Kiderült, mekkora károkat okoz, hogy nem kapunk uniós forrásokat

Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament Költségvetési Bizottsága előtt emlékeztetett, hogy az idei évi költségvetést korábban tavaly tavasszal elkészítette a kormány és az 4,1 százalékos növekedést és 4,2 százalékos inflációt tartalmazott. Ám ezt az energia- és az élelmiszerárak növekedése a külső hatások miatt keresztülhúzta, így a tavaly télen a kabinet átdolgozta az idei költségvetést.

Járnak Magyarországnak az uniós források

A jelenlegi adatok alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt mutatnak a vártnál, melyek nagyobb költségvetési terhet és kamatkiadásokat jelentenek. Az államadósság finanszírozása a GDP 4 százaléka lehet. „Jelentősen nőttek a kamatkiadások” – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Csökkent a kormány gazdasági mozgástere, mert Magyarország még mindig nem kapta meg a brüsszeli a forrásokat: „Pedig ezek járnak nekünk” – tette hozzá Varga Mihály, majd emlékeztetett arra, hogy

Ám ez még így is 1 százalékpontos javulás az előző évhez képest. „Az államadósságnál egyszerűbb a helyzet, év végére a GDP 70 százaléka körül alakulhat.” Majd kitért arra is, hogy a kormány tavaly számos olyan intézkedést eszközölt, melyek még idén is hatást gyakorolnak a költségvetésre, többek között az extraprofitadó bevezetése.

Ám a kormány ebben a rendkívüli helyzetben sem hozott megszorító intézkedéseket. A csok magasabb összegben indul, maradt a teljes foglalkoztatás, a munkaerőpiac stabil. Így igazából nem válságról, hanem technikai recesszióról beszélhetünk, amely lezárult, és négy negyedévig tartott.

Varga Mihály azt is leszögezte, a költségvetés a terveknek megfelelően biztosítja a forrásokat a béremelések és a nyugdíjak fedezésére, és a kormány „nem lépett hátrébb az ország fizikai védelmében sem, hiszen szomszédunkban egy háború dúl”. Aláhúzta, hogy megtörtént a megállapodás a béremelésekről: „a minimálbér és garantált bérminimum nagyobb mértékben emelkedett, mint ahogy a kormány várta.” Előbbi 15, míg az utóbbi 10 százalékkal lesz magasabb december elsejétől.

Órákon át faggatták

Az ellenzéki képviselők kérdéseire Varga Mihály elmondta, hogy az elmúlt években egy jelentős fogyasztásbővülés történt, hiszen a technikai recesszió előtt folyamatos volt a reálbér-emelkedés. „Az emberek az elmúlt 10 évben olyan mértékű reálbér- és fogyasztásnövekedést könyvelhettek el, amelyre az elmúlt 100 évben nem volt példa.

„Ha az uniós források megérkeznek, akkor még nagyobb arányban növeljük a tanárok bérét”. Majd egy másik ellenzéki kérdésre leszögezte, az infláció hátterében a 100 év alatt sem tapasztalt aszály és energetikai kérdések állnak. Utóbbiról úgy nyilatkozott a tárcavezető, hogy jelenleg a legnagyobb a kérdés az energiaszuverenitás, az uniós források jelentős részét a kormány erre költi. Bár a képviselők sokszor felvetették a jegybank kamatpolitikáját, Varga Mihály diplomatikusan rendre csak odáig ment el, hogy egy kedvezőbb kamatkörnyezet szerinte is segítené a vállalkozásokat.

Többször hangsúlyozta, hogy az Európai Unió károkat okoz Magyarországnak azzal, hogy a nekünk járó forrásokat nem folyósítja. Mert egyrészt nem kapjuk meg a forrásokat és a költségvetés ezt előre finanszírozza, másrészt erre az állampapír-kibocsátások adnak likviditást.

„Brüsszel ezzel a magatartással károkat okoz a magyar embereknek” – mondta Varga Mihály. Később Matolcsy György jegybankelnök kritikus nyilatkozataival kapcsolatban is kapott kérdéseket Varga Mihály, külön terítékre került az Index által ismertetett könyv, melyet a jegybankelnök írt, és előszavában keményen bírálta a kormányt. Ugyanakkor a pénzügyminiszter ebben az esetben is leszögezte, hogy a monetáris politikai döntéseket nem kívánja értékelni, „döntésüket szuverén módon hozzák”.

A Budapest Airport megvásárlásáról úgy nyilatkozott, az egy stratégiai döntés. „A korábbi tulajdonosok nem fejlesztették kellő mértékben a repteret, ahogy az egy világvárosban elvárható” – húzta alá, majd hozzátette, a vásárlást a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gondozza, így erről Nagy Márton kell faggatniuk az ellenzéki képviselőknek.

