Úgy tűnik, ezt az ígéretét betartja a kormány

Szeptemberben az előző év adataihoz képest az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (61,3 százalék), a csokoládéé és kakaóé (26,1 százalék), a büféáruké (26,0 százalék) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0 százalék). A liszt ára 13,9, a margariné 1,2 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 14,6 százalékkal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A szolgáltatások 13,6 százalékkal drágultak, ezen belül

• az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2,
• az üdülési szolgáltatás 20,2,
• a sport- és múzeumi belépők 17,5,
• a járműjavítás és -karbantartás 16,9 százalékkal többe,
• míg az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8, a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7,0, a szobabútorokért 4,1 százalékkal kellett többet fizetni, a használt személygépkocsikért 8,5 százalékkal kevesebbet. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13,0, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4 százalékkal magasabb lett.

Drágul az üzemanyag

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest – tehát gyakorlatilag stagnálnak. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül

• a liszt 3,4,
• az idényáras élelmiszerek 3,0,
• a cukor és a száraztészta 2,6-2,6,
• a tojás 2,0,
• a margarin 1,8,
• a tejtermékek 1,7,
• a tej 1,5 százalékkal kerül kevesebbe.

Az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalékkal többe került. Fontos kiemelni:

A ruházati cikkekért 1,8, a háztartási energiáért egy százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban a Mol vezetőivel és a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével tárgyalt a dráguló üzemanyagokról. A találkozó után a tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy a kormány minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak emelkedését. A miniszter jelezte: havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig ezt megelőzően úgy látta, hogy van, ahol visszajött az ársapka, például az üzemanyagnál, ezért a kormány figyeli ezt a lehetőséget. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium keddi közleményében kiemelte, hogy az egyeztetés óta az üzemanyagárak kedvező irányba változtak: az akkor tapasztalt átlagosan 660 forintos benzin- és 681 forintos gázolajárhoz képest október 11-től átlagosan a benzin ára 610 forintra, míg a gázolaj ára 660 forintra mérséklődhet. Ezzel összességben 50 forinttal lehet olcsóbb a benzin és 21 forinttal a gázolaj ára.

Ám azt is hangsúlyozzák, az üzemanyagok ára nemzetközi és országspecifikus okok miatt – mint például a szállítás tranzitdíjának megemelése – az előző hónaphoz képest szeptemberben 3,3 százalékkal növekedett, ami kedvezőtlenül befolyásolja az infláció csökkentésének ütemét.

Beteljesülni látszik Orbán Viktor jóslata

Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg a tavalyit, míg a hónapról hónapra vizsgált infláció 0,7 százalékkal növekedett. Júliusban az árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. A 20,1 százalékos júniusi inflációs adat pedig még magas volt, de már nagy előrelépést mutatott a januári 25,7 százalékos csúcs és a májusi 21,5 százalékos értékről.

Orbán Viktor még tavaly október végén egy rádióinterjúban jelentette be, hogy a kormány célja az idei évben az egy számjegyű infláció, akkor így fogalmazott: „A kormánynak mindenképpen el kell érnie, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyű legyen.” Mostanra az elemzők szerint ez biztosan valóra is válik.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiemelte a szeptemberi adatokkal kapcsolatban: a háború, az energiaárak és az elhibázott szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt Magyarországon, hogy

Szerintük különösen kedvező fordulat azonosítható az élelmiszerárak alakulásában: „míg éves alapon a kormány már harmadára – a tavaly decemberben látott 44,8 százalékról 15,2 százalékra – csökkentette a szankciós élelmiszer-infláció mértékét, addig szeptemberben az előző hónaphoz képest az élelmiszerek már olcsóbbá váltak”.

A tárca szerint ez annak köszönhető, hogy a kormány az indokolatlan áremeléseket alkalmazó multinacionális kereskedelmi vállalatok megfékezése érdekében bevezette az online árfigyelő rendszert és elrendelte a kötelező árcsökkentő akciókat. Az Árfigyelő hatékonyságát bizonyítja, hogy indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában csökkentek az átlagárak, átlagosan 6,7 százalékkal. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hangsúlyozta, hogy az augusztusban látott 16,4 százalékhoz képest a mostani adat több mint 4 százalékponttal kedvezőbb szintet képvisel, ráadásul január óta ez jelenti a legnagyobb dinamikájú visszaesést az infláció mértékében.

(Borítókép: Index)