Egy rejtélyes üzemanyag, a zöldhidrogén az új őrület

Egyre égetőbb kihívás a klímaváltozás. Korábban már a Magyar Nemzeti Bank is rávilágított, hogy pár fokos melegedés is hatalmas károkat okozhat a gazdaságban, ennek nyomán pedig a jólétet is visszaveti. Korábban bemutattuk, hogy több cég, köztük a Bosch is a hidrogéntechnológiához fordult a fenntartható jövő zálogaként. 

A cég Németországon kívül a csehországi České Budějovice városában felállított kutatás-fejlesztési központban emeli a következő szintre a zöldhidrogén előállítását. 

A Bosch cseh mérnökeitől megtudtuk, hogy főleg a hosszabb távon közlekedő járműveket, például kamionokat hajtanak majd zöldhidrogénnel. A zöldhidrogén képzéséhez szükséges ultratiszta víz iránti igény óriási. 

Ahogy a világ azon fáradozik, hogy elérje a párizsi klímacélokat, a Bosch becslése szerint 2050-től az elektrolízishez használt víz éves igénye nagyobbra hízik, mint a németországi Starnbergi-tó térfogata. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022-ben azt jósolta, hogy 2050-re a globális hidrogénpiac megugorhat, és elérheti a 600-650 millió tonnát, ami a globális energiaszükséglet több mint 20 százalékát fedezheti. 

Nem csak Európa vetett szemet a hidrogénre

„Nem csak az EU-nak vannak nagy léptékű tervei a hidrogénnel, a hidrogénmeghajtású autó már a piacon van, csak a töltőállomások hiányoznak, és egy hatékonyabb technológia” – jelezte lapunknak Matus Tibor. 

– világított rá a Makronóm Intézet elemzője, megjegyezve, hogy a bejelentés komoly ellenkezést váltott ki a környezetvédőknél, akik figyelmeztetnek, hogy a hét hidrogénközpont közül csupán egyben állítanak majd elő zöldhidrogént, míg néhányban atomenergiából keletkezik majd a „rózsaszín” hidrogén. 

Nem minden hidrogén-előállítás egyenlő

A központok többsége az úgynevezett szürke hidrogénre összpontosít: a földgáz metánjából állítanak elő hidrogént, igaz, megindokolják a környezetvédelmi aspektust azzal, hogy a keletkezett szén-dioxidot felfogják, majd újra felhasználják vagy tárolják, innentől pedig kék lesz a hidrogén.  

A környezetvédők szerint ez alig több mint a nagyipar egyik trükkje, amellyel lényegét tekintve csak megváltoztatnák a palagáz nem éppen közkedvelt márkanevét 

– fogalmazott a Makronóm Intézet szakértője. Kifejtette, hogy a kék hidrogén akkor járna éghajlati előnyökkel, ha az előállítása a legmodernebb eljárásokkal történne, azaz ha közben nem szabadul ki a metán vagy a szén-dioxid. Azonban ha a számok mögé nézünk, láthatjuk, hogy 2022-ben a 95 millió tonna globális hidrogéntermelés több mint 900 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért volt felelős. „Ez meghaladja azt a közel 800 millió tonnát, amit a teljes globális légi közlekedési ipar bocsátott ki ugyanennyi idő alatt” – mutatott rá.  

Amennyiben a hidrogénnel az autónkat hajtanánk meg, akkor számoljunk azzal, hogy a kocsink üzemanyagcellája is összehoz vagy 20-30 százalék veszteséget

– világított rá az elemző, aki szerint ezért mondhatják a hidrogén ellenzői, hogy energetikailag lényegesen jobban jártunk volna, ha simán elégetjük a metánt. „A folyamat vége így is, úgy is rengeteg szén-dioxid, akkor minek is bohóckodni a hidrogénnel?” 

Hatalmas lobbi a hidrogén mögött 

A Makronóm Intézet szerint az EU hidrogénstratégiája mögött jelentős lobbitevékenység áll.

A 100 legtöbbet költő szereplő közül a hidrogénlobbi különösen extravagáns összeget, évi 75,75 millió eurót költött egy év alatt 

– világított rá Matus Tibor, megjegyezve, hogy ez több, mint amit a BigTech (43,5 millió euró) vagy a nagy pénzügyi szektor (38,75 millió euró) jelentett be. Az EU célja, hogy 2030-ra évi 20 millió tonna zöldhidrogént állítson elő, de a 2022-es adatok szerint a globális hidrogén kevesebb mint 0,1 százalékát állították elő megújuló villamos energiából. Ezen kívül a hidrogéntermeléshez szükséges energiafogyasztás jelentős terhet róhat a megújuló energiaforrásokra – a kitűzött mennyiség előállítása felemésztené az unió által megtermelt szél- és napenergia többségét az elemző szerint.

Aggályos vízigény

A Corporate Europe Observatory (egy vállalatok lobbitevékenységét feltáró szervezet) új jelentésében olyan projekteket vizsgált, amelyeknek a tervezett termelési kapacitása meghaladja az 1 gigawattnyi zöldhidrogént.

– állapították meg a jelentésben. A gyártási folyamat során körülbelül 10 liter ultratiszta víz kell (20-30 liter tenger- vagy 12-13 liter édesvíz) minden megtermelt kilogramm hidrogénre. A jelentés kitér arra is, hogy a hidrogéngazdasághoz szükséges szél- és napelemparkok hatalmas területet igényelnek. Ezek a tényezők rávilágítanak, hogy a hidrogén, mint tiszta energiaforrás nemcsak előnyöket, hanem számos környezeti és gazdasági kihívást is magában hordoz.

(Borítókép: Egy hidrogén- (H2) töltőállomás a németországi Neumünsterben 2023. november 30-án. Fotó: Christian Charisius / picture alliance / Getty Images Hungary)