Ennek a reálbércsökkenésnek már komoly gazdasági következménye lesz. Részben ez is magyarázat az idei gyatra GDP-adatra. Ez már tény, ám ahogy az infláció üteme mérséklődik a további hónapokban, az eddigi ütemben már nem romlanak a reálbéradatok.

Bod Péter Ákos szerint az infláció letörésének határozott szándéka realitásokba ütközhet. Úgy véli, az árszint ijesztő felfutása mögött azonban részben a kormánytól független okok álltak. Az elmúlt két év alatt erőteljesek voltak a költségoldali tényezők, a nemzetközi energiaár-növekedés, az aszály miatti élelmiszer-drágulás. Ezekre viszont a kormánynak nincsen ráhatása. Az ilyen ársokkokat felnagyította a tavalyi gyors devizadevalválódás. Az MNB Európában példa nélküli mértékben emelt kamatot, és ezzel stabilizálta az árfolyamot – így viszont mélyült a recesszió.

A volt jegybankelnök emlékeztetett: tavaly óta nőttek az adók, kezdve a kisadózókkal, folytatva a kereskedelmi különadókkal, és jön még a jövedéki adó emelése is, hiszen „éhes a költségvetés”. Úgy vélte, ha a cégeken nagy az adóteher, gyenge az általános konjunktúra, magas a banki kamat a forgóeszközhiteleken, akkor az év végén aligha tudnak, akarnak a korábbihoz mérhető nominális béremelést adni a munkavállalóknak.

Fontos arra is kitérni, hogy a hét második felében több munkaerőpiaci adatot publikál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bod Péter Ákos leszögezte, a statisztika eddig sem volt rossz, és aligha lesz hirtelen változás. „Az külön érdekelne, miként alakul a meghirdetett, de betöltetlen álláshelyek száma. Az egy éve tartó recesszió a hátunk mögött olyan helyzet, amelyben elvileg mérséklődik a munkaerő-kereslet. Ám az országos adatok elrejtik, hogy néhány ágazatban és bizonyos térségekben továbbra is súlyos hiány van a képzett és alkalmas munkaerőben” – összegezte.

Ellenálló a magyar munkaerőpiac?

Az Index a héten várható munkaerőpiaci adatokkal kapcsolatban megkereste Molnár Dánielt, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjét is, aki úgy vélekedett, a magyar munkaerőpiac rendkívül ellenállónak mutatkozott az energiaválság időszakában. A foglalkoztatás nemhogy nem csökkent, még növekedni is tudott a gazdasági nehézségek ellenére: a júniusi 4 millió 676 ezer fős foglalkoztatotti létszám a rendszerváltás óta a legkedvezőbb adat.

Szerinte a rezisztencia egyrészről a termőre forduló beruházásokra, valamint a munkaerőhiányra vezethető vissza. „Így az elbocsátottak el tudnak helyezkedni másik munkahelyen, illetve a vállalatok igyekeznek megtartani meglévő munkavállalóikat, különösen is a képzetteket, mivel tudják, hogy a gazdasági növekedés újraindulását követően ismét nehéz lesz a megfelelő munkaerő megtalálása. A keresetek növekedési üteme hónapról hónapra csak kismértékben változik, a legtöbb vállalat év elején hajtja végre a béremeléseket” – emelte ki. Azonban tavaly és idén is megfigyelhető volt, hogy a vállalatok egy része évközben pótlólagos béremelést hajtott végre:

májusban a nemzetgazdasági átlagkereset 17,9, míg a versenyszférában 20 százalékkal emelkedett.

Júniusban még csökkenhetett az átlagbérek reálértéke, azonban a versenyszférában júliusban már kismértékű emelkedést, a nemzetgazdaságban pedig stagnálást mutathatott a reálkereset értéke. Az igazi fordulatot így az augusztus hozhatja majd el, vagyis a reálbércsökkenés időszaka kevesebb mint egy év alatt véget érhet idén nyáron. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a reálbérek csökkenése elsősorban a fogyasztást veti vissza. Ennek hatása meglátszik a kiskereskedelmi adatokon is: az idei első fél évben a forgalom 10,3 százalékkal mérséklődött, bár ennek csak egy része köthető a reálbérekhez. A hazai kereslet visszaesése kihatással van a belföldre termelő iparra is.

