Jöhet egy pohár bor vezetés előtt? – szakértők a zéró tolerancia eltörléséről

Érdekes, de legalábbis a közvéleményt megosztó és a közbeszédbe beférkőző kérdést vetett fel az Építési és Közlekedési Minisztérium. A Lázár János által vezetett tárca vizsgálja, hogy szükséges-e az autóvezetésnél érvényben lévő alkohollal szembeni zéró tolerancia, vagy – külföldi minták alapján – meghatározott véralkoholszintig még a volán mögé lehessen ülni.

A közismert toxikológus korábban egyértelműen letette voksát a kérdésben. „Ezt az ötletet, úgy, ahogy van, ki kéne dobni a szemétbe. Magyarországnak tényleg ez a problémája?” – tette fel a kérdést Zacher Gábor.

Az Index tovább bogozta a szálakat. Egy ittas vezetésekre szakosodott ügyvédi iroda, illetve egy addiktológus–pszichiáter segítségével elemeztük a zéró tolerancia kérdését.

Az adatok szerint hatott a zéró tolerancia

A zéró tolerancia eltörlésének sürgetése az utóbbi években leginkább borász körökből érkezett, mondván, egy pohár bor elfogyasztásának vezetés előtti engedélyezése javítaná a magyarok csökkenő borivási mutatóit.

A zéró tolerancia bevezetése óta jelentősen csökkent Magyarországon az ittas járművezetők által okozott balesetek száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint míg 2008-ban még 2177 ittas vezető okozott balesetet, addig tavaly már csak 1192. Az idei első negyedév is csökkenő tendenciát mutat. A 2023. január–márciusi időszakban 188 ittas sofőr által okozott baleset történt, szemben az előző év azonos időszaki 249-cel.

Tapasztalataink szerint az ittas vezetés elkövetői számára nincs preventív hatással a jelenlegi szabályozás. Sok esetben a bűncselekmény elkövetésére nem is terjed ki az ittasan vezetők tudata, és nem is gondolnak bele, hogy alkoholfogyasztás után a volán mögé ülni bűncselekmény, és akár évekre elvehetik a jogosítványukat, vagy több százezer forintos pénzbírságot kell fizetniük

– mondta az Index megkeresésére az ittas vezetésekre szakosodott ittasvezetesugyved.hu portállal együttműködő V. Nagy Adrienn Ügyvédi Iroda.

„Jellemzően csupán a tettenéréskor eszmélnek fel arra, hogy mit tettek, azonban ezt követően is jellemzően igazságtalannak és szükségtelen rossznak érzik a büntetőeljárást és az azzal járó kötelező utánképzést. Ez egyaránt igaz a szabálysértési értékhatáron belül maradó vezetőkre és a bűncselekményt megvalósító elkövetőkre is” – tette hozzá V. Nagy Adrienn.

Szabálysértés 0,5 g/l mértékű véralkoholszintig, illetve 0,25 mg/l légalkohol-koncentrációig, míg bűncselekmény az e feletti érték esetén valósul meg.

Eltérő európai minták

Európában számos olyan példa van, ahol bizonyos mennyiségű véralkoholszint mellett nem büntetendő, ha valaki autót vezet. Németországban, a Benelux államokban, Ausztriában, Spanyolországban vagy épp Franciaországban 0,5 ezrelék a tolerált véralkohol-koncentráció, csakúgy, mint például Horvátországban vagy Görögországban, míg Nagy-Britanniában 0,8 ezrelék. A közép-kelet-európai országoknál szigorúbbak a szabályok: a lengyeleknél 0,2, a szerbeknél pedig 0,3 ezrelékes véralkoholszint mellett még nem tilos vezetni, míg a cseheknél, a románoknál, illetve Szlovákiában hozzánk hasonlóan zéró tolerancia van érvényben.

A véralkoholszint azt mutatja, hogy 1 liter vérben hány milliliter alkohol van. 0,5 ezrelékes véralkoholszint esetén tehát 1000 ml vérben 0,5 ml alkohol van.

„Országonként másként állnak hozzá az alkoholos állapotban történő vezetés kérdéséhez. Oroszországban például sok esetben nem szondával, hanem »szemrevételezve« állapítják meg a rendőrök az ittas vezetést” – hozott egy, a zéró toleranciával teljes mértékben ellentétes példát Szemelyácz János addiktológus, pszichológus.

