Itt vannak a magyar toronyemberek, akik felvillanyozzák Magyarországot

Prószéky Gábor kuratóriumi tag nyitotta meg az ünnepséget, aki a Novofer Zrt.-elnök, Jamrik Péter gondolatait idézte:

Az idei magyar Nobel-díjasok fényében külön örömöt jelent azon magyar kiválóságok eredményeivel, sikereivel foglalkozni, akik itthon vagy külhonban alkotnak kiemelkedően újat, innovatívat, vagy magas színvonalon képzik a jövő tudósait.

Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott, hogy a díjazottak toronymagas teljesítményei módot kínáltak egy másik dimenzió kiterjesztésére is: ez pedig a hídépítés. Kapcsolatokat, szinapszisokat alakítanak ki a magyar innovátorok, ennek jótékony hatását pedig érezzük a társadalom és a gazdaság területén is. 

– fogalmazott a kuratóriumi elnök, hozzáfűzve, hogy a természettudományos és mérnöki innovációs kreativitásnak és az iskolateremtésnek egyszerre messze tekintő kilátó- és nagy kisugárzású világítótornyai ők, akik nemcsak Magyarországot, de a világot is felvillanyozzák.

Elismerést kaptak a magyar innovátorok

Többek közt az élelmiszeriparban, diagnosztikában, járműiparban, egészségiparban és a felsőoktatás területén kiemelkedő magyar innovátorokat díjazták.

Biacs Péter Ákos a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa. A magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásaiért. Az élelmiszerbiztonság, a biotechnológia és a környezetgazdálkodás elsőfokú tananyagainak összeállításáért, azok hazai felsőoktatási intézményekben való hatékony bevezetéséért, továbbá hazánk nemzetközi szakmai szervezetekben való eredményes képviseletéért. 

Bogsch Erik biológus, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója. Az első hazai bioszimiláris teriparatidkészítmény, az osteoporosis kezelésében sikeres eljárás kidolgozásában és bevezetésében való vezetői szerepéért. A régióban a legnagyobb biotechnológiai üzletág irányításáért és a szakember-utánpótlás biztosításában végzett sikeres munkájáért.

Szászi István járműmérnök. A Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Az autóipar, a mobilitás és az elektronika területén megvalósuló innovatív ipari fejlesztési programok sikeres koordinálásáért, valamint a hazai mérnökképzés és tehetségtámogatási modernizációért tett személyes erőfeszítéseiért, egyetemi ipari együttműködésekért.

Bayer Gábor villamosmérnök, a 77 Elektronika Műszaki Kft. fejlesztési igazgatója. Azon feltalálói, mérnöki, fejlesztői és vezetői eredményeiért, amelyeket a hazai orvosi műszeripar és labordiagnosztika területén ért el a vizeletanalízis automatizálásával, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósított kiértékeléssel. Ezzel hazánkat a nemzetközi labordiagnosztikai szegmens meghatározó résztvevőjévé emelte.

Nádudvari György mérnök-fizikus. A SEMILAB Félvezető Fizikai Laboratórium Rt. részlegvezetője. A félvezetők területén a hibafelismerést segítő felfedezéseiért.

Ferdinandy Péter kutatóorvos-professzor, aki a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Az iszkémiás betegség kutatásában és a kardiológiai terápiák fejlesztésében elért átütő eredményeiért, az online technológiák gyakorlati bevezetéséért. Valamint a Semmelweis Egyetem elismertségéhez történő hozzájárulásáért kimagasló személyes publikációs, iskolateremtő és tudományszervező tevékenysége miatt.

Németh András az Anton Kft. ügyvezető igazgatója. A gépgyártásban meghonosított egyedi technológiákért és fejlett gyártási folyamatokért, amelyeket például a lézeres megmunkálás, a szuperötvözetek megmunkálása és a nemfémes anyagok precíziós alakításánál vezettek be.

Magasra tették a lécet

Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke szerint a mérnöki hivatás gyakorlásához nemcsak széles látókörre, de felelősségtudatra is szükség van. Fontos a tudomány és a társadalom összhangja, a veszélyek és a lehetőségek feltárása, bemutatása. 

Csák János kulturális és innovációs miniszter emlékeztetett, hogy 1971-ben Gábor Dénes megnyerte a Nobel-díjat, illetve idén is öt díjat osztottak ki, ebből kettőt is magyarok kaptak. Ezt óriási eredménynek nevezte.

Ez inspiráció, fel van téve magasra a léc

„Az életükkel példázzák, hogy kell legyen víziónk, nem szabad elrejtenünk a kíváncsiságunkat” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az inspiráció nem múlik, elkötelezetten kell dolgozni, sokszor úgy, hogy a kollégák és finanszírozók sem értik meg a víziónkat. Emlékeztetett, hogy Karikó Katalin is sokszor ütközött falba, de pozitív hatást akart gyakorolni, és nem adta fel. 

A miniszter szerint az egyetemeknek, a vállalatoknak és az államnak együtt kell működnie. Annál is inkább, mivel egy gazdaság erejét az előállított hozzáadott értéke jelenti, amelyben Magyarország uniós szinten messze elmarad az élvonaltól. 

– világított rá Csák János, megjegyezve, hogy ez azonban csak input, akkor ér valamit, ha hatékonyan használják fel. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön innováció szempontjából az első 10-be az uniós rangsorban, világszinten pedig az első 25-be. Rávilágított, hogy a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-ben a világon harmincadikak vagyunk, amit jó eredménynek tart. Ezért sem érti, hogy világszinten miért nem vagyunk innovációban az első negyvenben sem. Elmondta, hogy a kormány infrastruktúrát fejleszt, szabályzással segíti a tudomány és innováció könnyítését, és a finanszírozásban is segít.  

(Borítókép:  Fejlesztőlaboratórium Szolnokon az átadás napján, 2023. november 10-én.  Fotó: Mészáros János / MTI)