A szakma felhorkant, a Fidesz asztalt borított, a kormánynak döntenie kell

„Bátran ki merem jelenteni az egész szakma nevében: teljes mellszélességgel támogatjuk Kocsis Máté frakcióvezető javaslatát” – nyilatkozta az Indexnek Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója azzal összefüggésben, hogy a Fidesz frakcióvezetője kedden arra kérte Lantos Csaba energiaügyi minisztert, ne vonjanak el szerzett jogokat a már megvalósult napelem-beruházások esetében. A kormánypárt egyértelmű kérést fogalmazott meg:

Kocsis Máté úgy véli, az energiaválság miatt nincs helye annak, hogy az Európai Unió elvárásai nyomán rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Egész pontosan úgy fogalmazott, hogy „ők havonta átlagosan mintegy 20 ezer forintot takarítanak meg az áramköltségeiken. Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok. Nem fair, hogy a korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni”.

A frakcióvezető arra is kitért, „a Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. Éppen ezért arra kérem Lantos Csaba energiaminisztert, hogy – a brüsszeli döntést felülírva – a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat”.

Kocsis Máténak részben igaza van

Ugyanakkor Kocsis Máté bejelentése nem kormánydöntés. Ha azt feltételezzük, hogy a kormány megfogadja a törvényhozó hatalom legnagyobb pártja vezetőjének szavait, akkor a több mint 200 ezer napelemes beruházó a telepítéstől számolva 10 évig bent maradhat a szaldóban. 

Ám itt még nincs vége. Kovács István szerint  „fontos lenne tisztázni, hogy a tavalyi rohamban, az október 31-ig leadott igényekkel mi lesz. Hiszen hihetetlenül sok igény áll jelenleg is sorban a szolgáltatónál, nem jönnek az engedélyek, így ezeket a rendszereket emiatt nem tudjuk telepíteni” – tette hozzá az A1 Solar vezetője. Elképzelhető, hogy ezek az emberek kiesnek a szaldóelszámolásból, szintén teljes mértékben az önhibájukon kívül.

Azt javasoljuk, hogy ne a hálózati szerződés megkötésének dátuma legyen a döntő határidő a bruttó-/szaldóelszámolásnál, hanem az igény bejelentésének időpontja, hiszen ez az egyetlen olyan tényező, amely az ügyfélen múlik. Ezt követően már kizárólag a szolgáltatótól függ, hogy mikor és hogyan reagál a benyújtott igényre.

Kovács István nem győzte hangsúlyozni, ettől függetlenül az egész szektor nagyon reméli, hogy a szaldóelszámolás megmarad az eredeti formájában, az eredeti ígéretek szerint. Ugyanakkor az egész piac nagyon várja a bruttó elszámolás részleteit is. „Ez ügyben is szívesen vennénk, ha kikérnék a szakma véleményét” – emelte ki a szakember. 

Lantos Csaba miniszter korábbi bejelentésével az igazi probléma a szakma szerint nem az, hogy a szaldóelszámolás megszűnik, hanem hogy a már korábban megkötött szerződésekben is változást eredményezne. Az Index által megkérdezett szakértők szerint erre Kocsis Máté tökéletesen felhívta a figyelmet.

„Ettől a döntéstől függetlenül szerencsétlen helyzet, hogy rendszeresen, visszamenőleg változtatják a szerződéseket más területeken is” – jegyezték meg az Indexnek korábban a piaci szereplők. Ilyenkor a jogbizalom sérül, ez pedig a kölcsönös együttélésünk alapköve – mondták.

„Brüsszel”

Fontos arra is kitérni, Kocsis Máté Brüsszelre hivatkozik a szaldóelszámolás megszüntetésénél, és ebben már a piaci szereplők megosztottak. Az valóban igaz, hogy január 1-től nem engedi az Európai Unió, hogy valaki szaldóelszámolás alá jelentkezzen be. Ám az előírás 4. pontban így fogalmaz:

bármilyen változás esetén a fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kilépjen a meglévő elszámolásból, és átlépjen az új, külön kalkulált ki- és betáplálási mérésen alapuló elszámolási sémába.

Piaci szereplők erről az Indexnek úgy nyilatkoztak: Lantos Csaba korábbi bejelentésének a hátterében az is állhat, hogy szándékosan erodálni szeretnék a szaldóelszámolást még most, január elseje előtt. Ezzel pedig azt érik el, hogy bruttó elszámolásnak nem kell olyan előnyösnek – a kormány és az MVM szempontjából hátrányosnak – lennie január elseje után. Hiszen így a későbbiekben jobb feltételeket tudnak itt biztosítani a szaldóelszámoláshoz képest a bruttóban, de mégis rosszabbat a mostani állapotokhoz viszonyítva. Végezetül az is valószínűsíthető: Brüsszel egyetlen dokumentumban sem kért olyat, hogy a visszamenő hatályú módosítással a jogbizalom sérüljön.  

Jöhetnek az egyeztetések, de a kormány dönt

Az Energiaügyi Minisztérium kedden azt közölte, 

„A brüsszeli elvárásoktól eltérő elszámolási lehetőségeket”. A napokban a tárca közigazgatási államtitkára, Czepek Gábor a szakmai szövetségek képviselőivel (az Index információi szerint szerda reggel), majd Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével, Juhász Edittel egyeztet.

Méltányos elszámolási rendszer kialakítására törekszünk, amely megfelelően támogatja a magyar családokat a saját áramfogyasztásukat részben fedező, meglévő napelemeik működtetésében

– írták közleményükben. Szintén a lapunk információi szerint a kormány a soron következő ülésen már meg is vitatja Kocsis Máté észrevételét.

(Borítókép: Mint Images / Tim Pannell / Getty Images)