A szakember szerint bár minden magyarra nem lehet ráhúzni az addiktív hajlamot, de nagy minták alapján elmondható, hogy a magyar lakosság jó része hajlamos addiktív szerek fogyasztására.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os felmérése tavaly áprilisban került nyilvánosságra, mely azt mutatja, hogy Magyarország világbajnok az alkoholizmusban, illetve a magas kockázatú alkoholfogyasztásban érintettek tekintetében. A WHO adatai alapján állította össze a World Population Review a top 10-es listáját azokról az országokról, amelyeket a legsúlyosabban érintettek. Ebből az látszik, hogy a magyar férfiak 37 százaléka sokkal többet vagy problémásabban iszik, mint ez elfogadható lenne, míg a nők esetében ez az arány jóval alacsonyabb, (7,5 százalék).

A top 10-es lista az országokról, ahol a legmagasabb az alkoholfogyasztási zavarok/alkoholizmus aránya:

1. Magyarország – 21,2 százalék
2. Oroszország – 20,9 százalék
3. Belarusz – 18,8 százalék
4. Lettország – 15,5 százalék
5. Dél-Korea – 13,9 százalék
6. Szlovénia – 13,9 százalék
7. Egyesült Államok – 13,9 százalék
8. Lengyelország – 12,8 százalék
9. Észtország – 12,2 százalék
10. Szlovákia – 12,2 százalék

Emellett gyógyszerfogyasztásban is világelsők vagyunk – mutatott rá az addiktológus, de öngyilkosságok tekintetében is a világ élvonalába tartozunk, ugyanakkor a szakember szerint nem lehet azt mondani, hogy a magyarok addikcióra való hajlama nagyon kilógna az európai sorból.

Jól is elsülhet a lazítás?

Szemelyácz János úgy látja, a magyar sofőrök nagy része törvénytisztelő, ami a zéró toleranciát illeti, ebből kiindulva pedig akár még jól is elsülhet a lazítás, hiszen remélhetőleg ebben az esetben is betarthatják a szabályokat.

Az emberi máj egy óra alatt 7-10 gramm tiszta alkoholt von el. 1 dl bor 12-15 gramm alkoholt tartalmaz, tehát egy pohár bor elfogyasztása után körülbelül másfél órával már volán mögé ülhetünk. Ebből kifolyólag jelenleg is megoldható vezetés mellett egy pohár bor elfogyasztása vendégségben, hiszen ha azt az étkezés előtt teszi a sofőr, akkor távozáskor már eltelt annyi idő, hogy kiürüljön a szervezetéből

– mutatott rá a szakember.

A kérdés ugyanakkor az – amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felvázolt a legutóbbi Kormányinfón –, hogy a sofőrök meg tudnak-e állni egy pohár bornál.

Az addiktológus szerint pró és kontra érveket egyaránt fel lehet sorolni a zéró tolerancia eltörlésének vitájában. „A legnagyobb kérdés, hogy az egy pohár után hányan gondolkodnak el azon, hogy vajon belefér-e még egy. Akikben alapból jelen van a kontrollvesztésre való hajlam, vagy egyéb okok miatti problémás fogyasztók, jóval kisebb eséllyel állnak meg egy pohárnál” – mondta Szemelyácz János.

Az ügyvédi iroda álláspontja szerint

amennyiben az EU-ban átlagosan jellemző 0,5 g/l alkoholszintre emelnék a limitet, az pozitívan hatna arra, hogy ne büntessük indokolatlanul nagy teherrel azokat, akik valóban csak egy sört fogyasztottak el például egy baráti összejövetelkor. Ahogy a szaknyelv is értékeli, ez az a határ, amíg valakinél megállapítható, hogy ivott, de alkoholosan nem befolyásolt állapotban van.

Nem csak az este, a reggel is veszélyes

A szakember rámutatott, hogy nemcsak az esti buli után történő vezetéssel szeghető meg a zéró tolerancia elve, hanem az átszórakozott este utáni reggelen is. „Sok múlik azon, hogy az előző esti buli után reggel milyen korán indul el az illető. Hiszen egy üveg bor elfogyasztása után – 120-130 gramm alkoholt tartalmaz – 10-13 órának kellene eltelnie ahhoz, hogy az alkohol kiürüljön a szervezetből. Vagyis 6-7 óra alvás után még ittas állapotot jelezne a szonda. És a vérben lévő alkohol – hiába érzi magát józannak a sofőr – hat is” – mutatott rá.

