Belehúzna a kormány a Brüsszellel zajló tárgyalásokkal

Elsőként Bóka János kapott szót. Elmondta, hogy a tárgyalások három témakörben zajlottak. Az első a 2024-es magyar elnökség, illetve annak céljai és tervei. Második kérdésként azok az ügyek kerültek sorra, amelyekről a tagállamoknak egyezségre kell jutnia, ilyennek nevezte a hétéves költségvetést. A harmadik téma az uniós források voltak.

Bóka János utóbbival kapcsolatban hozzátette, a magyar kormány továbbra is nyitott a tárgyalásra az uniós forrásokról, erre egy konkrét tervet is felvázolt az uniós biztosoknak.

Együttműködésre törekszik az Orbán-kormány

Navracsics Tibor ezt követően elmondta, bíznak abban, hogy tudják rendezni a vitás kérdéseket az Erasmus-ösztöndíjakról még az ősszel, hogy így a magyar diákok megkaphassák az ösztöndíjat.

A villámgyors doorstep sajtótájékoztató után után a miniszterek újságírói kérdésekre is válaszolták. A média képviselőit arról tájékoztatták, hogy Magyarország felgyorsítaná a tárgyalásokat Brüsszellel.

„A novemberi végi dátumot magunknak szabtuk, a 2024 szeptemberében induló tanév Erasmus-finanszírozása az a mi kalkulációnk szerint az év végéig kötött megállapodást teszi szükségessé. Ez a biztonságos megoldás, az őszt tűztük ki magunk elé. A most megnyiló tanév Erasmus-ösztöndíjainak finanszírozása biztosított. Azért akarunk ősszel megegyezni, hogy ne legyen pánikhangulat” – fejtette ki Navracsics Tibor.

Közeledhetnek az álláspontok

A miniszter arról is beszélt, miért álltak távol eddig az álláspontok:

Amiben nem értettünk egyet, hogy az uniós pénzek védelmére hivatott jogi eszköz használható-e olyan esetben is, amikor valójában európai uniós pénzek felhasználásáról nincsen szó. Vagyis egy általános szabályozást kell nekünk az Európai Bizottság kívánságára bevezetni, olyan esetben is, amikor az uniós pénzek a közelben sincsenek

– hangsúlyozta,

Bóka János elmondása szerint a magyar kormány konkrét javaslatokat tett arra vonatkozóan, milyen lépések vezethetnek eredményre a kérdéses ügyekben (hétéves költségvetés felülvizsgálata, blokkolt uniós források, Erasmus-ügy).

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében mind a két fél ragaszkodott a saját álláspontjához, de ez a közeljövőben változhat Navracsics Tibor szerint.

„Távol álltak az álláspontok, de most úgy láttuk, hogy a bizottság hajlandó nagyobb rugalmasságot mutatni, így mi is rugalmasabbak tudunk lenni olyan alapkérdésekben, amelyek alapvetően nem a kuratóriumok tagságát illeti, még nem is annyira a kiválasztás módját, és nem is annyira a hivatalviselés időtartamát, mert ezekben szerintünk meg tudunk állapodni” – jegyezte meg a területfejlesztési miniszter.

A magyar kormány elég meggyőzően tudja igazolni, hogy időarányosan az ország teljesítette a vállalásokat, mondta Bóka János. Arra a kérdésre, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek összefüggenek-e azzal, hogy a magyar kormány jóváhagyja a költségvetést, vagyis nem vétózik, Bóka János a következőt válaszolta:

A két ügy politikailag természetes összefügg.

Mint azt megírtuk , Magyarország 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap hitelrészéből, a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a Bizottsághoz – jelentette be Navracsics Tibor egy rendezvényen csütörtökön Budapesten.

A területfejlesztési miniszter néhány napja azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöldállátás projektjeinek finanszírozására.

„Augusztus 11-ig társadalmi vitán volt a terv, megismerhető volt az interneten keresztül. Van egy listánk arról, hogy kik szóltak hozzá, ezeket a véleményeket be is építettük. Ezt a tervet határidőig eljuttatjuk a bizottsághoz, amit aztán kiértékelnek. A projektek ezt követően válnak ismertté” – tette hozzá Navracsics Tibor, aki megjegyezte: Magyarország az egyik leghatékonyabb felhasználója az európai uniós forrásoknak, több tízezer beruházás valósult meg, nemcsak szabályosan, hanem célszerűen és hatékonyan is.

Úgy számolunk, hogy amennyiben észszerűen és jól hasznosítjuk ezeket a pénzeket, 2800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a következő pár évben Magyarországon – ha hagyják, hogy dolgozzunk, ha hagyják, hogy befektessük az EU-s pénzeket

− fűzte hozzá.

A tárcavezető szerda reggel Brüsszelbe utazott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, ahol többek között az Európai Bizottság alelnökével, Maros Sefcoviccsal tárgyalt.

Fontos tárgyalásokra kerül sor ősszel

Az Index információi szerint ősszel folytatódhatnak a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló brüsszeli tárgyalások. A miniszterváltás nem hoz változást a szerepekben, pusztán a névtáblák cseréjét: Varga Judit helyett immár Bóka János igyekszik mielőbb tisztázni a jogi kérdéseket az EU-s döntéshozókkal, míg a szakpolitikai vonalat a támogatások felhasználásáról változatlanul Navracsics Tibor viszi tovább.

Az optimista forgatókönyv szerint őszre minden kérdés rendeződik, a pesszimista változat alapján ugyanakkor csak télre kaphatnak zöld utat a Magyarországnak járó pénzek. Kulcsfontosságú időszak kezdődik.

A nemzeti önrésszel 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forint állhat rendelkezésre, azaz a hazai társfinanszírozással együtt, miközben a helyreállítási forrásokért is megéri lehajolni: hozzávetőleg 2300 milliárd forint ez a tétel. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására szükséges fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások és a vállalatok digitális átmenetét hivatott előmozdítani.

ehhez jön hozzá további 9-10 ezer milliárd forintnyi forrás a többi operatív programon keresztül. Ezt összegszerűen a devizapiac is befolyásolja, hiszen a támogatás euróban érkezik, azt ugyanakkor forintban használják fel a különböző beruházásokra. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer viszont nem tévesztendő össze egy pénzváltóval, egyelőre a jelenleg alkalmazott 375 forintos tervezési árfolyam az irányadó kurzus.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2023. június 8-án. Fotó: Katona Tibor / MTI)