Matolcsy György megszólalt az euró magyarországi bevezetéséről

További Gazdaság cikkek

„Bár a jegybank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett, jelenleg az ország gazdasága még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén” – fogalmazott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy képviselői kérdésre. Az MNB vezetője szerint pillanatnyilag a maastrichti kritériumok sem teljesülnének, de a jegybank egy több változóból álló feltételrendszert dolgozott ki az euróövezeti csatlakozáshoz.

Az MNB „elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett”– idézi Matolcsy György válaszát az mfor.hu, amit Balassa Péter országgyűlési képviselőnek írt. A jobbikos országgyűlési képviselő arról kérdezte Matolcsyt, hogy milyen feltételek szükségesek az euró magyarországi bevezetéséhez.

Matolcsy szerint az euróövezethez történő csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni, ezért a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely

az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz.

A jegybankelnök úgy látja, ezt a kritériumrendszert figyelembe véve

Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén.

Matolcsy szerint az elmúlt évek magas inflációs környezetében még a nominális maastrichti kritériumok sem teljesülnek, ugyanis mind az inflációs, mind a hosszú távú hitelek kamatlábára vonatkozó mutatóink túllépik a felső korlátot.

Az euró bevezetését alapvetően négy feltételhez, a maastrichti konvergenciakritériumokhoz kötik:

az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál;
a hosszú lejáratú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatlábátlagát;
a költségvetési hiány legfeljebb 3, a bruttó államadósság pedig legfeljebb 60 százaléka lehet az ország bruttó hazai termékének (GDP);
az adott ország nemzeti devizája két évig nem lépheti át a meghatározott árfolyamsávot, ami azt is jelenti, hogy az országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmus (ERM) rendszerébe.

A feltételrendszert több kritikai is érte. A Matolcsy György által hivatkozott Maastricht 2.0 konvergenciakritériumokat az MNB a Fenntartható felzárkózás euróval című kiadványában jelentette meg. Ez a jelenlegi konvergenciakritériumokat is kiigazítaná.

Így lehetne azonnal eurónk

Ahogy azt egy korábbi elemzésünkben kifejtettük, hosszabb távon érdemes bevezetni az eurót, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bevezetést követően jóval szűkebb a gazdaságpolitikai mozgástér, különösen a külső sokkokra adott válaszokra – mondta az Indexnek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, akivel lépésről lépésre végigvettük, hogyan is nézhetne ki Magyarországon az euró bevezetése.

Az euró önmagában nem hozza el a magasabb életszínvonalat és versenyképességet, ez csak lehetőség a felzárkózásra. A világgazdaság tengernyi olyan esetről tanúskodik, amikor saját fizetőeszközzel egy kis és nyitott ország felzárkózott, és versenyképessé vált, például Szingapúr vagy éppen Dél-Korea – mondta korábban az Indexnek Pásztor Szabolcs. Ráadásul a gazdasági struktúra és a fundamentumok gyengeségei miatt euróval is kifulladhat a növekedés, hasonlóan Szlovákiához, ahol alapvetően már mutatkoznak a hozzáadott érték növelésének szűk keresztmetszetei, a teljes tényezőtermelékenység csökkenése.

Mindez nem azt jelenti, hogy rossz lépés volt Szlovákiában bevezetni az eurót, hanem azt, hogy az országban a közös fizetőeszköz biztosan nem tudja úgy segíteni a felzárkózást, mint ahogyan azt egyébként gondolták.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint jól látható, hogy a 2020-as évek válságai közepette a tagállami fundamentumok meghatározóak, nem pedig az, hogy van-e euró. Ha a V4-es országok csoportját kiegészítjük Szlovéniával, és az utóbbi évek GDP-növekedésének mutatóit vizsgáljuk, akkor az látható, hogy a legjobban teljesítő eurót használó ország Szlovénia.

UTÁNA AZONBAN AZ EURÓT MÉG NEM HASZNÁLÓ MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG KÖVETKEZIK, A SORT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA ZÁRJA.

Pásztor Szabolcs akkor arra is rávilágított, tavaly a Világbank adatai szerint Szlovákiában volt a leglassabb a gazdasági növekedés (1,7 százalék). Nem lehet tehát olyat állítani, hogy az eurót használó országok védettebbek, és jobban teljesítenek. Az euró a modernitás és az EU-hoz való tartozás ékes bizonyítéka és szimbóluma, de érdemes reális talajon állva gondolkodni a közös fizetőeszközről. „Egyet tudok érteni azzal a gazdaságpolitikai érveléssel, amely szerint a versenyképesség javítására, növelésére van szükség ahhoz, hogy egy ország úgy vezesse be az eurót, hogy abból hosszabb távon a lehető legtöbbet profitáljon”.

Korábban Virovácz Péter az ING vezető elemzője azt mondta lapunknak, hogy „meglehetősen szigorú követelményei vannak az euró bevezetésének, ám egyre több a vita arról, hogy ezek a követelmények mennyire segítenek valójában megteremteni és a gyakorlatba átültetni az optimális valutaövezet koncepcióját”.

A kérdésről rendre megszólalnak a politikai szereplők. Állítólag a kormányban is megosztó a téma. Nézzünk pár fontosabb megszólalást ebben a kérdésben:

Orbán Viktor: A miniszterelnök kevésbé idézett mondata a kérdésben még tavaly decemberben hangzott el a Kormányinfón. „Teljesen jogos az a kérdés, hogy a forintárfolyam hektikus változása miatt a kormány mérlegeli-e az euróbevezetést” – hozzátette: a forint árfolyama elszakadt a magyar gazdaság teljesítményétől. Szerinte vannak érvek az euró bevezetése mellett és az ellen is. Úgy vélekedett, a bevezetéskor az a kérdés, hogy a stabilitást vagy a gyors felzárkózást választjuk-e. A kormányfő a válaszában az euróbevezetés mellőzését javasolta: „Magyarországnak azt javaslom, hogy válassza a gyors felzárkózást”.
Varga Mihály: A pénzügyminiszter augusztus végén fogalmazott úgy, hogy korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni. Jelenleg az „egyensúlyi pozíció leggyorsabb megteremtése” van napirenden. Azt is kiemelte, ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a gazdaságnak.
Nagy Márton: A gazdaságfejlesztési miniszter is világossá tette az álláspontját. A parlamentben a miniszteri meghallgatásán – még májusban – úgy fogalmazott, rövid és középtávon nem kérdés az euró, a kormánynak nem célja az euróbevezetés. „Hosszabb távon meg ki tudja” – mondta. A legtöbbször Nagy Márton hívta fel arra a figyelmet, hogy recesszióban hátrányos egy olyan adottságokkal rendelkező országnak az euró, mint Magyarország.
Ellenzék: „Azokban az országokban, ahol euróval fizetnek, stabil a gazdaság, kiszámíthatóak a hétköznapok, és a családok sem szenvednek a brutális, elviselhetetlen drágulástól. Most már ilyen Horvátország is. 9 évig a horvátok azért dolgoztak, hogy bevezessék az eurót. És nemcsak azért, mert az uniós tagsággal ezt vállalták, hanem mert tudják, hogy ez a nemzeti érdekük. Az euró bevezetése nekünk, magyaroknak is nemzeti érdekünk. Éppen ezért az Árnyékkormány már most arra készül, hogy ha eljön az ideje, Magyarországon is bevezessük az eurót. Ezt fogjuk tenni, minden magyar érdekében” – fogalmazott januárban Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, a párt árnyék-miniszterelnöke. (Gyurcsány Ferenc pártjának álláspontját jellemzően minden ellenzéki párt osztja.)

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

USA 2024

Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!

Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!

November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!

Tovább a Fehér Házra