2024. június 17. 15:00 ÉLŐ
Románia 3
Ukrajna 0
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00
Belgium
Szlovákia
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00
Ausztria
Franciaország

Nemzetközi kutatás: A budapesti lakásárak már az európai élmezőnyt közelítik

GettyImages-1229101136
2023.09.16. 17:49
Egy friss európai összesítés szerint Budapesten nőtt leginkább az egy hálószobás lakások bérleti díja egész Európában, egy év alatt 43 százalékkal. A kutatást végző cég szerint az egy hálószobás budapesti lakásokért átlagosan havi 421 300 forintot kérnek a főbérlők, ezzel kis híján megelőzzük Brüsszelt és Bécset. A képet árnyalja, hogy a kutatásban csak 125 magyar ingatlant vizsgáltak, a minta kicsinysége pedig torzítja az elemzést, ugyanakkor a több tízezer ingatlanra rálátó magyar ingatlan.com szerint is történt áremelkedés – jelezte Balogh László, az ingatlan.com gazdasági elemzője, megjegyezve, hogy ez tíz százalék körüli drágulást jelent az egy- és kétszobás budapesti lakásoknál.

A rekorder magyar infláció drasztikus változásokat eredményezett a hazai lakásvásárlási szokásokban: egyre több ember kénytelen elodázni a saját ingatlan vásárlását, és dönt úgy, hogy inkább albérletben tölti el a következő éveit. Nem mindegy azonban, hogy mennyiért tengetjük napjainkat valaki más lakásában, hiszen egy magasabb albérleti összeg is távolabb fúj minket a jövőbeli céljainktól. Különösen kellemetlen helyzetben találhatták magukat a budapesti albérletet keresők.

Egy év alatt alatt ugyanis hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt a kétszobás lakások medián bérleti díja, amely így a tavaly szeptemberi 195 ezer forint helyett 220 ezer forintba kerül. ez rezsivel együtt könnyen elviheti egy átlagfizetésből élő kétkeresős háztartás bérjövedelmeinek harmadát

– jelezte az Indexnek Balogh László, az ingatlan.com gazdasági elemzője. Az egyszobás lakásoknál is hasonló, 10 százalék körüli drágulást figyelhetünk meg: a tavaly szeptemberi 150 ezer forintos mediánról idén szeptemberre 167 ezerre ugrott a havi bérleti díj. Ha az egy- és kétszobás lakásokat összevonjuk, akkor a medián bérleti díj 180 ezerről 200 ezerre lépett.

Az áremelkedés akkor igazán beszédes, ha a budapesti munkahelyen dolgozók nettó béréhez viszonyítjuk, ami átlagosan 453 379 forint volt az idei első félévben. Ebből láthatjuk, hogy az egyszobás lakás (167 ezer forint) rezsivel (30-40 ezer forint) együtt egy átlagkeresettel rendelkező munkavállaló fizetésének közel a felét elviheti. A reálkeresetek pedig, amely azt mutatja meg, hogy mennyi mindent tudunk venni a pénzünkből, már tizedik hónapja negatív tartományban vannak. 

Nagyon meredek számok láttak napvilágot

A szakértőt annak apropóján kerestük, hogy a HousingAnywhere, egy lakásbérléssel foglalkozó online platform nemzetközi felmérést készített, ahol sokkoló számokat mutattak be. A cikkben a szeptember 16-án érvényes 383-as euró–forint árfolyammal számoltunk.

Az EU-s országokat összehasonlító kutatásban megállapították, hogy az egy hálószobás budapesti lakások medián bérleti díja egy év alatt 43 százalékot drágult, így 1100 euróra – 421 300 forintra – rúg, ezzel megelőzve az északolasz Torinót (900 euró), KIs Híján utolérve Brüsszelt (1120 euró) és Bécset (1181 euró).

Ez az állítás az ingatlanpiaci szakértő szerint meglehetősen elrugaszkodott a valóságtól a fentebb bemutatott adatok fényében, amit egyébként a KSH is használ. Az eredmények torzításának oka lehet, hogy a magyar mintát elég szűkre szabták, mindössze 125 ingatlan szerepelt benne, és ebben bőven lehettek kiugróan drága lakások is. 

