A kormánybiztos cáfolt az Indexnek: nem kormányközeli bizniszről van szó

Adóeltörléssel segíti a kormány a magyar bor- és pezsgőpiacot. El is kel a segítség az istenek italát termelők számára, ugyanis az egész európai borpiacot nehézségek gyötrik.

A minőségi borok értékesítésének növelése érdekében a kabinet úgy döntött: 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg.

Mi is pontosan a reprezentáció adó, vagyis „repiadó”?

A Magyarországon működő vállalatokat reprezentációs célú (ajándékozási) közteher sújtja. A reprezentációs költségek után 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség keletkezik, ráadásul a közteher alapja a bruttó kiadás 1,18-szorosa.

Reprezentációnak minősül többek között a szakmai megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, egyeztetéseken, üléseken, az egyes rendezvényeken (például csapatépítő, céges rendezvény, sajtótájékoztató), a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás keretében térítésmentesen biztosított étel- és italszolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram).

„Az adóteher miatt a cégek leszoktak arról, hogy bort is tartalmaznak az év végi ajándékcsomagok” – mutatott rá az adóeltörlés egyik okára Rókusfalvy Pál. A nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos emlékeztetett: a repiadó eltörlése nem új keletű, a lépés már 10 évvel ezelőtt is felmerült iparági körökben.

A cél egyértelműen a minőségi bort előállító termelők megsegítése. A magyar borászatok 83 százaléka 3 hektárnál kisebb szőlőbirtokkal rendelkezik, ezeknek a családi termelőknek óriási segítséget jelent a repiadó eltörlése

– jegyezte meg a kormánybiztos.

A koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború kitörése – egyéb iparágakhoz hasonlóan – a borágazatra is negatívan hatott. A költségek emelkedésének, illetve a fogyasztás visszaesésének kompenzálására nem a repiadó eltörlése volt az ágazat egyetlen javaslata, ám végül ez ment át a kormányzati rostán.

A zéró tolerancia a következő?

Nem ez az első siker, amit a borágazati lobbi magáénak tudhat. Számos neves borász – köztük például Bock József – a zéró tolerancia eltörlését sürgeti, mondván: egy pohár bor elfogyasztásának vezetés előtti engedélyezése javítaná a magyarok csökkenő borivási mutatóit. Ez az ötlet szintén nem új. Rókusfalvy Pál szerint a felvetés minimum megfontolandó, és szerinte is érzékelhetően javítaná a borfogyasztási statisztikákat.

Azonban mindez nem hordoz-e magában rossz üzenetet egy alkoholfogyasztást és alkoholisták számát tekintve élvonalba tartozó országban? – tettük fel a kérdést.

A kormánybiztos rámutatott: a bor- és pezsgőfogyasztás évszázadok óta a magyar kultúra szerves része, a mértékletességet azonban kiemelten kell kezelni. A zéró toleranciával kapcsolatban megjegyezte: aki betartotta a szabályokat, az a későbbiekben is be fogja, aki pedig nem, abban az esetben edukációra van szükség. „Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e a kulturált borfogyasztásra. Országonként eltérő példák vannak a vezetéshez köthető alkoholfogyasztás gyakorlatára. Európában számos olyan minta van, ahol bizonyos mennyiségű véralkoholszint mellett nem büntetendő, ha valaki autót vezet” – fogalmazott a kormánybiztos, aki egy érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet, miszerint a szabály előírja, hogy tilos vezetésre nem alkalmas állapotban volán mögé ülni, azaz semmilyen befolyásoltság nem megengedett.

Rókusfalvy Pál szerint ugyanakkor,

míg egy pohár bor elfogyasztása jellemzően nem okoz befolyásoltságot, addig kialvatlanul vagy gyógyszeres kezelés alatt, ne adj' Isten droghasználat miatt nagyon is kerülhetünk vezetésre alkalmatlan állapotba, a szonda azonban csak az alkoholt mutatja ki. Örvendetes lenne egy olyan megoldás, amely hatékonyan kiszűri a szabálytalankodókat és úgy garantálja a biztonságot, hogy megengedi a befolyásoltságot nem eredményező mennyiség (egy pohár bor) fogyasztását járművezetés mellett is, hátrányos jogkövetkezmény nélkül

– fejtette ki.

Az ügy végére még nem került pont: a legutolsó információk szerint a Lázár János vezette közlekedési minisztérium fontolgatja annak felülvizsgálatát (ahogy a KRESZ-szabályok lehetséges módosítását is).

Fiatalok, igyatok bort!

