Minden részlet kiderült a rejtélyes kínai gyárról

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még június derekán jelentette be, hogy mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huayou Cobalt. A csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. Ácson építi fel első európai üzemét, ahol akkumulátorokhoz gyártanak majd katódot. 

Az üzemről szóló háttérbeszélgetésen a vállalat vezetői többször is hangsúlyozták, hogy azt kirakatberuházásnak szánják, ahol a legmodernebb technológiai feltételek is adottak lesznek.

Jön a legújabb technológia

A sanghaji székhelyű Huayou Cobalt cégcsoportot 2002-ben alapították, jelenleg 60 ezer embert foglalkoztat. Tavaly meghaladta a 8 milliárd forintot az elsősorban elektrifikációval, valamint a zöldátállással összefüggő akkumulátorgyártással foglalkozó vállalat árbevétele. A piacra a telefonokhoz és a notebookokhoz szükséges energiatárolók gyártásával léptek be. 

A Huayou Cobalt magyarországi beruházását és termelését a Bamo leányvállalat végzi majd. Az anyavállalat 2014-től kezdett az elektromos autók felé nyitni, és ahogy Sun Jun, a Bamo vezérigazgatója megfogalmazta, „a klímaváltozás azt vetíti előre, hogy a zöldátállás elkerülhetetlen folyamat. Ezért korábban óriási fejlesztéseket eszközöltünk”.

Sun Jun kiemelte, hogy Magyarországon még viszonylag kevés az elektromos autó, a szélesebb körű elterjedéséhez a gyártás költséghatékonyabbá tétele szükséges. Kínában ezek az autók 30 százalékkal kedvezőbb áron érhetők el. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az elektromos autó előállítási költségének a 60 százaléka maga az akkumulátor, amelynek a 40 százaléka a katód értéke.

Ha ezt a költséget lejjebb tudjuk nyomni, akkor maga a késztermék is olcsóbb lesz. Ezért vertikális integrációban gondolkodunk

– tette hozzá Sun Jun. A csoportnak Afrikában és Indonéziában vannak lítium-, kobalt- és nikkelbányái. A közvetett és közvetlen partnereik között szerepel a CATL, az LGES, a Samsung, az Audi, az Apple, a Ford, a BMW és még sok más nagynevű vállalat.

Ácsra esett a választásuk

Sun Jun emlékeztetett arra, hogy az üzem létesítésére mintegy 20 terület merült fel, azonban Ácsra végül a logisztikai és a környezeti feltételek teljesülése miatt esett a választásuk. A 44 hektáros területen akár száz tonna katód előállítására is képesek lennének – „minél zöldebb módon”. A gyár energiafogyasztása évente várhatóan egy terrawattóra lesz. A beruházás részeként napelemparkot is építenek. 

A 24 órás termelésüket a lehető legzöldebb energiával szeretnék elvégezni. A térségben külön testületet állítottak fel azért, hogy a lakossággal állandó párbeszéd alakulhasson ki. „Illetve van egy postaláda is, ahol bárki bármilyen kérdéssel megkereshet minket” – összegezte Fülöp Ferenc, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár óriási sajtóvisszhangja volt a beruházásnak, eddig írd és mondd összesen három darab kérdés érkezett hozzájuk.

Kilencszáz munkavállalóval számolnak, számukra lakótelepet építenének. „A munkavállalókat elsősorban Ács környékéről szeretnénk foglalkoztatni, amennyiben ez nem lesz elegendő, akkor a komáromi részt is igyekszünk felölelni. Ugyanakkor, ha nem tudjuk kielégíteni a munkaerőigényt, akkor a képzett kínai munkaerőt tervezzük idehozni” – ezt már Fülöp Ferenc közkapcsolati és kormányzati kapcsolati igazgató tette hozzá.

A végtermék nem lesz mérgező

A szakemberek a háttérbeszélgetésen emlékeztettek arra is, hogy az akkumulátorgyártás és a katódanyaggyártás két teljesen különböző gyártási folyamat. Alapvetően mások a bemenő és kimenő anyagok és a felhasznált technológia is. A gyártás alatt kétféle anyagot kevernek össze, amit elektromos kemencén engednek át.

„A gyártás egyik alapanyaga a nikkel, a mangán és a kobalt keveréke, amely már előkészített, bekevert állapotban érkezik Magyarországra, és nem minősül veszélyes anyagnak. A másik alapanyag, a lítiumsó veszélyes anyagnak minősül, és ennek megfelelően is kezeljük szállítása, tárolása, felhasználása közben egyaránt. Az anyagokat zárt láncban, biztonságos környezetben használjuk fel. Nem használunk semmilyen oldószert, savat vagy lúgot. A környezetet semmilyen módon sem szennyezzük, sem a földet, sem a vizet, sem a levegőt. A gyárban a legmodernebb biztonsági rendszerek, szűrők, védőfelszerelések állnak majd rendelkezésre” – tájékoztatott erről Fülöp Ferenc.

Azt is kiemelte:

A létesítményben felhasznált vizet megtisztítjuk, és zárt körben újra felhasználjuk, elsősorban hűtésre, így a létesítmény ipari szennyvízkibocsátása gyakorlatilag nulla. Tervünk az is, hogy a létesítmény egész területén, 44 hektáron gyűjtsük az esővizet, és megtisztítva szintén felhasználjuk. Napi energiaigényünk jelentős részének fedezésére a gyár mellett és a gyár területén belül is napelemparkot építünk, a fennmaradó energiát pedig zöldáram-termelőktől fogjuk beszerezni.

Az újonnan épülő gyár energiafelhasználása azért is lesz nagyrészt zöld, mert a felhasználók, például a BMW és a Volkswagen szigorú követelményeket támasztanak beszállítóik felé. Ezek a világcégek csak olyan vállalatokkal dolgoznak együtt, amelyek vállalják, hogy az általuk elvárt minőségbiztosítási normáknak maradéktalanul eleget tesznek, és a német minőséget stabilan tartani képesek.

Említést tettek az állami támogatásokról is: folynak tárgyalások, és reményeik szerint az uniós támogatásokkal együtt a teljes szubvenció a 20 százalékot sem éri majd el. A tervek szerint 2025 második felében kezdődik el a próbagyártás, 2026-tól pedig a tömegtermelés.

(Borítókép: A Huayou Cobalt hatalmas beruházásának bejelentése 2023. június 21-én. Fotó: Szijjártó Péter / Facebook)