Ezt figyeli mindenki: felfedték a legfrissebb inflációs adatokat

Augusztusban 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához. Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett:

• ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék),
• a büféáruké (29,6 százalék),
• a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék),
• a péksüteményeké (20,1 százalék),
• a párizsié és kolbászé (19,7 százalék).
• A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal.

A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a sport- és múzeumi belépők 20,4, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2, a taxi 16,1 százalékkal került többe.

A havi adatok még mindig növekednek

Éves szinten a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt. Továbbá a tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül

• a konyha- és egyéb bútorokért 11,2,
• a fűtő- és főzőberendezésekért 9,5,
• az új személygépkocsikért 6,9,
• a szobabútorokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni,
• míg a használt személygépkocsikért 8,0 százalékkal kevesebbet.

Az állateledelek ára 34,8, a mosó- és tisztítószereké 30,2, a testápolási cikkeké 18,3, a lakásjavító és- karbantartó cikkeké 8,4 százalékkal lett magasabb.

Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek – az előző hónaphoz képest.

A járműüzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal.

Fontos hozzátenni, hogy az Index által megkérdezett elemzők összességében 16,5 százalékos áremelkedést vártak, tehát gyakorlatilag eltalálták a legfontosabb mutatót.

Már várható volt, hogy érdemben csökken

Idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Júliusban pedig a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, akkor legutóbb az árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Fontos hangsúlyozni, hogy legelőször februárban mérséklődött az infláció a januári 25,7 százalékos csúcsot követően. Legutóbbi elemzésünkben külön felhívtuk arra a figyelmet, hogy

Az Indexnek nyilatkozó szakértők között konszenzus van arról, hogy a csökkenés elsősorban a magas bázishatásnak és a lakossági fogyasztás visszaesésének köszönhető. Ám számos elemzés arra is rávilágít, hogy az online árfigyelő létrehozása érdemben gyorsította az élelmiszerárak csökkenését: júliusban átlagosan csaknem 8 százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek átlagára, illetve az adatok azt mutatják, hogy egy hónap leforgása alatt 53 termékkategóriában csökkentek az árak.

Nagy Márton: Öldöklő a küzdelem

Az augusztusi adatokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy értékelte, hogy bár az infláció csökkenés tovább folytatódott, elsősorban a kedvező szezonalitás által vezérelve. Szerinte szeptembertől az erőteljesebb bázishatásoknak köszönhetően felgyorsulhat a csökkenés üteme, a kialakuló pozitív reálkamat óvatos kamatcsökkentési ciklust indokol a forintpiaci stabilitás megőrzése miatt.

A kedvező szezonalitás segítette a legtöbb termékcsoport inflációjának mérséklődését, míg az üzemanyagok árának emelkedése a hónap során fékezte azt. Az év hátralévő részében két erőteljesebb bázishatás is fellép majd a tavaly szeptemberi rezsiemelés és az üzemanyagárstop decemberi eltörlése miatt. Ennek eredményeképpen az év végére 7 százalék környékére süllyedhet az éves bázisú inflációs mutató, ami a régiós átlagba illeszkedik majd.

Majd hozzátette azt is, hogy a csökkenő inflációs folyamatok miatt szeptemberre pozitív reálkamat alakulhat ki, ami lehetőséget ad az MNB-nek októbertől az alapkamat csökkentésére. Azonban a lengyel jegybank meglepetésszerű kamatvágásának devizát gyengítő hatásai miatt azonban az MNB-nek továbbra is az óvatos lazítást és megfelelő, előrekintő kommunikációt kell folytatnia, amennyiben meg akarja őrizni a forintpiaci stabilitást - tette hozzá.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb inflációs adatokat úgy értékelte, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz „a kormány intézkedései a szankciós élelmiszer-inflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.” Majd kiemelte: 

A kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.

A tárcavezető szerint a nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a MOL a piaci átlag három- és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt – a miniszter teljes értékelése az alábbi linken érhető el.

(Borítókép: Németh Emília / Index)