- Gazdaság
- forint
- euró
- dollár
- tőzsde
- gáz
- olaj
- mnb
- matolcsy györgy
- navracsics tibor
- unió
- molnár dániel
- makronóm intézet
- varga zoltán
- equilor
- mbh bank
- suppan gergely
- izrael
- palesztin
- háború
- terrorizmus
- terror izraelben
- hamász
Kevesen beszélnek arról, hol ütötték meg brutálisan Izraelt
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
A forint a hét elején tovább folytatta szeptember vége óta tartó erősödését: kedd délelőtt 381 alatt is járt az árfolyam az euróval szemben. A jegybanki kamatdöntés ugyanakkor forintgyengülést váltott ki.
Az MNB meglepte a piacokat a várt 50 bázispontos helyett 75 bázispontos alapkamat-csökkentéssel.
„Ezzel az MNB elment a falig, tekintve, hogy korábban a pozitív reálkamatok szükségességét emelte ki kommunikációjában, a 12,2 százalékos szeptemberi inflációval együtt pedig így, ha minimálisan is, de a reálkamat pozitív maradt” – jelezte lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Virág Barnabás az elemzői háttérbeszélgetés keretében többször hangsúlyozta a tartósan magas kamatszinteket, amely ugyanakkor csak átmeneti korrekcióra volt elég az árfolyamban, estére a kurzus ismét a 383-as szint fölé került.
A forint gyengülése még szerda reggel is tartott, a jegyzés így a 385-ös szint fölé emelkedett. Csütörtökön ellenben erősödött a forint árfolyama az euróval szemben, egészen a 383-as szintre. Ebben az EKB kamatdöntése játszott szerepet. Az eurózóna jegybankja a várakozásoknak megfelelően nem módosított irányadó rátáján, és ugyan a sajtótájékoztatón Christine Lagarde jegybankelnök azt mondta, hogy nincs kizárva egy újabb emelés, a piacok a gyenge gazdasági adatokra tekintettel inkább azt árazzák, hogy jövőre már megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, még ha a jegybank igyekezett is eloszlatni ezeket a várakozásokat.
Péntek reggelre már 382,5 forintért is jegyezték az eurót
– jelezte lapunknak az MBH Bank, megjegyezve, hogy szerdán dönt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a kamatszintekről, ami megmozgathatja a forint árfolyamát. Szombat délben hozzávetőleg 383,7 forintot ért egy euró a tradingview.com kimutatása szerint.
Amerikából fújják a forint vitorláját
A szakértőket arról is megkérdeztük, hogy a jövő héten milyen események mozgathatják meg a forint árfolyamát. Több nemzetközi történés is fújja majd a magyar deviza vitorláját:
- szerda este tart kamatdöntő ülést a Fed, ahol várhatóan kamattartásról fognak határozni;
- a döntést követően megszólal Jerome Powell Fed-elnök, iránymutatást adva a befektetőknek;
- csütörtök reggel közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az augusztusi külkereskedelmi mérleg végleges értékét;
- „péntek délután teszik közzé az Egyesült Államokban az októberi átfogó munkaerőpiaci adatsort, ami általában nagyobb hullámokat okoz a devizapiacon, elsősorban a dollár árfolyamában, de ez közvetetten a forintra is hatást szokott gyakorolni” – mutatott rá lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
A szakértő szerint az euróval szemben 382,50-nél húzódik fontos támasz, alatta a 200 napos mozgóátlag 380,33-nál jelenthet meghatározó szintet. Felül az 50 napos mozgóátlag 385,15-nél képez ellenállást.
Az euróval szemben továbbra is a 380-389-es tartomány látszik bejárhatónak
– jelezte lapunknak Varga Zoltán. Hozzátette: a dollárral szemben az 50 napos mozgóátlag 361,41-nél jelent támaszt, míg a 30 napos mozgóátlag ellenállást 365,20-nál.
Lejtőn a sékel és az izraeli tőzsde
Az izraeli sékel az elmúlt egy hét során kismértékben – 0,6 százalékkal – tovább gyengült a dollárral szemben. Ez ugyanakkor nem tekinthető jelentősnek a háború árnyékában, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a hétfői ülésén a jegybank a 4,75 százalékos irányadó ráta tartásáról döntött. Vagyis a háború kitörésekor bejelentett intézkedések, a 30 milliárd dolláros devizapiaci intervenció egyelőre elégnek bizonyult az árfolyam viszonylagos stabilitása biztosításában.
Az izraeli tőzsde ugyanakkor nincs ilyen jó formában. az elmúlt egy héten 3,8 százalékot esett a TA-35-tőzsdeindex, így a háború előtti értékéből már 12,3 százalékot vesztett
– világított rá az Indexnek Molnár Dániel. Korábban részletesen megvizsgáltuk, hogy milyen sebeket ejtett a háború az izraeli gazdaságon.
Mínuszban a főbb európai tőzsdék
Az európai tőzsdék negatívan teljesítettek a héten:
- a francia CAC-40 0,17 százalékos gyengüléssel,
- a frankfurti DAX 0,68 százalékos mínuszban,
- a londoni FTSE 100-index 1,46 százalékos csökkenéssel,
- az euróövezeti EuroStoxx50 0,32 százalékos visszaeséssel zárt.
Kismértékben csökkent a BUX-index
A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan 0,04 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
- a Mol 0,90 százalékot gyengült,
- a Richter 2,82 százalékot lépett vissza,
- a Magyar Telekom 1,93 százalékot csökkent,
- az OTP Bank 2,34 százalékot erősödött.
A gáz drágult, az olaj ára csökkent
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, novemberi határidőre megawattóránként 49,80 eurón állt hétfő délután, míg péntek délutánra 50,70 euróra emelkedett.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 42,95 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 142,09 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli hordónkénti 91,31 dollárról péntek délutánra 88,94 dollárra csökkent.
Kijev beintett, nincs több orosz gáz
Az ukrán Naftohaz nem fogja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró, az orosz gáz Ukrajnán keresztül az Európai Unióba történő tranzitjára vonatkozó szerződést – mondta Olekszij Csernyiszov, a vállalat vezérigazgatója.
„Most nem tudjuk meghosszabbítani ezt a szerződést, bár az Európai Unió (EU) a következő hónapban felvetheti ezt a kérdést” – mondta Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjújában. A vállalat vezetője elmondta, eddig csak azok miatt az országok miatt tartották fenn a szállítást, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.
Csernyiszov egyúttal felszólította az EU-t, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, amely az orosz gázfüggőség megszűnését célozza, méghozzá a tervezettnél korábban, 2027-ig.
Az interjúban kitértek arra is, hogy az EU-ban több ország is cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól, miközben a Kreml parancsára egész falvakat tettek a földdel egyenlővé.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
- 2023. 11. 01., 19.00 – Fed, kamatdöntés
- 2023. 11. 02., 08.30 – KSH, külkereskedelmi mérleg
- 2023. 11. 03., 13.30 – USA, munkanélküliségi ráta
(Borítókép: Egy nő szörnyülködik az izraeli csapásokban megsérült épületek előtt állva 2023. október 28-án. Fotó: Mohammed Abed / AFP)