Rejtélyes ajándékot csúsztatott Navracsics Tibor a magyarok zsebébe

A forint árfolyama a héten kedvezően alakult: míg a hetet a 388-as szint fölött nyitotta, jelenleg 382-383 között jár, vagyis összességében erősödött a magyar deviza.

– mutattak rá korábban elemzők az Economx hasábjain. Ezzel a területfejlesztési miniszter arra utalt, hogy történhet előrelépés a tárgyalásokon, és legalább a források egy része felszabadulhat. Csütörtökön az egyeztetések után Brüsszelből nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, és akkor azt mondta, hogy az Európai Bizottság már elkötelezettebb a megoldás irányába. A miniszter legkésőbb az idei év végéig le szeretné zárni a tárgyalásokat, tehát várhatóan csak 2024 első negyedévében érkezhet meg leghamarabb Magyarországra a 13 milliárd eurós uniós forrás.

Már október elején is láthattuk, hogy a forint napon belül erőteljesen emelkedni tudott más devizákkal szemben csupán annak a hírnek a hatására, hogy több EU-s tisztségviselő is derűlátóan nyilatkozott a Magyarországnak járó források folyósításáról

– jelezte az Indexnek az MBH Bank, rámutatva, hogy az elmúlt időben jelentősen kiárazódott a forint árfolyamából az uniós támogatások érkezése, ezért az azokkal kapcsolatos pozitívabb hangvételű hírek képesek felülről nyomást helyezni a magyar devizára, így erősítve azt. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint végül pozitív jelzések nem érkeztek a csütörtöki tárgyalásokról, a pénteki kereskedésben korrigált az árfolyam. Szombat délben 382,25 forintot ért egy euró a tradingview.com kimutatása alapján.

A lengyel választások árnyékában erősödött a forint

Bár Navracsics Tibor megjegyzései hozzájárultak a forint hirtelen felértékelődéséhez, a magyar deviza erősödési trendje mögött több tényező is áll – világított rá lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője, felsorolva ezeket: 

• hétfőn két adat is megjelent, mely szerint az építőipari termelés augusztusban mindössze 0,5 százalékkal csökkent éves alapon,
• míg a folyó fizetési mérleg pozitív egyenleggel zárt ugyanebben a hónapban.
• A lengyel zloty a választások nyomán erősödött, magával húzva a forintot és a cseh koronát is.

„Az eredmények alapján az eddigi lengyel ellenzék kormányalakítása tűnik valószínűnek, amely nyomán a forint gyengülését vártuk volna, tekintettel ennek külpolitikai vonatkozásaira. Ennek azonban az ellenkezője történt: a piac a választási eredményt kedvezően fogadta és a lengyel zloty erősödése átragadt a forintra is” – jelezte az Indexnek a vezető közgazdász.

„A nyilvánosság számításai szerint változás fog bekövetkezni a jelenlegi lengyel vezetésben és a második legnagyobb párt jelöltje, Donald Tusk lesz november második felétől az új miniszterelnök” – erre már az MBH Bank mutatott rá. 

Az MBH szerint a befektetők arra számítanak, hogy amennyiben ténylegesen ő lesz az új kormányfő, úgy megérkezhetnek Lengyelországba az eddig visszatartott uniós helyreállítási alapok – ennek árazását láthattuk a lengyel zloty elmúlt időszaki emelkedésében.

Matolcsy György lépésére figyel a piac

Jövő héten két fontos esemény lehet meghatározó a forint szempontjából: kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa dönt a hazai kamatszintről, majd csütörtökön az Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést. Regős Gábor szerint a magyar deviza szempontjából a kettő közül inkább a hazai jegybank kamatdöntése a meghatározó.

– jelezték egyöntetűen a lapunknak nyilatkozó szakértők. Míg az előző kamatdöntésnél minden elemző biztosra mondta, hogy 100 bázisponttal csökkenti a jegybank az egynapos betéti eszköz kamatát, most ilyen iránymutatás nincs, a szakértők előrejelzései is meglehetősen eltérőek.

Az, hogy az MNB végül lazít-e, és ha igen, mekkorát, abból a szempontból lesz jelzés, hogy mennyire fog a közeljövőben laza vagy szigorú politikát folytatni. Ez alapján 25 bázispont csökkentésre számítunk, ez egy enyhén szigorú üzenet lenne a piacoknak

– véli Regős Gábor, aki szerint az MNB csak mérsékelten lazíthat, hiszen a nemzetközi környezet alapvetően még nem a lazításról szól, a Fed például még a kamatemelési ciklusát sem zárta le, a hazánk esetében fennálló kockázati prémiumot pedig meg kell fizetni.