Az adóeltörlés deklarált célja a bor vásárlására és fogyasztására való ösztönzés, továbbá, hogy a magyarok a hazai termelők minőségi borait részesítsék előnyben. Ennek érdekében kormány által gründolt, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos felügyelete alá tartozó Magyar Bormarketing Ügynökség hamarosan újabb vásárlásösztönző kampányt indít, amiben nagy hangsúlyt helyeznek a fiatalabb generáció megszólítására, amire nagy szükség van, a borfogyasztó társadalom ugyanis vészesen öregszik. Márpedig a bortermelés és -fogyasztás egy másik fontos aspektusa, hogy a termelő családok által végzett tevékenység több százezer ember megélhetését biztosítja.

Ezért is kell életben tartani a borágazatot, ennek érdekében pedig elengedhetetlen a fiatalok megszólítása, edukálása. A bor a magyar gasztrokultúra szerves része

– erősítette meg Rókusfalvy Pál. Magyarországon mintegy 28 ezer hegyközségi tag van, ágazati becslések szerint ez legalább 100 ezer ember megélhetésére van közvetlen hatással.

Az ágazat alapját a szőlőtermelés jelenti. Amennyiben nem szuperál kellőképp a magyar boreladás, a szőlőtermelők dobják be elsőként a törölközőt. „A szőlő eladási árát el kell mozdítani a mélypontról, az intézkedéseket úgy kell finomhangolni, hogy vonzóvá váljon szőlőt – és általában gyümölcsöt – termeszteni. A KSH élelmiszeripari adatai szerint a borértékesítés árbevétele 2020 és 2022 között – a Covid-időszakot követően – 12 százalékkal növekedett, 2022-ben elérte a 93 milliárd forintot. A termelés és az értékesítés mennyisége azonban elmaradt a korábbi évek volumenétől.

A termelés zsugorodását jól szemlélteti, hogy míg a ‘60-as évek Magyarországán 200-250 ezer hektáron folyt szőlőtermelés, addig ma nagyságrendileg 50 ezer hektáron szüretelnek, a csökkenő tendencia vége pedig egyelőre nem látszik.

„A borászoknak meg kell érteniük az innováció hívószavát. A következő generáció által diktált technológiai fejlődést ötvözni kell a hagyományokkal. Ezen dolgozunk, és ebben erősen támaszkodunk a fiatalokra, elsősorban ők jelentik a megoldást” – fogalmazott.

Kormányközeli biznisz?

„Úgy válhat valaki a borászat által milliomossá, ha milliárdosként kezdi” – utalt az idézettel a kormánybiztos arra, hogy a bortermelés rövid távon nem tartozik a legkifizetődőbb vállalkozások közé, inkább hosszú távú befektetésként érdemes kezelni.

„Ebből is kifolyólag

téved, aki azt gondolja, hogy a bormarketing kormányközeli szereplők meggazdagodását szolgálja.

Az egész ágazat érdekeit képviselem, arra kaptam megbízást, hogy marketingeszközökkel, vásárlásösztönző kampányokkal fellendítsük a szőlész-borász ágazatot, amely aktivitásokkal már minden lehetséges (célcsoportreleváns) felületen találkozhattak is az emberek, és megvan a konkrét akciótervünk 2024. december végéig” – tette hozzá.

A Közbeszerzési Értesítőben megjelent harmadik negyedévi beszámoló szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 1,181 milliárd forint támogatásban részesítette a Magyar Bormarketing Ügynökséget „Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása” céljából. Rókusfalvy Pál ugyanakkor úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy

hiszen ez a rendelkezésre álló büdzsé lehívásának, elköltésének szabályos, átlátható menete.

Elmondása szerint ezt a költségkeretet külföldi, német és osztrák minták alapján kalkulálva állapították meg. A keretbe pedig a belföldi mellett a magyar bor külföldi népszerűsítése is beletartozik.

Rókusfalvy Pál szerint a magyar borászatok egyik legfontosabb feladata, hogy a hazai bor értékét magasabb polcra helyezzék a külföldi piacokon. „Külföldön is eladhatóvá kell tenni a minőségi magyar bort, ki kell fényesíteni kissé megkopott hírnevét” – fogalmazott.

A kormánybiztos kérdésünkre elmondta: nem alakult ki érdeksérelem az általa vezetett bormarketing-ügynökség, valamint a marketingfeladatokért korábban felelős Magyar Turisztikai Ügynökség között. „Közösen küzdünk a borturizmus fejlesztéséért” – mondta. Mint ismert: előbbi idén januártól vette át utóbbitól a bormarketing területét. „Korábban túl sok felelőse volt a borpiacnak, az erőforrások egy kézbe csoportosítása hatékonyabbá teszi a bormarketinget” – tette hozzá.

(Borítókép: Carlo Prearo / Getty Images)