Egyre közelebb kerül Orbán Viktor egy számjegyű álma

Péntek lesz a nap, amikor újfent minden szem a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) szegeződik, ugyanis érkeznek a legfrissebb, augusztusi inflációs adatok.

– jelezték egyhangúlag az Index által megkérdezett szakértők. Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az adatok alapján már 2023 októberében, azaz jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció, amit mostanra minden elemző így lát.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint az infláció trendszerűen mérséklődik, azonban most várhatóan már az eddigieknél magasabb havi alapú árindexet láthatunk. Ennek magyarázata elsősorban az üzemanyagárak drasztikus emelkedése, ami július közepén kezdődött, azonban a júliusi adatfelvételi időszakot még alig érintette.

Az üzemanyagárak megugrása mögött a forint gyengülése és az olaj árának növekedése húzódik meg. Így az üzemanyagárak átlagosan mintegy 10 százalékkal nőhettek havi bázison, ami az inflációt 0,8 százalékkal vihette feljebb

– ismertette Regős Gábor, megjegyezve, hogy a dezinfláció ezzel együtt is folytatódik. A szakértő a bázishatás miatt jelentősebb csökkenést vár szeptemberben, a fő kérdés pedig szerinte az, hogy az infláció októberben vagy novemberben lesz egy számjegyű.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, az infláció csökkenését segíti a szerinte erősödő, stabil forintárfolyam is. Ez azonban csak lassan és hosszabb távon hat kedvezően az inflációs folyamatra, ugyanis az árfolyamkockázat miatti felár a természeténél fogva gyorsan árazódik be, de lassan árazódik ki – magyarázta lapunknak a szakértő, aki arra számít, hogy a látványos inflációcsökkenés 2024 első felében lelassul.

Mi csökkenthette az inflációt?

Az Indexnek nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy az infláció csökkenése elsősorban a magas bázishatásnak és a lakossági fogyasztás visszaesésének az eredménye. Az első nagyon fontos tényező így a bázishatás: a tavalyi drasztikus áremelések fokozatosan a bázisba kerülnek, ez pedig már önmagában csökkenti az inflációt. 

– világított rá Regős Gábor, hozzátéve, hogy néhány terméknél árcsökkenésre is volt példa. Emellett több tényezőt ismertetett  a szakértő, amely segítette az infláció mérséklődését: 

• a forintárfolyam bár gyenge, erősebb a tavalyi 400 fölötti szinthez képest, 
• a világpiaci energiaárak is valamelyest normalizálódtak, 
• nem történt olyan mértékű adóemelés, mint tavaly, 
• valamint a mezőgazdasági termés is kedvezőbben alakult. 

A szakértő kiemelte az árfigyelő szerepét is, amely serkenti a versenyt a kiskereskedelemben, így segít letörni az inflációt.

Nagy Márton mutatja a kiutat az inflációs labirintusból

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a júliusi inflációs adatokat úgy értékelte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.

Mint ismert, az online árfigyelő létrehozását Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke javasolta az élelmiszeripari szektorban folytatott gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján. A javaslatot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felkarolta, majd a jogi előkészítés után a rendszer tényleges fejlesztése a május eleji kormánydöntést követően gyorsult fel. 

Míg tavaly a boltok az árak emelésével versenyeztek, addig idén már több esetben látunk árcsökkenést is.

Emellett Regős Gábor azt is megjegyezte, hogy számottevő volt a kereslet visszaesése is: a magas infláció mérsékelte a háztartások jövedelmének értékét, amely szintén visszafogja az inflációt.

Az infláció miatt nincs jól a gazdaság

A szakértők lapunknak azt is felfedték, hogy a kiugróan magas inflációs adatok hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság recesszióba kerüljön. Ez nem meglepő, hiszen a fogyasztás érdemben mérséklődik, ami termelési oldalról csökkenti a keresletet. 

Az infláció kapcsán probléma az is, hogy ez csak egy átlag. Az élelmiszerek drágulása jóval meghaladta az átlagot, márpedig az alacsonyabb jövedelmű vagy éppen nyugdíjas háztartások fogyasztási kosarában ez a tétel az átlagosnál nagyobb súllyal szerepel, így ők még inkább megszenvedik a magas inflációt 

– világított rá Regős Gábor, aki szerint probléma az is, hogy bár átlagosan a reálbérek csak kismértékben csökkentek, emögött jelentős szóródás lehet: sokak bére számottevően veszíthetett értékéből. Emellett a magas infláció miatt volt szükség a jegybank érdemi szigorítására, a magas kamatszintek pedig a hitelkereslet visszafogásán keresztül mérsékelték a beruházásokat.

A kiugróan magas infláció rámutatott az élelmiszeripar problémáira is: a termelés nem hatékony, az árak magasak, a verseny gyenge

– jelezte lapunknak a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve, hogy az uniós források visszatartásának is inflációt növelő hatása van, hiszen ezzel gyengítik a forintot. Az ilyen nagymértékű infláció pedig visszafogja a gazdasági teljesítményt, ezért jól látható, hogy a forint leértékelődése összességében nem segíti a mostani gazdasági helyzetben a növekedést, sőt inkább árt neki – mutatott rá az elemző.