Szemelyácz János szerint az ezzel kapcsolatos edukálás legalább olyan fontos lenne, mint az, hogy közvetlenül alkoholfogyasztás után ne üljünk autóba, aki szerint azért van kevesebb, a reggeli órákban előállított ittas vezető, mert a hatóságok jellemzően este ellenőrzik a járművezetőket.

Hasonló tapasztalatokról számolt be az Indexnek nyilatkozó ügyvédi iroda is. Még ha kívülről nem is tűnik úgy, de nagyon sokszínűek az ittas vezetéses ügyek, szinte mindenkinél más a motiváció, hogy miért ült be a volán mögé ilyen állapotban. „Visszatérő jelleggel figyeltük meg, hogy sokszor követnek el olyan személyek ittas vezetést, akik az alkoholfogyasztást követően aludni tértek, és másnap reggel indulnak útjukra, azonban ekkorra még nem ürült ki a szervezetükből a szesz, hiába érzik magukat úgy, hogy nem állnak alkoholos befolyásoltság alatt (posztalkoholos állapot). Álláspontunk szerint a zéró tolerancia eltörlése segíthet ezeken az eseteken” – mondta V. Nagy Adrienn.

Mi az, ami még megengedett?

Megkérdeztük az addiktológust, hogy a zéró tolerancia esetében érvényt nyerhet-e a „tiltott gyümölcs effektus”, vagyis hogy minél inkább tiltanak valamit, annál vonzóbb. „Ebből azért felnőttkorra illik kinőni” – fogalmazott tömören.

„Összességében egy pohár ital miatt nem érdemes kockáztatni, aki pedig inni akar, ne vállalja a sofőr szerepét” – tette hozzá. És bár a szakirodalom még „tiszta tudatállapotként” aposztrofálja a 0,5-ös véralkoholszintet, Szemelyácz János szerint ebben az esetben már nőhet a reakcióidő.

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint egy adott véralkoholszint eléréséhez szükséges alkoholmennyiség eltérő lehet a testsúly, testzsírszázalék és anyagcsere függvényében. Az alkohol fogyasztása nyilvánvalóan számos vezetéssel kapcsolatos készséget gátol, de nem minden szükséges készség romlik ugyanazon véralkohol-koncentrációs szinten. A vonatkozó tudományos kutatások szerint a 0,5 g/l véralkohol-koncentráció kezdi el károsítani azokat a képességeket, amelyek szükségesek a jármű vezetéséhez. Néhány esetben azonban az alkohol káros hatása már ettől alacsonyabb véralkoholszinten elkezdődik.

V. Nagy Adrienn szerint nem büntetőjogi oldalról kellene megközelíteni az ittas vezetés problémáját, helyette a magyar társadalom alkoholhoz való hozzáállását kellene megreformálni, valamint fokozni a közösségi felelősségtudatot.

„Akik most nem tudnak megállni egy sörnél, azokat várhatóan az enyhébb szabályozás sem fogja elrettenteni az ittas vezetés elkövetésétől.”

A zéró tolerancia reformja igazából azoknak kedvezne, akik a vacsorájukhoz kívánnak meginni egy pohár bort.

Egy „alattomosabb” veszély is van

Szemelyácz János ugyanakkor egy másik, „alattomosabb” veszélyre is felhívta a figyelmet, mégpedig a kábítószer hatása alatt történő vezetésre. A drogfogyasztókat ugyanis hiába ellenőrzi a rendőr, a szonda nem jelez alkoholfogyasztást, egy járőr pedig nem biztos, hogy ki tudja szűrni a kábítószer-fogyasztás jeleit, így továbbengedik a sofőrt.

„Bár a rendőrség igyekszik fellépni a gyorshajtókkal szemben, az intoxikált állapotban történő vezetés legalább ugyanannyira súlyos probléma” – hangsúlyozta.

(Borítókép: Lakatos Péter / MTI)