A HousingAnywhere legújabb jelentése szerint az európai lakbérek éves növekedése 15 hónap után először esett vissza 10 százalék alá, jelenleg 9,6 százalékon áll, de a bérleti díjakról azt írták, hogy „még mindig messze nem megfizethetők”. Az adatok azt mutatják, hogy a lakások bérleti díja 5,1 százalékkal nőtt negyedévente, míg a szobák és stúdiólakások díja kevesebb mint 0,5 százalékkal csökkent. Balogh László szerint nem kizárt, hogy más országokra nézve, ahol nagyobb mintát vizsgáltak, reprezentatív a kutatás. Az összesítésben listára vették, mely európai városokban a legdrágábbak az egy hálószobás (nem összekeverendő az egyszobással) lakások.

  1. Lisszabon: 2500 euró – 957 500 forint
  2. Amszterdam: 2300 euró – 880 900 forint
  3. Utrecht: 1950 euró – 746 850 forint
  4. Párizs: 1802 euró – 690 166 forint
  5. München: 1755 euró – 672 165 forint
  6. Milánó: 1750 euró –  670 250 forint
  7. Berlin: 1748 euró – 669 484 forint
  8. Hága: 1725 euró – 660 675 forint
  9. Firenze: 1700 euró – 651 100 forint
  10. Rotterdam: 1655 euró – 633 865 forint

A top 10-hez képest a magyar érték nem tűnik kiugrónak, de a szakértő rámutat, hogy az egyes városok albérletárait a nettó bérek mellé állítva érdemes vizsgálni, hiszen így látjuk, mennyi marad a zsebünkben, miután a főbérlő megkapta a jussát. Az első helyezett Lisszabon például extrém drágának számít, a CNN augusztusi elemzésében írt a portugál lakhatási válság kibontakozásáról. 

A lakhatási válság miatt portugál tüntetők idén utcára vonultak, az aktivisták pedig „társadalmi vészhelyzetnek” nevezték az állapotokat.

Az ország Nyugat-Európa egyik legszegényebbje, ahol a minimálbér havi 760 euró (291 080 forint), és a munkavállalók több mint fele kevesebb mint 1000 eurót (383 ezer forintot) keres havonta a Reuters közlése szerint. Eközben csak Lisszabonban a bérleti díjak 2015 óta 65 százalékkal emelkedtek, beleértve a 2022-es 37 százalékos emelkedést is. Ezzel szemben egy átlagbért kereső német a maga 2800 eurós (1 millió 72 ezer forintos) fizetéséből könnyen kigazdálkodhatja a drágább német albérletet is. 

Balogh László szerint az országok többségében havonta az albérleti díjak viszik el a legtöbb pénzt. Nemzetközi lakbér-összehasonlításokból a szakértő szerint kevés van, ezek elkészítése meglehetősen komplex, hiszen az adott országok kulturájával, történelmével, adórendszerével, kereseti adataival is tisztában kell lenni, ráadásul ha fővárosi árakat nézünk, akkor a kereseti adatokat is erre kell szűrni. 

A lakhatási válság és a megoldások

A lakbérek növekedése nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte problémát jelent. A jelentés szerint a fiatal szakemberek és diákok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek az elérhető, megfizethető és hozzáférhető bérlemények megtalálásában. Csak egy kiegyensúlyozott lakáspiacon – ahol a kínálat és a kereslet egyensúlyban van – lehet reménykedni az árak stabilizálódásában.

A bérleti díjak sem nőnek az égig, ugyanis a bérlő fizetőképessége erősen gátat szab annak, hogy a tulajdonosok mennyiért tudják kiadni az ingatlanokat

– világított rá Balogh László, hozzátéve, hogy jelentős különbség van a lakáseladás és a bérbeadás között, mert míg egy eladó megteheti azt, hogy kivár az értékesítéssel, ha nem kap jó ajánlatot, addig a bérbeadók minden hónapban veszteséget könyvelnek el a ki nem adott lakás után.

A szakértő érvelése szerint jobban jár a tulajdonos, ha az alacsony kereslet mellett tízezer forinttal kevesebbért adja ki az ingatlant, ezzel egy év alatt 120 ezer forintot bukva, mintha akár csak egy hónapig nem adja ki a lakást, és azonnal akár 220 ezer forintos mínuszt elkönyvelve, amire még rájönnek egyéb költségek is.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)