A béreink elkezdtek többet érni, de még fel kell ébrednünk a sokkból

„A harmadik negyedéves GDP első becslésének publikálását követően kijelenthetjük, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben elérte a mélypontot, majd megindult egy lassú, fokozatos kilábalás” – világított rá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A szakértő szerint 2023 egészében 0,5 százalék körüli csökkenés várható.

– állapította meg a CIB vezető közgazdásza. 

„A háztartások fogyasztása a reálbérek újbóli emelkedésének, a feszes munkaerőpiacnak és a várhatóan mérséklődő finanszírozási költségeknek köszönhetően jövőre már újra nőhet” – fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy a fogyasztás azonban a szektort az elmúlt években érő sokkok után várhatóan csak lassan, fokozatosan állhat helyre.

A CIB elemzői szerint az uniós megállapodás kimenetele kulcsfontosságú a beruházási trendek szempontjából. Egy pozitív fordulat, akár egy részleges megállapodás, ami lehetővé teszi az uniós források 2023-as beáramlását, lökést adhat az állami és a magánberuházásoknak is.

Ennek ellenére a korlátozott költségvetési lehetőségek miatt a következő évben az állami beruházások továbbra is csökkenhetnek. 

A gazdasági visszaesés a munkaerőpiacon csak mérsékelten éreztette hatását, a magyar gazdaságot gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemzi

– világított rá Trippon Mariann, aki szerint a képzett munkaerő hiánya a következő években is érezteti hatását.

A munkanélküliségi ráta az elmúlt negyedévekben fokozatosan feljebb kúszott, de érdemben nem emelkedett 4 százalék fölé. A következő negyedévekben a gazdasági aktivitás erősödésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta újra csökkenő pályára állhat, 2024 átlagában 3,6 százalékos ráta várható.

A feszes munkaerőpiac és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jövőre egyértelműen infláció feletti bérdinamikát hoz magával, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását.

„2023-ban a nemzetgazdaság egészében 10 százalék körüli mértékben nőhetnek az átlagkeresetek, ami 4-5 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg” – emelte ki Trippon Mariann.

Lassabb ütemre vált a dezinfláció

A januári csúcsról először lassabban, majd az őszi hónapokban – a magas bázis által is segítve – intenzívebb ütemben mérséklődött az infláció – ismertették a CIB elemzői.

Az éves fogyasztóiár-index októberben árnyalatnyival 10 százalék alá került, az évet pedig 7 százalék alatti szinten zárhatja. Az éves átlagos infláció azonban így is 17,8 százalék körül alakulhat.

A pénzromlás ütemének mérséklődésében az importált inflációs nyomás enyhülése és a stabilabb forintárfolyam mellett jelentős szerepe volt a belső kereslet gyengülésének is. 

A kilátások szempontjából a forintárfolyam, a globális energiahordozó-árak alakulása, a feszes munkaerőpiac, az erőteljes bérkiáramlás és az év eleji átárazások mértéke felfelé mutató kockázatot jelent.

Minden valószínűség szerint 2024 átlagában 5 százalék körül, kissé e szint alatt alakul a pénzromlási ütem, a 2–4 százalékos jegybanki célsávba azonban csak 2025-ben csúszik vissza az éves árindex. Az inflációs cél fenntartható módon való elérésére 2025 második felében számíthatunk. 

Normalizálódó kamatok forinterősödés nélkül

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ország kockázati megítélésének pozitív változásával és a csökkenő pályára álló inflációval párhuzamosan májusban megkezdte a kamatszint lassú, fokozatos normalizálását.

Ennek eredményeképpen szeptemberben az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti rés 13 százalékon bezárult. Októberben 12,25 százalékra, novemberben pedig 11,5 százalékra csökkent az irányadó kamat.

A 2024-es év kamatpályáját az infláció lefutása mellett a globális kockázati hangulat, az ország kockázati megítélése és ezzel párhuzamosan a forintárfolyam alakulása határozhatja meg.

Az előretekintő iránymutatás szerint a következő hónapokban a Monetáris Tanács adatvezérelt üzemmódban marad, lépésről lépésre, a bejövő adatok alapján és a pénzpiaci stabilitásra kiemelt figyelmet fordítva határozza meg az aktuális lépéseket.

Feltételezve, hogy a piaci stabilitás fennmarad, a jövő év első hónapjaiban még nagyobb ütemben, majd az év további részében lassabb tempóra váltva folytatódhat a lazítás. 2024 végén 6–6,5 százalékon állhat az alapkamat – a jövő évet így a nominális kamat csökkenése ellenére végig pozitív reálkamatszint jellemzi majd. 

Kockázatból van bőven

Az idei év első részében az alapvetően támogató külső hangulatban az ország sérülékenységeinek mérséklődése és a magas kamatkülönbözet érdemben támogatta a forint árfolyamát. Az euró árfolyama nyár elejére átmenetileg 365 forint közelébe süllyedt, itt azonban megtorpant a felértékelődés.

Július elejétől a keresztárfolyam a CIB Bank szakértői által korábban előre jelzett 370–395 közötti sávban mozgott; november közepén az alsó határhoz közelebb. 

Az őszi erősödési hullám mögött a szakértők szerint a külső hangulat és a hazai fundamentumok javulása állt. Rövid távon nem kizárt a hazai deviza további mérsékelt erősödése. 2024-re előre tekintve számottevő és tartós forintgyengülésre nem kell számítani. Ugyanakkor megítélésünk szerint az euró-forint esetében 3–6 hónapos időtávon a felfele mutató kockázatok dominálnak. Az elmúlt hetekben a piac csak a jó hírekre koncentrált, miközben globálisan továbbra is rengeteg kockázat azonosítható

– mondták a CIB szakértői. 

Hangsúlyozták: az egyértelműen pozitív folyamatok mellett – mint az infláció csökkenése, a külső egyensúlyi pozíció javulása – a magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt.

Ezért ha bármilyen ok miatt csökken a kockázati kedv a globális piacokon, a hazai gyengeségek és a hónapról hónapra egyre kevésbé vonzó kamatdifferencia hatása gyengébb irányba lökheti az árfolyamot.