- Gazdaság
- ksh
- munkanélküliség
- foglalkoztatás
- álláskeresés
- munkahely
- regős gábor
- makronóm
- czomba sándor
- gfm
- gazdaságfejlesztési minisztérium
Megérkeztek a friss adatok: ekkora a magyar munkanélküliség
További Gazdaság cikkek
- Egyre több cég foglalkoztat külföldi munkavállalókat, most ennek oka is kiderült
- Bejelentette a kormány, 1410 milliárd forintot mozgatnak meg
- Cáfol a Shein: nem nyitottak üzletet Magyarországon
- Az amerikai gyógyszerfelügyelet befogadta a Richter fontos készítményeinek engedélykérelmét
- Súlyos csapás érheti az egészségügyi ellátórendszert, az állam visszatartja a gyógyszertámogatásokat
Ha az októberi munkanélküliségi rátát nézzük, akkor itt az idei előző hónap 3,9 százalékos eredményénél rosszabbat látunk, ugyanis 4,1 százalékra kúszott fel.
Az augusztus–októberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 37 ezer fővel, 211 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 111 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 100 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 44 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,7 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 36,0 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,0 százalékkal, 226 ezer főre csökkent tavaly októberhez képest.
Új rekordot ért el a foglalkoztatás
Az augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 745 ezer fő volt, ami új rekordnak számít. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 12 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel csökkent a tavalyi megegyező időszakhoz viszonyítva.
Tavaly októberhez képest 37 ezer fővel, 4 millió 757 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma
– mutatott rá legfrissebb gyorsjelentésében a KSH. A tavalyi augusztus és október közötti időszakhoz képest idén a 15–64 évesek közül 4 millió 621 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,1 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatás az elmúlt időszakban már nem tudott jelentősen növekedni: a foglalkoztatottak száma éves alapon 37 ezer, míg havi alapon kismértékben, 1,8 ezer fővel mérséklődött, azaz a mostani foglalkoztatotti létszám egyfajta tetőzésnek tekinthető
– jelezte lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a tetőzés egy kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be, amikor az a csoda, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökkent, és ez nem okozott még nagyobb visszaesést. Ebben szerepe lehetett az üres álláshelyek magas számának, illetve a vállalatok félelmének, hogy ha elbocsátják a munkaerőt, később nem találnak másikat helyette.
A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 439 ezer főt tett ki, míg foglalkoztatási rátájuk gyakorlatilag változatlan, 79,1 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 182 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 0,6 százalékponttal, 71, százalékra nőtt.
Munkaalapú társadalmat építenek
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a munkaerőpiaci eredmények vonatkozásában megállapította, hogy „Magyarországon a munkaalapú társadalom erős és ellenálló, hiszen a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát”. 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma.
Az államtitkár kiemelte: „újabb korszakos sikert figyelhettünk meg októberben, hiszen a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája soha nem látott szintre, 78,4 százalékra emelkedett. Azaz egyre többen vannak jelen a munkaerőpiacon, a kormány sikerrel aktivizálja a hazai munkaerőpiaci tartalékokat. Czomba Sándor emlékeztetett, hogy „a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkaerőpiacon részvevők aránya több mint ötödével javult, míg a foglalkoztatottak aránya közel harmadával emelkedett”. „2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. Szeptemberben ismét emelkedésnek indultak a reálbérek, decembertől pedig 15 százalékkal emelkedik a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. A foglalkoztatottság, a fizetőképesség, így a fogyasztás emelkedése jelentősen fogja segíteni a gazdaság visszapattanását" – fogalmazott közleményében a gazdaságfejlesztési tárca.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 273 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,2 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.