Kell-e tartanunk a vörös szemmel izzó terminátortól?
További Gazdaság cikkek
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
„A katonai oldalról jövök, és mindig ezt kérdezik tőlem, miért is veszélyes az AI?” – kezdte előadását Porkoláb Imre az ECNMX AI Summit konferencián. A védelmi innovációért felelős kormánybiztos szerint a mesterséges intelligenciának akkora hatása lesz a társadalmakra, hogy megváltoztatja az emberiség történelmét. A miniszteri biztos szerint egyelőre még nem a vörös szemmel izzó terminátort kell látni az AI-ban, inkább egy, a képességeinket felturbózó rendszert. A szakember elárulta, hogy a hadiiparban szélsebesen terjed és fejlődik az AI-technológia, ezt példával is szemléltette.
Egy autonóm szenzorrendszer észrevesz egy ellenséges köteléket, beazonosítja azt, a parancsnok megkapja az információkat és a szoftver elkezd cselekvési változatokat kidolgozni, ezek garmadáját futtatja. Megjelenik az a mód, amire a parancsok rábök, és minden végrehajtásra kerül.
A kormánybiztos szerint ez a fejlesztés egyfajta jelzés arra, hogy mire számíthatunk a jövőben. A szakember téves megközelítésnek tartja, hogy a katonai fejlesztéseket csak egy oldalról mutatják be, miközben a hadviselés önmagában véve az ellenséges felek összecsapásáról szól, az ellenfél is reagál, nem ül ölbe tett kézzel. Ez a dinamika sokszor nem jelenik meg a demókban.
Szélsebesen fejlődik a katonai AI
Porkoláb Imre rámutatott, hogy száz évvel ezelőtt hozzávetőleg 15 évbe került, mire az emberek hozzászoktak egy új technológiához. Ez azonban napjainkra felgyorsult, már tíz év alatt adaptálódunk az új fejlesztésekhez. Tehát fejlődtünk, azonban a kormánybiztos szerint ez a tempó még mindig nem elég. A technológiai fejlődés ugyanis durván lehagy minket, mivel exponenciálisan fejlődik.
Transzformációs problémába ütközünk, nehéz adaptálódni. Ha feleződik ez az idő, akkor nagy bajban vagyunk, ha nem tudjuk az adaptációs folyamatainkat radikálisan fejleszteni, hiszen lemaradunk
– jelezte a dandártábornok, kiemelve, hogy a katonák nem teljesen értik, az AI miként tudná támogatni őket. Hiányzik tehát az a bizalmi tőke, ami az új technológiák hatékony kihasználásához kellene.
A legfontosabb az emberi dimenzió
A kormánybiztos szerint a technológia megértésénél is fontosabb az emberi dimenzió megértése, amivel már a NATO is foglalkozik. Azért is tartja ezt lényegesnek, mivel a hadiiparban kifejezetten éles a verseny, az F-35-ös repülőgép például rendkívül hosszas fejlesztési folyamat eredménye volt, az amerikaiak azt hihették, hogy generációs előnyre tettek szert. A kínaiak viszont meglepetést szerezve pár hónapon belül jelentkeztek egy hasonló fejlesztéssel. Az AI az F-35-ösök fejlesztésénél is megjelent, egy speciális sisakot kaptak a pilóták, amely a VR-szemüvegekhez hasonlóan működik.
Az F-35 pilótasisakja fantasztikus, a pilóta úgy érzi, mintha nem lenne géptest körülötte, minden adat ki van vetítve a szeme elé. Olyan adatokat lát, hogy például hány G-vel húznak az egyes manőverek. Ilyen apróságok dönthetik el sokszor, ki kerül ki győztesként a küzdelemből
– magyarázta Porkoláb Imre, megjegyezve, hogy az ellenállás ugyanakkor nagy volt az AI-fejlesztésekkel kapcsolatban. A haditengerészet kijelentette, hogy a hajókon mindig lesznek matrózok, a pilóták is hasonlóképp vélekedtek a repülésről.
Nem a »vagy-vagy« hanem az »és« mellett tenném le a voksomat, hibrid módszerekben kell gondolkodni. Nekünk, embereknek kell felkötni a gatyát, hogy alkalmazkodjunk az új helyzetekhez
– fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve, mindez azt jelenti, hogy új készségeket is el kell sajátítatunk. A probléma szerinte, hogy egyre több adat zúdul ránk. A testtömegünknek három-négy százalékát teszi ki az agy, ami az energiánk 20-30 százalékát emészti fel, ugyanakkor naponta 11 millió bitnyi információ ér minket, amivel nem tudunk megbírkózni. Összefüggést lát azzal, hogy óriási az elégedetlenség a cégeknél.
A munkavállalók mindössze 11 százaléka az elkötelezett. Magyarországon háromszor ennyi azoknak az embereknek az aránya, aki szabotálja is a munkahelyi munkát
Majd Porkoláb Imre megjegyezte, hogy a munkahelyeknek, intézményeknek, iparágaknak tanuló szervezetekké kell válniuk. Ebben segít szerinte, hogy a fejlesztők és operátorok összekapcsolásával azonnali visszajelzéseket tudunk kapni. A dandártábornok szerint fontos a helyzettudatosság, ezt segíthetik szenzoraikkal a különböző AI-megoldások. Erre már készülnek programok, de kérdéses, hogy mennyire integráljuk a mindennapjainkba, bízunk meg bennük.
Új képességeket kell elsajátítatunk
Már vannak szakmák, amelyekben jobban helytáll az AI, viszont van, amiben az ember, erről már az Indexen is részletesen írtunk korábban. Az érdekes rész a kettő között van a szakértő szerint.
Látnoki adottságokkal vértez fel minket az AI, kiterjeszti a képességeinket, például egy szenzoros sisakkal platformokat irányíthatunk
– jelezte a miniszteri biztos, megjegyezve, hogy ehhez szemléletváltásra van szükség. Elmondása szerint, amikor Irakban szolgált, akkor még a küldetésalapú vezetés, kompetencia, önállóság és az extrém felelősségvállalás voltak a kívánatos képességek. Az AI világában azonban inkább a tanulási képesség, a kreativitás és az ember és gép szimbiózisa kerül előtérbe – zárta előadását Porkoláb Imre.
(Borítókép: Porkoláb Imre dandártábornok az Indamedia csoport által szervezett AI Summit konferencián 2023. szeptember 11-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)