Nagy Márton: Magyarország gazdasága jelentősen megváltozik

„Magyarország gazdasága jelentősen megváltozik a jövőben, ami nem politikai fordulatot jelent, hanem növekedési gyorsulást” – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Vidék Konferenciájának nyitó előadásán a Világgazdaság összefoglalója alapján. A miniszter kiemelte, a vidéknek jelentős szerepe lesz a jövőben.

A logisztika és szállítás szerepe a vidékfejlesztésben címet viselő beszédében kifejtette, a 2030-ig terjedő időszakban tíz kihívási pontot lehet detektálni. Ezek között a három legfontosabb, ahol a kormánynak feladata van:

• a másfélszer nagyobb energiaigény,
• 500 ezer új munkaerő,
• szállítmányozás fejlesztése.

Szerinte abban már a privát szektornak is szerepe van, hogy legyenek nemzeti bajnok vállalataink, haladjon a digitális átállás, csökkenjen az államadósság, fejlődjön a high-tech ipar, és javuljanak a demográfiai mutatók.

Van mit fejleszteni a logisztikában

A tárcavezető úgy vélekedett, jelenleg Magyarországon a Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Keleten található a legnagyobb fejlesztési potenciál. Főleg a logisztikában, ám szerinte figyelni kell arra, hogy ne csak raktárparkok terüljenek el országszerte. Ezért át kell gondolni, miként kivitelezhető, hogy ne horizontálisan, hanem vertikálisan fejlődjön az ország. 

A miniszter kiemelte, hogy kiváló adottsága van Magyarországnak: sok és nagy sűrűségű autópályával rendelkezik, „kevés az olyan terület – tíz százalék alatti –, ahonnan egy órán belül ne lenne elérhető gyorsforgalmi út”. Nagy Márton szerint továbbá fontos, hogy a vidéki lakosságnak ne kelljen feladnia a vidéki létformáját, ugyanakkor, ha a szükség úgy kívánja, tudjon városias környezetben is tevékenykedni.

Emlékeztetett, hogy a magyar a közúti tehergépjármű-forgalom a tranzitútvonalakra koncentrálódik, ami jelentős kihívást jelent. Magyarország ugyanis három irányból belépőpont az Európai Unióba. Többek között ezért támogatja a kormányzat, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, ugyanakkor Szerbia felől, Röszkénél található a legerősebb belépési pont.

Nagy Márton ezt követően felidézte, hogy a 2020 áprilisa és 2021 júliusa között végzett felmérés szerint 150 perc volt az átlagos határátlépési idő. Ez a mutató mára három óra fölé romlott – emelte ki, majd hozzátette, kritikus, hogy ezen javítsunk, mert a román határátkelők lassúsága megoldódhat a schengeni csatlakozással, ám Szerbia vonatkozásában nincs ilyen opció, pedig a logisztikában kihagyhatatlan ez az útvonal.

Nem elfordulni kell a problémáktól

Nagy Márton ezt követően kitért a járműiparra, amelyben a statisztikák szerint 170-180 ezren dolgoznak, a GDP-növekedésből egy százalékpontot ad a logisztika, és 54 százalékos beruházási rátát lehet mérni. A raktármennyiség 2021-ben még egymillió négyzetméter alatt volt, napjainkban már kétmillió felett áll, ebben a trendben pedig domináns a vidék szerepe.

A tárcavezető szerint a magyar szállítmányozásban Németország és Olaszország a két fő kiindulási pont és végcél, ám a régiós országokhoz képest nálunk alacsony a szállítás és a raktározás súlya a GDP-n belül, bár fejlődik. Nagy Márton úgy véli, nem mindegy, hogy a kamionok fel- és lepakolását magyar cégek és munkavállalók végzik-e. Majd sajnálatosnak nevezte, hogy a külföldi cégek még országon belül is kiszorítják a magyarokat.

Nem magyar cégekkel szállíttatjuk el, amit Magyarországon előállítunk. Ez butaság.

Majd hozzátette, mivel a külföldi fuvarozók 2013–2015 óta folyamatos növekedésben vannak, és nemzetközi összevetésben zsugorodik a magyar fuvarozók szerepe – EU-s összevetésben lassan a legjobb tíz közül kiszorulnak –, a területen a vállalatoknak és a kormányzatnak is akad tennivalója.

Nagy Márton az előadása végén ismét kitért Röszkére: szerinte a problémától nem elfordulni kell, hanem nekifogni egy nagyszabású fejlesztésnek, így nemcsak az országon belül, hanem régiós összevetésben is fontos logisztikai ponttá válhat a térség.