A meggazdagodáshoz egy nagyon egyszerű és logikus lépés vezet

A Makronóm Intézet idén második alkalommal megrendezett Makroszkóp eseményén a munkaerőpiac meghatározó szereplőit ültették egy asztalhoz, hogy felfedjék az üzleti siker receptjét.

A vállalatvezetők kétharmada ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, de csupán 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban

– kezdte a Makronóm Intézet kutatásának bemutatásával Purczeld Eszter, a szervezet vezető elemzője. Ismertette, hogy a hazai vállalkozások nagy része nem alkalmaz élvonalbeli technológiákat, és a munkafolyamatokban a legnagyobb lemaradást a termelésben azonosították. Az elemző szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a vállalkozások az elmúlt időszakban már elkezdték a digitalizációs célú fejlesztéseiket, háromnegyedük túl van legalább egy digitalizációhoz kapcsolódó projekt megvalósításán.

Tatjhy Krisztina, az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért) főtitkára elmondta, hogy digitalizációban sereghajtók vagyunk a DESI-index alapján, pedig a technológiai fejlesztések ma már minden vállalati területen elengedhetetlenek.

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, egyben az esemény moderátora rámutatott, hogy a digitalizáció nemzetgazdasági szinten is jelentős GDP-növekedést eredményezhet, de a vállalkozók számára is konkrét, jól megfogható előnyöket kínál, mint például a nagyobb hatékonyság és a kisebb selejtarány. Felvetette a kérdést, hogy vajon miért nem használják ki a magyar kkv-k ezeket az előnyöket, és milyen gátló tényezők állnak a digitalizáció előtt.

Egyszerű lépés vezet a meggazdagodáshoz

Ács István, a Bosch Rexroth ügyvezetője a felvetésre úgy válaszolt, hogy a digitalizáció nem bonyolult, nem „űrtechnológia”, sok esetben a gondolkodás, avagy a mindset a fejlődés legnagyobb korlátja.

A digitalizációval pénzt lehet keresni. Ez egy egyszerű mondat, és ha valaki megérti, hogy a befektetett pénz üzleti előnyhöz juttatja, akkor szerintem mindent elmondtunk. Ehhez viszont meg kell tenni az első lépést

– fogalmazott Ács István, aki egyben a Nemzeti Technológiai Platform társelnöke is. Kettős szerepkörének köszönhetően egyedülálló betekintést nyújtott a digitalizáció kihívásaiba és lehetőségeibe, hiszen vállalkozások garmadájának segített már szintet lépni. A szakember hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nemcsak a technológiáról szól, hanem a gondolkodásmódról, a képzésről és a jó példák megmutatásáról is.

Tajthy Krisztina erre úgy reagált, hogy noha fontos az első lépés, azt többnek kell követnie, és stratégiát kell kidolgozni. Szerinte csak így lehet biztosítani, hogy a digitalizáció valóban pénzt hozzon a vállalatoknak. 

Ez egy olyan vonat, amire most még fel lehet szállni, de lehet, hogy a későbbiekben már nem lesz szabad jegy

– erre már Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese mutatott rá. Hozzátette, hogy mindig lesz valamilyen újdonság, ami a cégek és a munkavállalók hatékonyságát növelheti, sőt egyes kutatások szerint új munkahelyeket is teremtenek. Ezért is tartja fontosnak az új technológiák oktatását és elsajátítását.

A képességeinket felturbózhatjuk az új tudással

Tajthy Krisztina bemutatta, hogy az IVSZ és az EDIH hubok (európai digitális innovációs központok) számos ingyenes képzési lehetőséget kínálnak a vállalatok számára. Ezek a képzések rövid idő alatt megismertetik az üzleti döntéshozókkal a digitális eszközök hatékony felhasználásának módjait.

A Bosch-csoport az ipari digitalizációs készségek terjesztése, valamint az edukáció érdekében létrehozott Budapesten egy CU.BE néven futó innovációs élményközpontot, ahol a látogatók megismerhetik az ipari digitalizáció képességeit. A bemutatóteremben élő példákon keresztül mutatják be, hogyan lehet a meglévő gépparkot „felokosítani” különböző szenzorokkal.

Kitörési pont előtt a hazai gazdaság

Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter világított rá az AI Summiton, hogy a mesterséges intelligencia – számos előnye mellett – a jövőben nemcsak fizikai, hanem szellemi munkákat is megszüntethet. Erről, az AI térnyerésének munkaerőpiaci hatásairól kérdeztük Vajda Viktort a kerekasztal-beszélgetés után. A Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese osztja Nagy Márton meglátásait, tisztában vannak az AI-technológia megjelenésében rejlő kihívásokkal.

A munkahelyek bővítésére ugyanúgy lehetőséget ad a mesterséges intelligencia, mint amennyire bizonyos munkakörök átpozicionálása, digitális megoldásokkal történő kiváltása is elérhetővé válik

– jelezte Vajda Viktor, hozzátéve, hogy ez elsősorban egy olyan kihívás, amelyre építhetünk. Arra számít, hogy bizonyos monoton, a humánum kreativitását kevésbé megjelenítő munkakörök is átalakulnak majd. „Ezáltal új lehetőségek nyílnak meg mind a foglalkoztatók, mind pedig a munkavállalók számára” – állapította meg.

Érkezik az AI-stratégia 2.0

A Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. által működtetett Mesterséges Intelligencia Koalíció közreműködésével kidolgozásra került még a 2020-as évben Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája, amelynek elfogadásáról kormányhatározat is rendelkezett. Nagy Márton az AI Summiton felfedte, hogy 2024-ben érkezik az új magyar MI-stratégia, erről is kérdeztük Vajda Viktort.

Az időközben eltelt három év mind technológiai oldalról, mind pedig a szabályozási környezet változása okán azt irányozza elő, hogy a stratégia 2.0-s verziójára történő felkészülést szükséges volt megkezdeni. Ez a folyamat zajlik, és bízunk benne, hogy a stratégia úgy tud idomulni minden időközben bekövetkezett változáshoz, hogy abból a legtöbb nemzetgazdasági előnyt tudjuk kovácsolni

– mondta lapunknak az ügyvezető-helyettes, célként kijelölve, hogy a mesterségesintelligencia-stratégiával 2030-ra 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést érjenek el a kkv-szektorban, valamint egymillió új, magasabb hozzáadott értékű munkahely is létrejöjjön. Szerinte ehhez mind a gazdaság, mind az állam adatfeldolgozási, adatelemzési képességét növelni kell.

(Borítókép: Elon Musk 2023. január 24-én. Fotó:  Marlena Sloss / Bloomberg / Getty Images)