Keményen összecsapott Matolcsy György és Varga Mihály, nem kímélték egymást

Matolcsy György a beszéde elején leszögezte, a tényeket, a valóságot mutatja most be, „megtévesztés helyett a valóságot kell nézni. Szerb Antal óta tudjuk, minden könyvnek megvan a sorsa, így minden előadásnak van lelke”, majd hozzátette: a csütörtöki előadásnak az a célja, hogy a következő magyar politikai elit soha ne ismételje meg azt az inflációs kalandot, amit az elmúlt években.

„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.

Matolcsy György nem kímélte a kormányt

A jegybank elnöke kitért arra is, hogy már 2020 őszén jelezte az MNB, ez egy inflációs évtized lesz. „Kevesen hittek nekünk, kicsi kiugrást prognosztizáltak” – mondta. Már 2021 tavaszán jelezték, hogy tartós lesz az infláció, és ezért elindították a küzdelmet. Úgy vélekedett, 2021–2022-ben azt kellett tapasztalnia a jegybanknak, hogy

Matolcsy György kitért arra is, hogy szerinte a kormány 1,5 éves csúszást követett el, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett, majd csak ezután érkeztek hatásos válaszok a kormánytól. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta.

Az ársapka 3-4 százalékkal növelte az inflációt

– húzta alá a jegybankelnök, hozzátéve, a forint árfolyamát tavaly októberben a jegybank stabilizálta, és enélkül nem lehetne egy számjegyű az infláció a közeljövőben. A jegybank idén tavasszal megkezdte a vészhelyzeti intézkedések kivezetését. Az MNB elnöke szerint az elmúlt pár év inflációján mindenki veszített.

A négy negyedév visszaesése mutatja az infláció növekedésre káros hatását. Ez veti a legnagyobb árnyékot az évtizedre – világított rá a központi bank elnöke, kiemelve, az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. A jegybankelnök kifejtette, hogy az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk” – összegezte.

Megjegyezte, hogy az inflációs kaland hátterében a „gazdasági pénzügyi függés van”, és szerinte ez 2014-től növekedett. Hozzátette, a megoldást mindig az országon belül kell keresni, ezzel szemben hazánk csak a függés növekedését érte el. Pozitívumként értékelte, hogy javul a folyó fizetési mérleg, azonban nem versenyképességi javulás áll mögötte. A pénzügyi sebezhetőség szempontjából az ország az első öt között szerepel, ami nem jó.

Tévút az inflációra épülő gazdaságstratégia. Például az, hogy 2030-ra meg lehet duplázni a magyar GDP-t. „Hét év alatt, mondjuk, az évi 10 százalékos növekedést jelent. Általában azért legalább 6-7-8 éves százalékos infláció lenne. Remélem, nem” – mondta a jegybankelnök. „Ezekben az időkben óvatos monetáris politikára van szükség” – tette hozzá. A politikai elit és az üzleti elit közellensége is az infláció, és szerinte nem lehet piaci eszközökkel sikeresen küzdeni ellene. Úgy lehet sikeres egy ország, ha a kormánya és a jegybankja is együtt működik.

Bod Péter Ákos nem kímélte a kormányt

Meglepő módon Matolcsy György után nem Varga Mihály, hanem Bod Péter Ákos következett. A volt jegybankelnök szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy a környező országokban jelenleg milyen folyamatok játszódnak le. Szerinte az az érdekessége a mostani inflációs hullámnak, hogy egy nagy és gyors hullámmal érkezett meg az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése miatt. Szerinte lassan csökken ugyan az infláció, de 4 százalék környékén beragadhat. Az élelmiszerárakat továbbra is gondnak nevezte, illetve a maginflációt is komoly problémaként említette meg.

Bod Péter Ákos arra is kitért, hogy a gazdaságban az igazán nagy gond, hogy az államadósság ebben a kamatkörnyezetben nagyon sokba kerül. „Amikor a Moody’s értékelte Magyarországot, akkor még az Alföldön is lehetett hallani, ahogy egy kő lezuhan a Pénzügyminisztérium szívéről” – szúrt oda keményen Varga Mihálynak, (egyébként Bod Péter Ákos többször is gúnyos megjegyzést tett Varga Mihályra, amit a pénzügyminiszter a beszéd vége felé diplomatikusan, de egyre nehezebben viselt).

Bod Péter Ákos szerint a gazdaság szerkezetében vannak dicsérendő változások, ám nagyon energiaigényes a gazdasági szerkezete. Sokkal jobban energiaimport-függő és egyre kitettebb az ország. Az olajárak alakulása nagyon fontos szerinte, de számos külső környezethez hasonlóan erre sincs ráhatással a magyar gazdaság. „Van egy növekedési probléma, mert beszorulhatunk ebbe a recesszióba, és nem tudjuk, merre megy tovább a növekedés” – összegezte. Bod Péter Ákos a fejlesztéspolitikával kapcsolatban kifejtette, hogy minden olyan fejlesztéspolitika, amely Magyarországra energiaigényes fejlesztést hoz, tovább növeli a külső kitettséget.

