Rálépett a gázra a kormány, és kiderült, mi áll a háttérben

A harmadik negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Így a második becslés volumenindexei az első becslésben közöltekhez képest nem változtak. Fontos arra is kitérni, a kormány csütörtökön több bejelentést is tett a gazdasági növekedés érdekében:

• Július 1-ig meghosszabbítja a lakossági kamatstopot, mely jelenleg is 300 ezer családnak nyújt segítséget a magas kamatokkal szemben. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium emlékeztetett, a lakosság számára elérhető hitelkamatok a jegybanki alapkamattal együtt drasztikusan megnőttek. A kormány ennek elkerülése érdekében tavaly januárban bevezette a lakossági kamatstopot, amelyet kibővített és többször is meghosszabbított annak érdekében, hogy „megvédje a háztartásokat a magas hozamkörnyezet negatív hatásaitól”. A kormány április 1-jéig meghosszabbítja a kamatstopot a kkv-k esetében is.
• Valamint a kormány április 1-ig meghosszabbítja, egyben a vállalkozásokra is kiterjeszti a betéti kamatsapkát is. Mint ismeretes, egyes intézményi befektetők az infláció és a magas effektív jegybanki kamat miatt olyan túlzó kockázatmentes hozamokat és jövedelmeket realizáltak, amelyek a jelenlegi piaci helyzetben indokolatlanok és igazságtalanok – írja a tárca. A vállalkozásokra vonatkozóan is kiterjesztik a betéti kamatsapkát, összeghatár meghatározása nélkül.

A fiskális oldal tehát ezzel a két, illetve az ezekhez hasonló intézkedésekkel igyekszik fűteni a gazdaságot. Ahogy azt az utóbbi esetén megfogalmazták: a betéti kamatsapka és annak kiterjesztése a vállalati szektorra azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a beruházásokat, azaz a források ne a számlákon parkoljanak, hanem bekerüljenek a gazdaság vérkeringésébe, és így érdemben segítsék a fejlesztéseket, a növekedést.

Minden részlet kiderült

A KSH adataiból az is kiderült, hogy az ipar teljesítménye 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszeripar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar járult hozzá a csökkenéshez,

Jelentősen hozzájárult az ipar teljesítményének csökkenéséhez az energiaipar is. Az építőipar hozzáadott értéke 1,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 88,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A KSH a jelentésében arra is kitért, hogy a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 2,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8, az oktatásé 0,5 százalékkal nőtt. 

Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1, a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké 1,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 1,3 százalékkal csökkent. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 6,4, a szállítás, raktározásé 8, a kereskedelemé pedig 11,6 százalékkal zsugorodott.

A harmadik negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,9, az építőipar 0,1, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 1,1 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 3,4 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humánegészségügyi, szociális ellátás mérsékelte a GDP csökkenését.

Földbe állt a fogyasztás

Az adatok azt mutatják, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 2,4 százalékkal csökkent. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden tartósság szerinti csoportban kisebb lett:

• a nem tartós termékek esetében 5,8,
• a féltartós termékeknél 0,9,
• a tartós termékeknél 0,2,
• míg a szolgáltatások körében 0,4 százalékkal.  

Ugyanakkor a KSH hozzátette, hogy a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,4 százalékkal, míg a közösségi fogyasztásé 4,4 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal nagyobb lett. A végső fogyasztás 0,1 százalékkal mérséklődött.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 15,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene jelentősen csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban figyelhető meg bővülés, míg a többi területen nagymértékben csökkent a fejlesztések volumene.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1285 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (8,7 százalék) csökkent, mint az exporté (3,6 százalék). A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust) exportja 1,8 százalékkal bővült, míg importja 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 5, azon belül az árukereskedelem egyenlege 4,6 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény csökkenését.

Termelési oldalon nézve, ahogyan azt várni lehetett, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság egyaránt hozzájárultak a gazdaság megkezdődő kilábalásához. Ezen szektorok közül is – a várakozásokkal összhangban – a mezőgazdaság bizonyult a húzóágazatnak. Teljesítménye 3,4 százalékkal növekedett negyedéves alapon. Emellett a termelési adatokkal összhangban az ipar és az építőipar növekedési hozzájárulása is pozitív volt a negyedéves bázisú gazdasági teljesítményhez

– mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki arra is kitért, hogy míg előbbi szektorban elsősorban az exportra termelő vállalatok segítették a növekedést, addig az építőiparban vélhetően az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó építési tevékenységek zárófázisa hozott emelkedést.