Parragh László az Indexnek korábban azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi monetáris politika tönkretette Magyarország következő tíz évét. Ellenzéki képviselők erről is kérdezték a pénzügyminisztert. Vajda Zoltán arra is kitért, hogy szerinte Nagy Márton, Varga Mihály és Matolcsy György között „háború” zajlik: „a drámai gazdasági problémák hátterében az önök háborúja húzódik meg” – tette hozzá az ellenzéki képviselő.

Varga Mihály erre így válaszolt: „A kérdések és szidalmak mellett azon gondolkodtam, hogy mi lehet az oka a frusztráltságának. Aztán a végére rájöttem: az zavarja, hogy a gazdaság javul és fejlődik.” Majd azt is kiemelte, hogy a kamarai elnök kijelentéseinek értékelése nem tartozik a munkakörébe.

A veszélyek korában

Később Varga Mihályra a Gazdasági Bizottság várt, itt a prezentációját úgy kezdte, hogy a világjárvány és a háború együttes hatásával kell megbirkóznia a gazdaságnak. „Az idei év ráadásul már egyre inkább az izraeli háborúról szól. Ezek mellett kell a gazdaságot növekedési pályára állítani” – mondta a nemzetközi gazdasági klímával kapcsolatban a pénzügyminiszter.

Majd emlékeztetett, hogy a legutóbbi negyedévben (harmadik negyedévében) már 0,9 százalékkal növekedett a gazdaság az előző negyedévhez képest, a foglalkoztatási adatok a válságok korában is kedvezőek. „Szeptemberben már újra emelkedtek a reálbérek”. A tárcavezető szerint töretlen a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalom, ezt bizonyítja a hazai és külső befektetések mértéke. Kitért arra, hogy több hitelminősítőknél is stabil az ország besorolása.

„Európa egyik legnagyobb adócsökkentését és gazdaságfehérítését hajtottuk végre az elmúlt években” – majd a pénzügyminiszter aláhúzta, soha nem látott forrás áll rendelkezésre a nyugdíjak védelmére úgy, hogy visszaállították a 13. havi nyugdíjakat, a nyugdíjemelés mellett. Varga Mihály aláhúzta:

A tárcavezető szerint a költségvetés biztosítja a rendkívüli kiadásokat, „a költségvetési helyzet stabil, hiába magasabb az infláció, és alacsonyabb a gazdaság teljesítménye”. Végezetül hangsúlyozta, hogy az adósság szerkezete is 2010-hez képest pozitív irányba fordult.

Majd ismét ellenzéki reakciók következtek (Dávid Ferenc – Demokratikus Koalíció; Csárdi Antal – LMP; Tordai Bence – Párbeszéd; Orosz Anna – Momentum; Z. Kárpát Dániel – Jobbik). A pénzügyminiszter a kérdésekre és a felvetésekre az alábbiakban reagált:

• Nem kíván a kormány azon változtatni, hogy rendszeresen tavasszal fogadják el a következő évi költségvetést: „így fél éve van mindenkinek felkészülnie”.
• A magyarországi hiánycél szerinte nem kivételes az uniós országok között.
• A Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP) kapcsolatosan kiemelte, soha nem volt olyan az elmúlt 30 évben, hogy bármelyik kormány utólagosan belenyúlt volna a kondíciókba: „teljes mértékben illegitimek” ezek a felvetések.
• A kormány annak ellenére sem szeretné az autóipart leépíteni, hogy az unió úgy döntött, 2035-től robbanómotoros autókat nem lehet üzembe helyezni. A tárcavezető szerint ezért szükségesek az akkumulátoripari beruházások, majd kitért arra, hogy 120 ezer ember közvetlen megélhetését biztosítja a szektor.
• A Fővárosi Önkormányzattal kapcsolatban leszögezte, a szolidaritási hozzájárulást azért fizetik a gazdagabb települések, hogy a szegényebbeket lehessen támogatni. „A főváros bejelentette, hogy ezt nem hajlandó fizetni.” Majd a főváros bírósághoz fordult három kéréssel – innen indult a jogi rész. Az első fok a keresetet elutasította, majd a másodfok úgy határozott, hogy amíg nincs döntés az ügyben, nem lehet inkasszálni a főváros számláját. Ám megszületett a másodfokú határozat, eltelt 20 nap, így lehetőség volt az intézkedésre. „A fővárosra is ugyanúgy vonatkoznak a jogszabályok, mint bárki másra” – mondta a tárcavezető.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter 2023. november 28-án. Fotó:  Balogh Zoltán  / MTI)