Varga Mihály szerint érdemi már a javulás

A pénzügyminiszter előadásában Puskás Ferencet hozta fel, sikerének titkáról elmondta, hogy mindig próbálta kitalálni, hova érkezik a labda. Szerinte a Magyar Közgazdasági Társaság eseményén is ez a fő kérdés. „A legfontosabb probléma az infláció. Ebben együtt is működik a kormány és a jegybank. Nem jelenti azt, hogy egyetértünk mindenben, magyarok vagyunk. Attól függetlenül, hogy más és más recepteket javasolunk, ez egy közös pont” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Szerinte a tankönyveket fellapozva olvashatjuk: az infláció csökkenti a vásárlóerőt, szétzilálja a kapcsolatokat, teret ad a spekulánsoknak. Ha túl magas az infláció, az a gazdasági növekedést visszaveti. Az első számú feladat, hogy letörjük az inflációt.

A magyar infláció a dobogó legmagasabb fokán van. Ennek a magyar gazdaság energiakitettsége az oka.

A pénzügyminiszter kifejtette, hogy az egyik ok az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Aszály sújtotta Európát, ez óhatatlanul az élelmiszerárak robbanásával jár. A bérnövekedés is rátett egy lapáttal, a feszes munkaerőpiac és a dolgozók megtartása miatt folyamatosan növelni kellett a béreket, ez is hajtotta az inflációt.

A monetáris és a fiskális politika is laza volt. A fiskális politikának a pandémia után új szerepbe kellett beletanulnia. Az vált az első számú céllá, hogy a kormány megőrizze a munkahelyeket. Mindemellett béremelések voltak az állami szektorban, felsőoktatásban, a szociális ágazatban, az orvosok bérét és a nyugdíjakat is megnövelték, ezek ugyanakkor mind felhajtották az inflációt. Az intézkedések nyomán a pénzügyminiszter szerint az emberek megélhetése könnyebbé vált. Válaszul Matolcsy Györgynek a monetáris politikát is említette.

Az egyetemen úgy tanulta, hogy az infláció első számú felelőse a monetáris politika. A legfontosabb és leggyorsabb lépést a monetáris politika teszi. A pénzügyminiszter szerint jól tették, hogy emelték a kamatokat – noha vita van arról, hogy időben tették-e, vagy sem. Az árfolyamhatással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ebben egyetértés is lehet a jegybankkal, ugyanis egy stabil és kiszámítható árfolyam segít a gazdaságnak, és ehhez az árfolyamstabilitáshoz járult hozzá a központi bank. A hitelminősítőkről elmondta, hogy a közelmúltban mondtak ítéletet a magyar gazdaságról, és számos pozitív tényre mutattak rá.

Erős a hazai bankrendszer, feszes a munkaerőpiac, az adósság csökken, a monetáris és fiskális politika együttműködik, ami csökkenti az inflációt

– sorolta a pénzügyminiszter a hitelminősítők meglátásait a magyar gazdaságról. Ugyanakkor megjegyzett három veszélyt, illetve kockázatot, amit a hitelminősítők is hasonlóan látnak:

• Elzárják az energiacsapokat az orosz–ukrán háború miatt. Ezért tovább kell csökkenteni az energiafüggőséget.
• A háború eszkalálódik vagy lokális marad. Egy szomszédos ország számára ez a legkockázatosabb.
• Az Európai Unióval fennálló vitáink, ez bő egy éve tart már.

Szerinte az MNB veszteségét kezelni kell, ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az ősz folyamán módosítják a jegybanktörvényt. Fenntartják a fiskális szigort, tovább csökkentik az adósságszintet és a hiányszintet. A tavalyi, 6 százalékos hiányszint után kisebb lesz az idén, 3,9-es hiány lesz. Jövőre pedig 2,9 százalékos lehet a hiánymutató. Egy fenntartható fiskális pályára törekednek. A beruházások halasztása is megtörtént.

A kormány nem szívesen nyúl ilyen eszközhöz, de mérlegelheti, hogy amennyiben a bankoknak jelentős nyeresége lesz, megemeli az adójukat, hogy ezzel javítsa az államháztartás helyzetét – emelte ki Varga Mihály.

Zárásként elmondta, ha túllépünk az infláció körén, és a nagy képet nézzük, akkor a versenyképesség és a hatékonyság javítása a fő cél. Az európai gazdaság versenyképességi hátrányban van. Más országokban sokkal olcsóbb az energia beszerzése, sőt az autóiparban is teret veszt Európa. Az a lényeg, hogy a nagyobb, új területekre Magyarország betegye a lábát. „Mindenekelőtt az inflációt kell letörnünk” – emelte ki a pénzügyminiszter.

(Borítókép: Varga Mihály és Matolcsy György. Fotó: MNB)