Az egyedüli kiemelt terület, amely visszahúzta a gazdaságot az előző negyedévhez képest, az a szolgáltatásoké. Nem meglepő módon a lakosság vásárlóerejének csökkenésével párhuzamosan a szolgáltató szektor közel 1 százalékos visszaesést mutatott a harmadik negyedévben az április–júniusi időszakhoz képest. „Az idei év legnehezebb kirakós játékát továbbra is a fogyasztási statisztikák jelentik. A belső kereslet drasztikusan zsugorodik, a teljes javulásig még hosszú az út” – tette hozzá.

Trendfordulót látunk

A harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Ezzel lezárult a négy negyedéven át tartó technikai recesszió. A termelési oldalon az ipar teljesítménye 0,6, az építőiparé 2,7, a mezőgazdaságé 3,4 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal csökkent. Ahogy arra Varga Mihály pénzügyminiszter a héten a parlamentben kitért, ténylegesen csak technikai recesszióról lehet beszélni, a munkaerőpiac ebben az időszakban sértetlen maradt.

A KSH arra is emlékeztetett, idén a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2, míg a közösségi fogyasztásé 1 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,8 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében stagnált.

A növekedési pályára való visszatérés első feltétele teljesült: a harmadik negyedévben sikerült kikerülni a technikai recesszióból, azonban a fogyasztás tekintetében a fordulat még nem történt meg

– mondta csütörtökön az Indexnek a Makronóm Intézet elemzője, aki arra is kitért, hogy a jelenleg tapasztalható gyors dezinfláció mindenképpen eredmény, ugyanakkor ezt a folyamatot még folytatni kell. Jövőre már beindulhat a növekedés. Az elemzőház jövőre 3,5 százalékos bővülést vár.

Regős Gábor arra is rávilágított, hogy az idei évben a fogyasztás és a beruházások visszahúzták a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export pozitív irányba tudta befolyásolni. A fogyasztás visszaesésében a magas bázis, a csökkenő reálkeresetek, illetve a háztartások romló konjunktúraérzete és így fokozottabb óvatossága játszott szerepet.

A beruházások esetében az uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, az építőipar magas árai, valamint az állami és önkormányzati forráshiány szerepét lehet kiemelni. 2024-ben már mindhárom terület hozzá tud járulni a növekedéshez várakozásaink szerint: a reálbérek emelkedése nyomán élénkülhet a fogyasztás.

A Makronóm Intézet elemzője szerint az uniós források megindulása és az alacsonyabb kamatkörnyezet segítheti a beruházásokat. A korábbi időszak termőre forduló beruházásai támogathatják az exportot. Az elemző szerint szó nincs arról, hogy minden területen leálltak a fejlesztések, a feldolgozóiparban például kismértékű növekedés történt, amelyben szerepe volt a kormányzat aktív beruházásösztönző politikájának is.

Felemás mérleg

Felemásan alakult a termék-külkereskedelmi mérleg. A KSH pénteken közölt, idén szeptemberre vonatkozó adatai szerint

• a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 7,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
• A havi bázist figyelembe véve azonban már pozitív a kép. Augusztushoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 2,0, az importé 2,2 százalékkal nőtt szeptemberben.

A kilencedik hónapban a kivitel értéke 12,9 milliárd euró (4972 milliárd forint), a behozatalé 11,5 milliárd euró (4454 milliárd forint) volt. Az előző év azonos időszakához képest idén szeptemberben az export értéke euróban kifejezve 4,3, az importé 19 százalékkal csökkent. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 0,5 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 4,9 százalékkal mérséklődött.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,7, a behozatalban 17 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 12 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 4,3, a dollárral szemben 11 százalékkal erősödött.

Az idei első kilenc hónapot mérlegre téve a kivitel értéke 112,9 milliárd euró (43,2 ezer milliárd forint), a behozatalé 105,9 milliárd euró (40,6 ezer milliárd forint) volt. A kivitel volumene 4,5 százalékkal emelkedett, míg a behozatalé 2,1 százalékkal mérséklődött idén január–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. A termék-külkereskedelmi mérleg 13,4 milliárd euróval javult, a többlet 6,9 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,1 százalékkal nőtt, míg a behozatalban 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A cserearány 5,9 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 0,7, a dollárhoz viszonyítva 2,8 százalékkal értékelődött fel.

(Borítókép:  Johannes Simon / Getty Images )