Matolcsy Györgyék új lapokat hívtak, ez mindenkit meglepett

Míg az előző kamatdöntésnél minden elemző biztosra mondta, hogy 100 bázisponttal csökkenti a jegybank az egynapos betéti eszköz kamatát, most a szakértők előrejelzései is meglehetősen eltérőek voltak:

• az ING 50,
• a Makronóm Intézet 25,
• az Equilor szintén 50 bázispontos csökkentést,
• míg az MBH Bank kismértékű kamatvágást prognosztizált.

Az MNB korábban több alkalommal hangsúlyozta a megfontolt és fokozatos hozzáállást, az infláció ugyan jelentősen mérséklődött szeptemberben, de még továbbra is két számjegyű növekedést mutat. Majd kedden bejelentették:

Fontos hozzátenni, az MNB tavaly októberben 500 bázisponttal 18 százalékra emelte az irányadó kamatszintet azt követően, hogy egy hónappal azelőtt lezárta az alapkamat emelési ciklusát. Majd az effektív kamatot idén májustól szisztematikusan vágták, a ciklust a szeptemberi kamatdöntő ülésen zárta le a Monetáris Tanács.

Meglepte a piacot az MNB döntése

„Ez a lépés meghaladja a 25-50 bázispontos elemzői és piaci várakozásokat, azaz a jegybank a vártnál nagyobbat lazított” – összegezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint ez egyben azt is jelenti, hogy bár a jegybank előző havi közleményében óvatos monetáris politikáról és a szigorú monetáris kondíciók fenntartásártól beszélt, 

„A falat a 12,2 százalékos inflációs ráta jelentette, hiszen a jegybank korábban hangsúlyozta, hogy a reálkamatot a pozitív tartományban kívánja tartani – ez végülis a 12,25 százalékos alapkamattal, ha csak minimálisan is, de megvalósul” – húzta alá Regős Gábor, aki szerint fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tényleges reálkamat ennél nagyobb, hiszen az októberi infláció 10 százalék körül alakulhat, azonban erre még tényadatunk nincs, ezt még nem lehet összehasonlítani az alapkamattal.

A 75 bázispontos csökkentés egyébként nem sokkal marad el az előző hónapokban megszokott 100 bázispontos ütemtől. Bár az ismert volt, hogy olyan ütemben már nem fogja lazítani a jegybank a monetáris politikáját, de az is kérdéses volt, hogy egyáltalán lesz-e lazítás. A jegybanki lazítást a lassuló infláció és folyó fizetési mérleg javuló egyenlege valóban lehetővé teszi, azonban a külső környezet alakulása gátat szab neki.

Regős Gábor arra is kitért, hogy a nagy jegybankok jellemzően még nem kezdtek lazítani, sőt, a Fed még a szigorítási ciklusát sem zárta le, így a csökkenő kamatkülönbözet kockázatot jelent – a hazánk adottságaiból következő kockázati felárat a piac elvárja. Az elmúlt időszak világpolitikai konfliktusai az olajár esetleges elszabadulásán keresztül szintén kockázatot jelentenek az árfolyamra és az inflációra nézve, ami a lazítás ellen hat.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a keddi bejelentést gyors elemzésében úgy értékelte, hogy a jegybank némiképp meglepte a piacot, amely óvatosabb kamatcsökkentésre számított.

A forint azonnal gyengüléssel – de nem drasztikus gyengüléssel – reagált a hírre, mert a piacok arra számítottak, hogy a jegybank már most pozitív reálkamatot alakít ki a forintbefektetéseken. Erre most még várni kell, de a következő hónapok várhatóan gyors inflációcsökkenése decemberre így is értelmezhető szintű reálkamatot alakíthat ki

– összegezte Kiss Péter, majd leszögezte, a Monetáris Tanács döntését a következő hónapok igazolhatják, az EU-s források esetleges felszabadításával, ellene szólhat viszont az energiaárak további emelkedése, amely érzékenyen érintheti az inflációcsökkentési erőfeszítéseket.

Így mozdult a forint a jegybank döntése után

Az Equilor Befektetési Zrt. lapunknak rávilágított, hogy újabb támaszt tört le az euró–forint árfolyam 382,50 közelében, és tesztelte a 200 napos mozgóátlagot, mely jelenleg 380,48-nál van. Itt egyelőre megtorpant a csökkenő mozgás, és kisebb korrekció indult. 

Amennyiben a későbbiekben esetleg a 200 napos mozgóátlag letörésre kerülne, 377,20 közelében adódna a következő támasz. Ehhez azonban az uniós forrásokkal kapcsolatban is pozitív hírekre lenne szükség – mutattak rá az Equilor elemzői.

