Sorra dőlnek a rekordok: két sztárjátékos húzza a magyar tőzsdét

A forint az euróval szemben a hetet gyengén kezdte, hétfőn és kedden is járt a 383-as szint felett, ami október vége óta a leggyengébb értéke – jelezte lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője emlékeztetett, hogy a szerdát az árfolyam a 382-es szint felett kezdte, majd a nap folyamán fokozatosan erősödött, kora délutánra 381 alatt is járt a jegyzés, azonban az uniós forrásokról szóló kedvező döntést megelőzően visszagyengült a 382-es szint közelébe.

Innen gyengült vissza kismértékben a 380-as szint közelébe. Ez ugyanakkor még így is 0,6 százalékos napon belüli felértékelődést jelentett. „Szerda délután az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós források 10,2 milliárd eurós részének felszabadításáról döntött, így a mostani 7 éves uniós ciklus forrásainak egyharmada hamarosan lehívható lesz” – jelezte az Indexnek Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

A forint az erősödését szerda este is folytatta az euróval szemben, a Fed lazább hangvétele, illetve a korábbi 2 helyett 3 jövő évi kamatvágás jelzése jelentősen gyengítette a dollárt az euróval szemben, aminek köszönhetően a magyar deviza 378-ig kapaszkodott az euróval szemben.

A forint ugyanakkor nem tudott a hét második felében megragadni a 380 alatti szinteken.

Molnár Dániel szerint ebben közrejátszott, hogy az EKB továbbra is szigorú hangnemet ütött meg, nem adott iránymutatást a kamatcsökkentések megkezdésének időpontjára vonatkozóan, illetve az eszközállomány leépítésének előrehozásával még monetáris szigorítást is végrehajtott. Ennek hatására a forint péntek reggelre ismét a 380-as szint fölé gyengült. Péntek délutánig a forint tovább gyengült, az árfolyam ismét 382 fölé került az euróval szemben. Ebben közrejátszott a dollár erősödése az euróval szemben.

Minden szem Matolcsy Györgyékre szegeződik

„A jövő héten az MNB keddi kamatdöntése a legfontosabb esemény, bár szinte borítékolható a 75 bázispontos kamatvágás, megjelennek az új inflációs jelentés keretszámai” – jelezte lapunknak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. 

– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, hogy emellett csütörtök délután érkezik az Egyesült Államokból a friss GDP-adat, mely szintén nagyobb mozgást hozhat a devizapiacon. Az euró-forint árfolyamában a 375–385-ös, míg a dollár-forint esetében a 345–358-as tartományt látja bejárhatónak.

Pluszban a főbb európai tőzsdék

Az európai tőzsdék pozitívan teljesítettek a héten:

• a francia CAC-40 0,95 százalékos erősödéssel,
• a frankfurti DAX 0,018 százalékos emelkedéssel,
• a londoni FTSE 100-index 0,27 százalékos pluszban,
• az euróövezeti EuroStoxx50 0,63 százalékos meneteléssel zárt.

A BUX-index szárnyalt

A BUX-index 2,90 százalékos pluszban végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.

– világított rá Varga Zoltán, megjegyezve, hogy a bankpapír árfolyama az uniós források részleges felszabadítása miatt, míg a Magyar Telekom az állampapírpiaci hozamok csökkenése miatt tudott emelkedni, osztalékrészvényről lévén szó. A magyar tőzsde valósággal szárnyal, már a múlt héten is történelmi rekordról adhattunk számot.

A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:

• a Mol 2,39 százalékot erősödött,
• a Richter 0,67 százalékot gyengült,
• a Magyar Telekom 4,55 százalékot szárnyalt,
• az OTP Bank 5,41 százalékot ugrott előre.

A gáz ára mérséklődött, az olaj drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, decemberi határidőre megawattóránként 38,74 eurón állt múlt péntek délután, ezen a héten péntek délutánra 33,39 euróra csökkent.

Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a múlt péntek délutáni hordónkénti 75,59 dollárról e hét péntek délutánra 76,74 dollárra emelkedett.

Súlyos milliókba kerülhet a magyaroknak az uniós terv

Heteken belül véglegesíthetik az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodását. A tagállamoknak arról kell ütemtervet készíteniük, hogyan vezetik ki 2040-ig a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat – számolt be az RTL Híradó.

A csatorna szerint először az építkezésre készülők számíthatnak szigorításra. Felidézték, hogy az elmúlt egy évben épült ingatlanok 70 százaléka gázzal működik. A KSH legutolsó tavalyi adatai alapján a háztartások csaknem 57 százaléka fűt gázzal Magyarországon.

– nyilatkozta a csatorna kérdésére Holoda Attila, energetikáért felelős korábbi államtitkár. Mint mondta, a magyar lakosságnak sokkal nagyobb állami és uniós támogatásra lesz szüksége, ha ezt meg akarják valósítani. Balogh József energetikai szakértő a Híradóban úgy fogalmazott, hogy túl sok lakás függ a gáztól, így nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2040-től kivezessék a gázbojlereket az országból. 

A jövő hét főbb hazai gazdasági eseményei:

• 2023. 12. 19., 11.00 – MNB, kamatdöntés
• 2023. 12. 22., 08.30 – KSH, folyó fizetési mérleg
• 2023. 12. 22., 08.30 – KSH, külkereskedelmi mérleg

(Borítókép: Németh Emília / Index)