Volt ukrajnai magyar nagykövet: A háború végével rendeződhetnek a magyar–ukrán kapcsolatok

Bár a Novák Katalin magyar köztársasági elnök, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalóasztalhoz ült, a két ország viszonya azonban továbbra is feszült.

Magyarország ugyanis addig vétózza az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi segélycsomagot, amíg Kijev nem tesz érdemi lépéseket a kárpátaljai magyar kisebbség elnyomásának, kirekesztésének kapcsán.

Támogatás kontra elvett kisebbségi jogok

Bár az elnöki szintű találkozó létrejött, a külügyminiszteri szintű magyar–ukrán találkozóra kis esély mutatkozik. A nem felhőtlen viszony újabb lenyomata, hogy

A magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön úgy fogalmazott:

Magyarország addig még csak megvitatni sem hajlandó az ukrajnai fegyverszállítások további európai uniós finanszírozásának ügyét, amíg Kijev nem távolítja el az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, és nem adja vissza a kárpátaljai közösség elvett jogait.

Érzékeltetve a kárpátaljai magyarság elnyomását, hozzátette: „szeptember 1-től gyakorlatilag elkezdődött mintegy 15 ezer diák »elukránosítása«, miközben Magyarországon több mint ötezer ukrán menekült gyermek folytathatja a tanulmányait”.

Váltogatott gesztusok

A magyar fél minden esetben jóindulattal viseltetett, ám az ukrán fél ezt kizárólag akkor viszonozta, ha Magyarország drasztikusan lépett fel – mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pénteken Íjgyártó István volt ukrajnai magyar nagykövet.

A Külügyi Intézet főtanácsadója és vezető kutatója példaként említette, hogy amikor a magyar kormány felháborodásának adott hangot a magyar kisebbséget rendkívül negatívan érintő, 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, Kijev „addig a füle botját sem mozdította, amíg a magyar fél bejelentette, hogy a megakadályozza a NATO miniszteri szintű bizottsági üléseit”.

Íjgyártó István rámutatott: ukrán ígéretekkel azóta is tele a padlás – ahogy Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij találkozóján is született néhány –, de „kevés konkrétumot látunk”.

Azzal kapcsolatban, hogy az ukrán külügyminiszter nem akart találkozni Szijjártó Péterrel, a kutató úgy fogalmazott: Kijev váltogatja a Magyarország irányába tett pozitív és negatív gesztusokat, utóbbiak azonban többségben vannak.

Íjgyártó István úgy látja: az ukrán fél diplomáciai hozzáállását nagyban befolyásolja, hogy az Kijev háborúban áll, ezért „az ország egységének fenntartása érdekében olykor karcos kijelentéseket tesznek”, ám a háború végével rendeződhetnek a magyar–ukrán kapcsolatok.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.