A kamatdöntés után pár perccel 383 közelébe gyengült a forint az euróval szemben a tradingview.com kimutatása alapján.

Amennyiben a későbbiekben esetleg a 200 napos mozgóátlag letörésre kerülne, 377,20 közelében adódna a következő támasz. Ehhez azonban az uniós forrásokkal kapcsolatban is pozitív hírekre lenne szükség – mutattak rá az Equilor elemzői. Kedd 16 óra magasságában visszakorigált a forint az euróval szemben, újra a 382-es szint alatt tartózkodik a jegyzés.

Új szakaszba lépett a monetáris politika

A jegybank a döntését úgy indokolta, hogy a geopolitikai feszültségek tovább erősödtek, ami általánosan erősíti a növekedési kilátásokat és a befektetői hangulatot övező kockázatokat. 2023 második negyedévében az Európai Unióban lassult, míg az Egyesült Államokban gyorsult a gazdasági növekedés. Felhívják a figyelmet arra, hogy Kínában ugyan lassult a harmadik negyedévben a növekedés, de meghaladta a piaci várakozásokat. Ugyanakkor a rövid távú kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik.

„A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Ugyanakkor az olaj- és gázárak újbóli és jelentős növekedése megakaszthatja a dezinflációt, ami a jellemzően lassan mérséklődő maginflációs mutatók mellett arra utal, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz“ – szögezték le az értékelésükben.

Az MNB jelezte, hogy a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, a kockázati tényezők alakulása mentén hoz döntést. Két területen átfogóan értékelték az adatokat:

1. folytatódott az erőteljes dezinfláció,
2. miközben az ország sérülékenységének csökkenése is folytatódó tendencia volt. 

A Monetáris Tanács egyhangúan azon a véleményen volt, hogy a külső kockázatok miatt indokolt a körültekintés, és lassabb ütemű kamatcsökkentésre váltottak. Nem száz bázispontonként haladnak. 

– mondta Virág Barnabás, a Monetáris Tanács ülését követő háttérbeszélgetésen, megjegyezve, hogy a kockázati megítélése alakulása kulcsfontosságú a monetáris politika számára. Az is leszögezte, hogy az elmúlt időszakban erődösödött a kockázatkerülés a világ pénzpiacain.

Több mint egy évtizede nem láttunk ilyet

Szeptemberben folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. A maginfláció a vártnál kedvezőbben alakult, így a mutató 2,1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Utóbbira a jegybank kifejezetten nagy hangsúlyt fektet. Az éves infláció az év végére 7–8 százalékos tartományba kerül, ám a dezinflációt jövőre is folytatni kell – hívta fel erre a figyelmet Virág Barnabás. Hozzátette: a harmadik negyedévben a gazdaság kikerülhetett a recesszióból.

A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, jövőre 4–6, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat – írják elemzésükben. Az egyik legfontosabb pénzpiaci fejlemény, az erőteljes hozamemelkedés, ami globálisan zajlik – jelezte Virág Barnabás, megjegyezve: az amerikai piacokon 5 százalék köré emelkedtek a hozamok.

– világított rá a jegybank alelnöke, hozzátéve: ez a feltörekvő országoknak is fontos szempont. A gázárak emelkedtek, míg az olajárak 90 dollár körüli árszinten maradtak. Komoly hatással bírnak a nemzetközi energiapiacokra a negatív globális folyamatok – emlékeztetett Virág Barnabás.

Megjegyezte, az inflációnál kedvező fejlemények történtek, folytatódtak a kedvező dezinflációs folyamatok. Januárban még 25 százalék felett volt a hazai infláció, mostanra azonban ez csökkent. „Jelentős eredmény az infláció egy számjegyűre csökkentése, ezt folytatni kell” – szögezte le a jegybank alelnöke. Az üzemanyagokkal kapcsolatos folyamatok kockázatot jelentettek az elmúlt időszakban a hazai inflációra. Ugyanakkor kiemelte:

Pozitív fejlemény, hogy megindultak a kormányzati egyeztetések a piaci szereplőkkel.

Az elemzésükben kiemelik, a külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulást mutat. A folyó fizetési mérleg egyenlege augusztusában ismét többletet mutatott. Az elmúlt hónapokban érdemben javuló külső pozícióhoz a tavalyinál alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény és a közúti jármű- és akkumulátorgyártás felfutó exportja egyaránt hozzájárult. „Összességében a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul” – írják.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)