A kormány és a jegybank is célba vette az inflációt

Regős Gábor szerint az infláció kezelése elsődlegesen a monetáris politika feladata, hiszen a jegybank rendelkezik inflációs céllal és megfelelő eszközrendszerrel. Emiatt emelte a központi bank a kamatokat – bár a forint árfolyama még így sem tudott eléggé erősödni. 

– ismertette a Makronóm Intézet szakmai vezetője. A szakértő szerint a kormányzat elsősorban a kereslet visszafogásával tudja támogatni az infláció megfékezését – ez főként a reálbérek csökkenését jelenti –, ami természetesen nem kívánatos. Tavaly ennek ellenkezője történt: a kereslet növelése felfelé nyomta a pénzromlási ütemet. 

Kiss Péter, az Amundi elemzője is rámutatott, hogy a választások előtti fiskális stimulus és keresletélénkítés aktív szerepet játszott a régiós és a magyar inflációs pálya elnyílásában, és hozzájárult a forintárfolyam körüli bizonytalanság kialakulásához, ezzel – minden későbbi törekvés ellenére – maga is hozzájárult az infláció növekedéséhez.

Az adópolitika szintén tudja mérsékelni az inflációt, Regős Gábor szerint kérdéses, hogy ez mennyiben eredményez, profitot és mennyiben árcsökkentést, ráadásul ehhez költségvetési mozgástér kellene.

Látható tehát, hogy a gazdaságpolitika inflációcsökkentési mozgástere korlátozott – pláne, ha gyorsan akarja elérni a célját. Éppen ezért talált ki a kormány olyan kevésbé szokványos eszközöket, mint az árstopok, a kötelező akciózás vagy az árfigyelő. E három lépés egyaránt segítette valamelyest az infláció mérséklődését, de legnagyobb szerepe az árfigyelőnek van, amely élénkíti a versenyt

–  fogalmazott a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve, hogy a kormányzati intézkedések hatása érezhető az infláció lassulásában, abból több százalékpontot is letörtek, ugyanakkor erőteljesebb hatásuk a piaci folyamatoknak van.

Más országok is küzdenek az infláció rémével

A régió inflációja meghaladta az uniós átlagot, mindenhol a jegybanki célnál nagyobb, két számjegyű infláció volt jellemző, ugyanakkor a magyar mutató a legmagasabb. Az infláció már mindenhol csökken, de még sehol sem elhanyagolható: júliusban Lengyelországban 10,3, Csehországban 10,2, Szlovákiában 10,3, míg Romániában 8,9 százalék volt. 

A kiugróan magas magyar inflációnak több oka is van, amelyek közül a legfontosabb a gyengülő forintárfolyam, ami a gazdaság nyitottsága miatt megjelenik az árakban: tavaly a forint a 355-365-ös szintről 430 fölé gyengült. 

– jelezte Regős Gábor. A szakértő szerint ebből következik, hogy a forint árfolyamának stabilan és viszonylag erősen tartása kulcskérdés lenne az infláció leszorítása és a gazdasági növekedés újbóli beindítása szempontjából. Volt azonban néhány további tényező, ami szintén felfelé hajtotta a magyar inflációt és országspecifikus:

• a kedvezőtlen mezőgazdasági termés a tavalyi évben,
• az adóemelések,
• a magas kereslet,
• illetve hazánk energiaellátásának magas importfüggősége.

Kiss Péter kifejtette: a régióban a magyar inflációs pálya egészen tavaly szeptemberig a legalacsonyabb volt, ekkor még érvényesült az ársapkák árleszorító hatása. A magyar infláció látványos megindulása júliusban a különadók bevezetése, majd augusztusban a rezsinövelés után következett be (ez utóbbi a szeptemberi inflációs adatban éreztette a hatását), amire az üzemanyagok ársapkájának eltörlése decemberben még rárakott egy lapáttal. A régióban az inflációs pálya a magyarhoz képest pár hónappal korábban tetőzött, de nagyjából egy időben kezdett el csökkenni idén márciustól. A tavalyi nagyobb bázisnak köszönhetően a magyar inflációs pálya gyorsabban fog csökkenni szeptembertől, így az Amundi várakozásai szerint év végére belesimulhat a régiós átlagba 7-8 százalék körül.

Erősen vitatott, hogy a kormányzati intézkedések – elsősorban az ársapkák – csökkentették-e az inflációs nyomást, vagy éppen fordítva, a kereskedelem más termékek túlárazásával reagált ezekre. Ez azonban végső soron mindegy 

– fogalmazott az Amundi befektetési igazgatója, aki arra is kitért, hogy ha az ársapkák tompítottak az év eleji inflációs csúcson, akkor most az érintett termékkörök alacsonyabb bázishatása révén lassítják az infláció csökkenését. Ha nem tompították, akkor most a túlárazások visszafogása, az árarányok kiegyenlítődése simítja ki az ársapkák kivezetésének inflációnövelő hatását.

(Borítókép: Index)