Folytatódik a dráma a lakásépítéseknél

10 808 új lakás épült 2023 I–III. negyedévében, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Minden régiónak jutott a pofonokból

A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest. A vállalkozások által épített lakások száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16 százalékkal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. A saját használatra épített lakások aránya 38, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 négyzetméterrel, 97,8 négyzetméterre nőtt.

Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63 százalék), a legkevésbé Pest régióban (1,6 százalék).

Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19, a Dunántúlon 13, Alföld és Észak nagyrégióban 36 százalékos volt.

Padlón az építési kedv

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a többi városban 43, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50 százalékkal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.

A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47, Alföld és Észak nagyrégióban 31 százalékos volt.

A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.  A mostani KSH-adat illeszkedik abba a negatív tendenciába, amiben az egész építőipar sínylődik. Koji László, az Építési Vállalatok Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Indexnek felfestett ágazati helyzetkép során kiemelte: konganak a vészharangok az ágazatban, és a jövő sem túl fényes.

A kereslettel van a probléma

Az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy összesen kevesebb mint 11 ezer lakás épült az idei év első háromnegyedében, ez 21 százalékos csökkenést jelent éves szinten. A lakásépítési kedv pedig 43 százalékkal esett vissza.

Az új lakások kínálata viszont jelentősen bővült, éves szinten 24 százalékkal, a járvány előtti szinthez képest pedig 55 százalékkal. A kínálat bővülése és a kereslet csökkenése az árakra is rányomta a bélyegét, a fővárosban az elmúlt félévben 1 százalékkal csökkent az új építésű eladó házak és lakások átlagos négyzetméterára. Az ipari fejlesztési központokban ugyanakkor kitart a lendület, mert Debrecen például az éves árnövekedés üteme meghaladja a 9 százalékot, ami Budapesten csak alig több mint 4 százalék volt – írta az ingatlan.com.

Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint. A legnagyobb kínálattal rendelkező városrészeket, a XI., XIII. és XIV. kerületet 1,26-1,56 millió forintos ár jellemzi. A vármegyeszékhelyek közül Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Pécsen a legnagyobb a kínálat új lakásokból, az átlagos négyzetméterárak pedig 692-981 ezer forint között vannak.