Ezt kell tudni az izraeli utazásokról

Izrael hétfőn reggel még nem szerepelt a Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának „Utazásra nem javasolt országok és térségek” listáján, így az izraeli utazásokkal kapcsolatban egyedi helyzet áll fenn. 

Járattörlés: nem kérhető kártérítés

Számos légitársaság – így egyebek mellett a Wizzair – hétfő estig törölte izraeli járatait, míg a továbbiak sorsáról a mai napon születik döntés. Az izraeli légitársaság, az El-Al honlapján az szerepelt hétfő reggel, hogy az izraeli biztonsági erők utasításai szerint zajlik a működés, tel-avivi járataik menetrend szerint közlekednek, ám a légitársaság a reptéren csak a 3-as terminált használja ezekben a napokban – beleértve azokat a járatokat is, amelyek eredetileg az 1-es terminálról indultak volna.

Ezek között a rendelet nevesíti a politikai instabilitást, a biztonsági kockázatokat és a repülésbiztonság váratlan hiányosságait.

A vis maior fogalmi körébe tehát egyértelműen beletartozik a terrorizmus kockázata vagy a háborús helyzet, a légitársaságoknak ugyanakkor a kártérítés alóli mentesülése nem jelenti azt, hogy ne kellene valamilyen megoldást kínálni utasaiknak. A jegyek ingyenes átfoglalása más járatokra természetesen azok számára megoldás lehet, akik a közeli napokban utaztak volna el Izraelbe, illetve onnan indultak volna útra, például Magyarország felé, ám azok esetében, akik Izraelben ragadtak, ez lényegében megoldhatatlan feladat, hiszen nincs átfoglalható kapacitás. Emiatt a hagyományos légitársaságok egymást kisegítő rendszere sem működik, amikor 1-1 légitársaság más partnertársaságtól igényel helyeket utasai hazaszállítására, a diszkont légitársaságok esetében pedig ez a megoldás eddig sem működött.

A korábbi, hasonló esetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az EU-tagállamok ilyen esetekben összehangolt lépéseket tesznek állampolgáraik evakuálására a háborús területekről, ám ennek megszervezése néhány napot még igénybe vesz, ráadásul Izrael esetében hatalmas számú utasról lehet szó, amely még inkább megnehezíti a szervezést. Emellett valóban kérdés, hogy normalizálódhat-e annyira a helyzet, hogy néhány napon belül újraindulhat a légi közlekedés. 

Szervezett utak: bánatpénzt kérhet az iroda

A légitársaságok járattörlése természetesen a szervezett utakat is meghiúsíthatja, de az is érthető, hogy a légi közlekedési helyzet normalizálódása ellenére is akad majd utas, aki nem akarja vállalni az utat.

A képlet egyszerűbb lenne, ha a konzuli szolgálat már említett honlapján Izrael a piros, utazásra nem javasolt országok listáján lenne, ám ott – igaz, 2012-től – csak Palesztina Gázai övezete szerepel. A fentiek miatt alapesetben

A bánatpénz megfizetése alól az sem mentesít, ha az ügyfél útlemondási biztosítást kötött, hiszen ott jellemzően egészségügyi, illetve olyan egyéb kockázatok (pl. hozzátartozó betegsége, halála) alapján teljesít fizetést a biztosító, amelyek között a biztonsági okokból lemondott út nem szerepel. Természetesen, az irodák is a megoldást keresik majd, így jó eséllyel nem kerül majd külön díj felszámításra, de fontos tudni, hogy a jogalap – egyelőre – fennáll, hogy az irodák bánatpénzt kérjenek.

A szerződést az utazásszervező is felmondhatja, ha elháríthatatlan és rendkívüli körülmények gátolják a szerződés teljesítésében, ilyen esetben ugyanakkor a 4472/2017. (XII.28.) kormányrendeletben foglaltak szerint az utas (akár más úti célra történő) átfoglalásra, illetve a befizetett összeg teljes visszafizetésre jogosult, külön kártérítést nem kérhet az utazási irodától. 

A háborús károk a biztosításokban is kizártak

A konzuli szolgálat listája az utasbiztosítások terén is iránymutató:

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a vis maior helyzet a biztosítókat is védi: a kártérítési felelősség alól kizártak azok a károk, amelyek háborús, illetve terrorista okokból keletkeznek. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanakkor a biztosítók a személyi ellátásokat a háborús környezetben is megszervezik – amennyiben erre a helyi egészségügyi ellátórendszer képes, maximum a dologi károk esetében alkalmazzák a kizárást –, bár több példa van arra is, hogy a megsérült/megsemmisült poggyász esetében is fizettek. Ráadásul csak azokat az igényeket utasíthatják el, amelyek közvetlenül a váratlan helyzettel hozhatók összefüggésbe: egy ételmérgezés miatt szükségessé váló ellátás költségeit vagy épp a sürgősségi fogászati kezelés költségeinek viselését épp úgy vállalniuk kell, mint a normális időkben.

A helyzet annyiban változik, ha Izrael felkerül a piros zónába, hogy onnantól kezdve a biztosító elutasíthatja a szerződési ajánlat elfogadását, de a már meglévő szerződéssel rendelkezők esetében a kockázatvállalása, ellátási és ellátásszervezési kötelezettsége az észszerűen elvárható kereteken belül fennáll. Miután az izraeli egészségügyi ellátórendszer fejlett, így e tekintetben komolyabb fennakadásokkal nem kell számolni.