Nem tud leállni a nyári rekord után, hasít a hazai turizmus

A turisztikai szálláshelyek forgalma szeptemberben kedvezően alakult: a vendégéjszakák száma 5,8, a vendégeké 9,4 százalékkal növekedett éves bázison, azaz érdemben több vendég érkezett, mint egy évvel korábban, bár ők átlagosan rövidebb ideig tartózkodtak a szálláshelyeken.

Korábban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke ismertette a nyári szezon fő számait. Ebből kiderült, hogy a hazai turizmus több mint 17 millió vendégéjszakával elérte a 2022 nyarán mért értéket, a 2019-es rekordév eredményét pedig közel 3 százalékkal sikerült felülmúlni.  

Az MTÜ elnöke akkor hozzátette, hogy az európai trendekkel összhangban Magyarországon is hatalmasat erősödött a beutazóforgalom nyáron. A június–augusztusban érkezett 2,6 millió külföldi turista 7,2 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, ami a tavalyi évi adatokat több mint 12 százalékkal haladta meg.

A koronavírus új trendet teremtett, arányaiban többen utaznak külföldre kikapcsolódni, és kevesebben választanak belföldi célpontokat.

A belföldi és külföldi vendégéjszakák számának alakulásában az elmúlt hónapokban tapasztalható kettősség továbbra is fennmaradt, ugyanakkor mindkét csoportban kedvező irányba módosultak a volumenindexek

– erre már Regős Gábor világított rá. A Makronóm Intézet vezető elemzője ismertette, hogy a belföldi vendégéjszakák száma 1,2 százalékkal csökkent, ez a korábbi hónapokban megszokottnál jóval kisebb visszaesés, azaz talán lassan éledezik a belföldi turizmus is. A külföldi vendégéjszakák száma továbbra is kedvezően alakul, itt a növekedés 13,3 százalék volt.

Rengeteg múlik az időjáráson

A kedvező turisztikai adatokban vélhetően nemcsak gazdasági szempontok játszottak szerepet, hanem a kedvező időjárás is. Ezt támasztja alá a balatoni vendégéjszakák számának 10,2 százalékos emelkedése, amiben egyaránt szerepet játszottak a belföldi és a külföldi turisták.

– jelezte a lapunknak Regős Gábor. A közgazdász szerint a külföldi vendégéjszakák számának jelentős növekedéséből már sejthető, hogy a fővárosban a vendégéjszakák száma érdemi, 12,7 százalékos bővülést mutatott.

A többi kiemelt desztináció esetében a vendégéjszakák száma vegyesen alakult:

• Voltak olyan térségek, ahol viszonylag jelentősebb növekedés történt – Debrecenben és térségében például 6,8 százalék.
• Míg másutt stagnált a forgalom, például Szegeden és környékén.
• De például a Pécs–villányi térségében a vendégforgalom több mint tizedével visszaesett.

A szakértő szerint ez utóbbira utalhat az is, hogy a többet költő, külföldi turisták aránya nőtt a vendégforgalmon belül, ami abból a szempontból kedvező, hogy ez az országnak exportbevételt jelent. Ugyanakkor vélhetően a magyarok külföldi utazási kedve is növekedett a korábbi negyedévekhez hasonlóan, ám erről pontos számokat majd a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok között találunk.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)