Az infláció már ütemesen lassul, amely változatlan bérdinamika mellett rövid időn belül, kedvező esetben akár már júliusban elhozhatja a reálbérfordulatot. Ennek hatása a gazdasági adatokban is gyorsan megjelenik majd a kereslet növekedésén keresztül. Az infláció csökkentése a gazdaság széles körében segítene, így az ezt előmozdító, a versenyt fokozó intézkedések (például árfigyelő, kötelező akciózás) mindenképpen kedvezőek

– mondta Molnár Dániel, aki szerint a megugró inflációban ugyanakkor jelentős szerepet játszott a profithúzta infláció, vagyis az a jelenség, hogy egyes ágazatokban a vállalatok a költségeiknél jobban emelték áraikat. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője úgy vélekedett, a héten érkező adatokkal kapcsolatban a leginkább az a kérdés, hogy a keresetdinamika májusi megugrása a versenyszférában egyedi tényező volt, vagy tartós lesz, az utóbbi elősegítené a reálbérfordulat.

A kormány szerint további munkaerő kell

Korábban több elemzésben is foglalkoztunk azzal, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: „Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz ötszázezer új munkaerőre” – mondta a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei Gazdasági Évadnyitóján. Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatosan leszögezte, számára teljes rejtély, hogy miért akar a politika a szűkös állami költségvetésből olyan gigaprojekteket idehozni, amelyekhez nyilvánvaló módon nincs elég magyar potenciális munkavállaló.

Ha 2010-ben hirdeti meg, hogy bárki jöjjön, csak adjon munkát a magyaroknak, akkor az rövid távú programnak elfogadható – de csak rövid távúnak, mert sosem mindegy, hogy milyen termelési kultúrák jönnek. Most azonban nincs tömeges munkanélküliség, sőt inkább hiány alakult ki a képzett emberekben, viszont gondot a gyengécske bérek és az európai szinthez mért szerény munkatermelékenység jelenti. Jobb állás kellene, nem pedig több. Márpedig minél nagyobb méretű egy most idecsábított új kapacitás, annál világosabb, hogy ahhoz nemcsak az alapanyagot, az energiát, hanem az embereket is importálni kell

– tette hozzá a volt jegybankelnök. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint kis, nyitott gazdaságként a növekedés motorja hosszabb távon is elsősorban az export lehet. Ahhoz, hogy Magyarország válaszolni tudjon a századunk kihívásaira, és fenntartsa versenyképességét, valamint megőrizze és növelje a gazdaságban rendelkezésre álló munkahelyek számát, jelentős beruházásokra van szükség, amelyeknek magas a munkaerőigénye.

A negatív demográfiai folyamatok miatt ugyanakkor a hazai munkaerő-kínálat korlátos, ugyan további tartalékok találhatóak bizonyos társadalmi csoportokban, azonban a bejelentett és a jövőben várható beruházások munkaerőigényét ezen csoportok révén nem lehet teljes mértékben fedezni. Ezen korlátok miatt vált már jelenleg is szükségessé a munkaerő importja, azonban a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében csak kulturálisan közel álló országokból, illetve vendégmunkások által

– emelte ki a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint azért is szükségesek a vendégmunkások, mert a társadalmi jólét és a képzettségi szint további növekedésével párhuzamosan – hasonlóan a Nyugat-Európában már lezajlott folyamatokhoz – a magyar munkaerő egyre kevésbé akar majd fizikai munkakörökben dolgozni. Viszont az iparra is épülő, magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások meghonosításához elengedhetetlen, hogy helyben legyen a gyártókapacitás is.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)