Minden ötödik magyar munkanélküli a fiatalok közül kerül ki

A munkanélküliek száma 194 ezer fő, míg a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt 2023 júliusában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, pénteki közléséből.

A 2023. május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest.

• A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 41 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,2 százalék volt.

A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké nem változott, három százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2 százalékkal, 227 ezer főre csökkent 2023. július végén az egy évvel korábbihoz képest.

Egyre égetőbb a fizetések kérdése

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint az is látszik, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél alacsonyabb is, 3,3 százalék, tehát még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta viszonylag nagy szórást mutatott: amíg Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,0, addig Somogy vármegyében 8,8 százalék volt.

A magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos: a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a munkaerőért való verseny fennmaradása, éleződése. Emellett természetesen az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket.

– írja elemzésében Regős Gábor, hozzátéve, hogy 14 ezer fővel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, amely szint azonban még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalttól.

Rekordszinten a foglalkoztatás

Júliusban nem történt nagy meglepetés a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás továbbra is magas, 4 millió 745 ezer fő, amely az egy évvel korábbinál 32 ezer fővel több, míg a júniusinál 21 ezer fővel kevesebb.

A havi ingadozásokat azonban óvatosan kell kezelni, itt a mérési hibának nagy szerepe lehet, hiszen az előző havi adat 42 ezer fővel nagyobb volt a májusinál, márpedig ekkora havi ingadozások munkaerőhiányos környezetben nehezen elképzelhetők. A megbízhatóbb, 3 havi mozgóátlag az egy hónappal korábbi adathoz képest minimális növekedést mutat

– jelezte lapunknak küldött elemzésében Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint az mindenképpen elmondható, hogy

a recesszió itt nem érezteti hatását – bár a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak. A szakértő szerint ezt egyrészt magyarázza a növekvő aktivitás – az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek dolgozni menni –, másrészt pedig az Ukrajnából hazánkba áramló menekültek munkaerőpiaci integrációja.

Az elemző kifejtette: A magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül az is szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások is kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.

Részletes számok a foglalkoztatás mögött

A foglalkoztatottak számában növekedés figyelhető meg éves szinten. A KSH adatai szerint idén júliusban 4 millió 745 ezer fő volt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, 32 ezerrel több, mint egy éve.

A 2023. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 728 ezer fő volt, ami 29 ezer fővel több az előző év azonos időszakához képest. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 608 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt.

• A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 441 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,2 százalék volt.
• A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk lényegében nem változott, 27,3 százalék volt.

míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,9 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett.