Meglépte a kormány, amit ígért, mindent átírtak a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban

„A mostani törvénytervezet sokkal összetettebb és logikailag konzisztensebb, mint az előzőleg elfogadott, majd visszavont vendégmunkástörvény, amely kizárólag az új, vendégmunkás kategóriába tartozó dolgozók eljárási folyamatát szerette volna szabályozni” – nyilatkozta az Indexnek az egyik munkaerőpiaci forrása azzal kapcsolatban, hogy a napokban a kormány ismertette a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodása vonatkozó új törvénytervezetét.

Ahogy arra lapunknak egy magas rangú kormányzati tisztviselő rámutatott, a jogalkotásban biztosan részt vett a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség: 

Minden harmadik országbeli állampolgár csak addig és olyan módon tartózkodhat Magyarországon, amíg azt a magyar állam engedélyezi. Illetve, amíg van magyar munkavállaló, addig velük kell feltölteni a munkahelyeket. Minden körülményben előnyt élvez a magyar munkaerő

– közölte kormányzati forrásunk, majd azt is kiemelte, hogy sokkal részletesebb a benyújtott törvénytervezet, amely 255 oldalas. „A jogszabály jelentősen szigorúbb és egyértelműbb, mint a korábbiak, mindenki egyértelműen be tudja azonosítani magát, melyik csoportba tartozik és milyen feltételekkel tartózkodhat Magyarországon” – összegezte.

Keményen odatette magát a kormány

A piaci forrásunk szerint a törvénytervezet több releváns elemet tartalmaz: egyetlen letisztázott törvényben kezeli a harmadik országbeliek tartózkodását és foglalkoztatását. Ezt eddig több különálló törvényben és rendeletben szabályozták. Feltehetően ezt ismerte fel a kormányzat, mert a joggyakorlatban egy idő után követhetetlenné vált az ipari szereplők és a hatóságok számára, hogy mikor mit kell betartani, vagy az adott szituáció melyik törvény melyik módosítására vonatkozik. 

Szigorítják a jogi környezetet abból a célból, hogy a Magyarországon történt illegális tartózkodás, munkavállalás komolyabb következményekkel járjon a foglalkoztató részére is. Új fogalmakat vezetnek be, így 3 főbb részre tagolva a foglalkoztatást:

1. beruházás céljából kiállított,
2. vendégmunkást érintő
3. és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély.
4. Ezen felül szezonális munkavégzés jogcímén is kérelmezhető munkavállalási célú tartózkodási engedély, azonban ez nem mondható újdonságnak.

Nagyon fontos hangsúlyozni, kvótarendszer bevezetését is megfogalmazták nációkra lebontva. Ráadásul új tartózkodási jogcímeket is alkalmaznak (magyar kártya, nemzeti kártya, vállalati kártya, vendégbefektető, vendég-önfoglalkoztató). „Ezeknek a célja, hogy az eddig sokszor egyéb jogcímen kiadott tartózkodási engedélyeket jogilag tiszta, érthetőbb környezetbe helyezze. Emellett ezek közül bizonyos tartózkodási jogcímeknél cél volt a hatóságok tehermentesítése az eljárás egyszerűsítésével” – összegezte a forrásunk.

Olyan részletek is tisztázásra kerültek, mint például, hogy egyes beruházások céljából kiállított engedélyek esetén a külföldi munkavállalókat el kell különíteni az ott elő lakosoktól – ahogy arra a kormányzati forrásunk emlékeztetett. „Ilyen a török munkavállalók esetében már most is megfigyelhető Debrecenben a BMW-nél. Azért azt nem állítanám, hogy ez egy város, de egy konténertömb van felépítve. Egyébként nagyon jó minőségben, az ember nem is gondolná, milyen megfelelő körülményeket tudnak ott biztosítani” – mondta.

Az új törvényjavaslatban megszűnik az egyéb célú tartózkodási jogcím. Helyére több olyan tartózkodási jogcím kerül, amelyek feltételrendszere, visszavonása, ellenőrzése sokkal követhetőbb. Emellett az illegális embercsempészet, kiutasítás ellen erősen és új eszközöket bevetve igyekszik a törvénytervezet fellépni.

Az eddigi gyakorlat szerint túlnyomóan egyetlen típusú normál munkavállalási engedély létezett a harmadik országbeliek számára. A jogalkotó az eddigi tapasztalatokból tanulva úgy döntött, a jelenlegi és a jövőbeli nagy állami beruházásokhoz szükséges munkaerő biztosítása érdekében kialakít egy, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedélyt

– ezt már a piaci forrásunk tette hozzá, akivel a beszélgetés alatt arra is kitértünk, hogy ez már csak azért is előrelépés, mert jelenleg, ha hirtelen nagy munkaerőre van szükség egy-egy építkezéshez, akkor a szabályozás egy kalap alá veszi a beruházáshoz szükséges nagy mennyiségű külföldi munkaerő tartózkodási szabályait, például egy 30-40 fős belvárosi étterem 2-3 főnyi külföldi munkaerőigényét. Így tehát jelenleg 50-100 fő éppen ugyanúgy szállásoltatható el, mint 2-3 személy.

Ezen segít az új jogcím, mely szerint beruházás megvalósítása céljából úgy adható ki tartózkodási engedély, ha a beruházó – jelen esetben a foglalkoztató – rendelkezik úgynevezett csoportos munkavállalási jóváhagyással, amelyet a foglalkoztatásért felelős miniszter ad ki. Ennek megszerzéséhez igazolnia kell a foglalkoztatónak, hogy a vendégmunkások szálláshelye a helyi lakosoktól elkülönített, és a beruházáshoz kapcsolódó területen helyezkedik el. Emellett a foglalkoztatónak az engedély megszerzéséhez nyilatkoznia és igazolnia kell a szükséges munkavállalók számát.

Mindent átírtak és egységesítettek

A piaci forrásunk arra is emlékeztetett, további változás, hogy azok a foglalkoztatók, akik a kormánytól engedményeket kaptak – minősített kölcsönbeadók, valamint kedvezményes foglalkoztatók: kiemelt foglalkoztatók, kiemelt jelentőségű beruházást megvalósítók és kiemelt exportőri programban résztvevők – külön munkavállalás célú tartózkodási jogcímet kaptak, amelyet vendégmunkás-tartózkodási engedélynek neveztek el.

Mindkét jogcímnél – a vendégmunkás-tartózkodási engedély és foglalkoztatási célú tartózkodási engedély – eltérő rendelkezéseket tartalmazhat a törvénymódosításhoz készülő kormányrendelet. Ezek alapján az eddig minősített kölcsönbeadók által kölcsönözhető nációk átalakulhatnak és korlátozásra kerülhet a hagyományos foglalkoztatás célú tartózkodási engedélyt megkapható nációk is.

További újdonság, hogy a törvénymódosítás kiegyensúlyozza a kvótarendszereket. Minden nációból az adott jogcímen a teljes kvóta számának maximum a 25 százaléka kaphat tartózkodási engedélyt. Így megakadályozzák, hogy egyes nációkból túl sok munkavállaló kapjon egy időben engedélyt. A minősített kölcsönbeadóknak és kedvezményes foglalkoztatóknak egyszeri, úgynevezett regisztrációs díjat kötelesek fizetni, amelyen felül évente egy alkalommal munkavállalónként foglalkoztatási díjat kell az állam részére fizetniük. „Az összegektől függően elképzelhető, a minősített kölcsönbeadók esetleg beépítik ezeket a díjakat jelenlegi árazásaikba, vagy kisebb profitot könyvelhetnek el” – mondta a piaci forrásunk.

Szabályozzák a külföldi befektetőket is

Piaci forrásunk szerint a legfontosabb változtatás a mostani tervezetben, hogy a korábbi törvényekhez képest az illegális migráció ellen határozottabban, szigorúbban és erőteljesebben lépnek fel, valamint a menedékjogot kérőkkel szemben is vannak további szigorítások. Emellett a nagyberuházások észszerű, szabályozott és szigorú munkaerőpiaci támogatása is megvalósul szükséges esetekben külföldi munkavállalók biztosításával.

A korábbi harmadik országbelieket szabályozó átfogó törvény 2007 óta van hatályban, teljesen más környezetben íródott és jelenleg alkalmazkodni kell az elmúlt évek kihívásaihoz, változásaihoz. Összességében ez átfogó, alapos és sok problémára megoldást jelentő törvénytervezet.

A javaslat szerint abban az esetben kell megvizsgálni, hogy magyar munkavállaló be tudja-e tölteni a pozíciót, ha a vendégmunkás foglalkoztatás célú tartózkodási engedélyhez folyamodik. A jelenlegi gyakorlat alapján ugyanez érvényes a hagyományos munkavállalás célú tartózkodási engedélyre is. Ezekben az esetekben a vendégmunkás közvetlenül a végső foglalkoztató vállalat saját állományába kerül.

Normál esetben a jelenlegi gyakorlat és a törvénymódosítás szerint is, a vizsgálat egy munkaerőigény-bejelentővel kezdődik az illetékes foglalkoztatási osztály felé. Ebben minden részletet meg kell adni a pozícióval kapcsolatban, és a szakhatóság abban az esetben adja meg az engedélyt a külföldi dolgozónak, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• A jelentkező vendégmunkás és a kiközvetített magyar munkavállalók is ugyanazokat a juttatásokat, feltételeket és fizetést kapják.
• A munkáltató a foglalkoztatási osztály közvetítése folyamán fogadja a közvetített magyar álláskeresőket és nem zárkózik el foglalkoztatásuktól.
• Csak annyi külföldi dolgozó kaphat munkavállalási engedélyt, ahány főt nem tudott a munkáltató a közvetített magyar álláskeresőkkel feltölteni a munkaerőigényben leadott létszámból.

Fontos arra is kitérni, hogy bár a kormányzati forrásunk kerülte az új, befektetési tartózkodási jogi kategóriának a részletezését, a piaci szakértő úgy összegezte, hogy fontosak a külföldi befektetők minden ország életében. Számos más európai országhoz hasonlóan a most beterjesztett tervezet értelmében Magyarországon is nyitunk afelé, hogy szabályozott keretek között külföldi befektetők a befektetésükért cserébe tartózkodási jogot szerezzenek.

A tervezet szerint minimum 250 ezer euró befektetést kell eszközölni, és a következő feltételeknek is teljesülniük kell: a tartózkodásnak nemzetgazdasági érdekeket kell szolgálnia, és a befektetőnek rendelkeznie kell érvényes vendégbefektetői vízummal, majd később vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel.

(Borítókép: Romániából érkezett mezőgazdasági idénymunkások törik a dohányt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértó határában 2015. október 6-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)