Az MBH Bank hozzáfűzte, hogy a tengerentúlról is fontos adatokat várunk a következő héten, kedden megismerhetjük az amerikai beszerzési menedzser index számait, csütörtökön az USA harmadik negyedéves GDP-jére derül fény, míg pénteken a személyes fogyasztás árindexének alakulásába nyerhetünk betekintést, amelyek befolyásolhatják az amerikai hozamokat és a dollár árfolyamát, így közvetve hatással lehetnek a forint árfolyamára is.

Varga Zoltán szerint a következő hetekben az euró-forint árfolyamában a 380–389-es tartomány lehet meghatározó, míg a dollár-forint esetében a 355–368-as zóna.

Lejtőn a sékel

A sékel a héten 2 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Regős Gábor szerint az árfolyamot két tényező határozza meg: egyrészt a háború, illetve az erre adott piaci reakciók, másrészt pedig a jegybanki intervenció. A szakértő emlékeztetett, hogy az izraeli jegybank kilátásba helyezte, hogy 30 milliárd dollár erejéig beavatkozik a sékel árfolyamának stabilizálása érdekében, azt azonban nem tudjuk, hogy ebből ténylegesen mennyit használtak fel, azaz mekkora a két, egymással ellentétes tényező szerepe a körülményekhez képest stabil árfolyamban.

– erre már Varga Zoltán mutatott rá lapunknak. Korábban megírtuk, hogy Izrael gazdasága megszenvedi a háborút, ha elhúzódik. Elsősorban Izrael turizmusát érinti közvetlenül a háború, a turisták lemondták az utakat, és kérdés, hogy mikor indulhat minden újra. Rövid távon tehát a háború jelentősen mérsékli az ország turizmusát – illetve a fogyasztás is visszaeshet a nyilvánvaló és észszerű lakossági óvatosság miatt –, a légitársaságok felfüggesztették tel-avivi járataikat – mutatott rá lapunknak az MBH Bank.

Zuhantak a főbb európai tőzsdék

Az európai tőzsdék mínuszban teljesítettek a héten:

• a francia CAC-40 2,57 százalékos gyengüléssel,
• a frankfurti Dax 2,45 százalékos mínuszban,
• a londoni FTSE 100-index 2,61 százalékos csökkenéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 2,65 százalékos visszaeséssel zárt.

Pluszban a BUX-index

A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel ellentétben 0,73 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.

A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:

• a Mol 3,57 százalékot erősödött,
• a Richter 1,72 százalékot emelkedett,
• a Magyar Telekom 2,56 százalékot csökkent, 
• az OTP Bank 1,67 százalékot lépett vissza.

A gáz és az olaj is drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, novemberi határidőre megawattóránként 49,29 eurón állt hétfő délután. A gáz ára 50,17 euróra emelkedett péntek délutánra. 

Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli hordónkénti 90,92 dollárról péntek délutánra 93,58 dollárra nőtt.

Súlyos globális kockázatok az olajpiacon

„Az olajpiacon kialakult súlyos globális kockázatokra kapott ízelítőt a világgazdaság, amikor októberre gyors tempóban 95 dollárra, azaz a nyár eleji 67 dolláros szintjéhez képest mintegy 40 százalékkal drágult a olaj világpiaci ára” – fogalmazott elemzésében Tatár Mihály. Ez világszerte magával hozta az üzemanyagárak emelkedését, tartósan fennmaradva pedig veszélyezteti az infláció normalizálódását és a gazdasági növekedést.

– jelezte az Indexen megjelent elemzésében az Oeconomus elemzője. Hozzátette, hogy a meghatározó médianarratívával és a nyugati politikai konszenzussal mit sem törődve a globális olajkereslet folyamatosan és megállíthatatlanul növekszik, legfeljebb a növekedés tempója lassul, és éppen idén nyáron érte el az új történelmi rekordot.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2023. 10. 24., 14.00 – MNB, kamatdöntés
• 2023. 10. 26., 14.15 – EKB, kamatdöntés
• 2023. 10. 27., 08.30 – KSH, munkanélküliségi ráta

(Borítókép: Index)