Le a cigivel, füst helyett aeroszol: a vezérelv megvan, de az útkeresés még zajlik

Továbbra is sok a nyitott kérdés a szakértők, valamint a döntéshozók – nemzeti kormányok, Európai Unió, Egészségügyi Világszervezet (WHO) – között. Az ártalomcsökkentést támogató szakértők minden eszközt bevetve próbálják megvilágítani a döntéshozók előtt az innovatív megközelítés felé haladó utat.

A szakértők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy óriási tévhitek keringenek a nikotin körül. Számos orvos jelenlegi vélekedése szerint ugyanis a nikotin rákot okoz. Azt az Index részvételével zajló londoni E-cigarette summiton sem tagadták, hogy a nikotin egy súlyos függőséget okozó vegyület, amelynek egészségügyi kockázata van, ám a dohányzás okozta rákos megbetegedésekért nem ez, hanem a cigaretta égése során keletkező füstben lévő közel 4 ezer mérgező kémiai vegyület felelős. (A nikotin a nikotinos kolinerg receptorokra hat, beindítja a dopamin felszabadulását, és jutalmazó pszichoaktív hatásokat vált ki.)

Az ártalomcsökkentés lehetőségeit kutató szakértők és az egészségügyi szakemberek épp ezért igyekeznek minden lehetséges fórumon felhívni a döntéshozók, illetve a lakosság figyelmét az ártalomcsökkentett alternatívák egészségre kevésbé káros hatásaira, amelyek kulcsa a füst hiánya. Az olyan ártalomcsökkentett termékek, mint például az e-cigaretta, a hevítéses termékek, vagy épp az ínyre helyezhető nikotinpárna, jelentősen csökkenthetik a dohányzással összefüggő daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A londoni konferencián számos olyan kimutatást tártak a közönség elé, mely szerint az elmúlt években csökkent a cigarettázók száma. Sokan közülük az új típusú megoldások segítségével hagyták abba a hagyományos cigi használatát, sokan azonban párhuzamosan használják őket. A nikotintartalom miatt továbbra is erős függőséget okozó innovatív termékeknél az a problémakör vetődött fel, hogy olyanok is elkezdték használni, akik korábban nem dohányoztak. 

Összességében tehát az iparági átalakulás célja egyértelmű: kifüstölni a füstölőket, ártalomcsökkentett termékekkel kiváltani az egészségre jóval károsabb hagyományos cigarettát azok esetében, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni.

Alapos mérlegelés állhat a háttérben

Adódik azonban a kérdés, hogy miért olyan központi téma az ártalomcsökkentés? A Földön jelenleg 1,3 milliárd ember dohányzik, annak ellenére, hogy a dohányzás kockázatai széles körben ismertek. Így bár egészségügyileg a leszokás jelentené a legjobb megoldást, a megvalósíthatóság szempontjából egyelőre mégis az ártalomcsökkentés tűnik elérhetőnek. Ebben pedig partner az iparág is, hiszen az ártalomcsökkentett dohányipari termékekkel lényegében nem lesz kevesebb fogyasztó, csak más terméket használnak, a vállalatok pedig továbbra is hozni tudják az óriási profitot. A bevétel tehát ugyanúgy meglesz, csak más – ráadásul az egészségre kevésbé ártalmas – termékeken keresztül.

A jelenlegi kilátások tehát azt mutatják, hogy nem a dohányipar, hanem a hagyományos cigaretta vége közelít. Jól példázza ezt Japán, ahol 2011-ben még közel 200 milliárd szál cigit szívtak el, ez a szám pedig 2022-re „mindössze” 100 milliárd szálra apadt. Eközben a hevített termékek esetében 2015-től 2022-re – vagyis 7 év alatt – nulláról 50 milliárd fölé kúszott.

Brutális félreértések

Tekintve, hogy a konferencia címében is szerepel, az e-cigaretta körüli félreértéseket is igyekeztek eloszlatni. A szakma szerint van is mit, hiszen egy bemutatott 2020-as adat szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 62 százaléka, vagyis tízből hat ember vélekedett tévesen úgy, hogy az elektromos cigaretta ugyanannyira ártalmas (34 százalék), ártalmasabb (13 százalék), illetve sokkal ártalmasabb (15 százalék), mint hagyományos társa. Mindössze 8 százalék mondta azt, hogy kevésbé ártalmas, és még elenyészőbb, 2,6 százalék szerint sokkal kevésbé ártalmas, tehát mindössze ennyien jelölték meg a kutatásban a helytálló választ.

A szakértők szerint ez az adatsor igen komoly aggályokat vet fel. Szerintük elsősorban a hamis, félrevezető hírek okolhatók ezen vélekedésekért, amik még inkább rávilágítanak annak fontosságára, hogy rendet rakjanak az ártalomcsökkentett termékekkel kapcsolatos gondolkodásban. Ráadásul a WHO mindezt tetézi. A szervezet úgy fogalmaz az e-cigarettával kapcsolatban, hogy azok aeroszolja (levegőben lévő apró, szilárd részecskék, folyadékcseppek) nikotint és egyéb káros anyagokat tartalmaz. Emellett egyes kutatások alapján az e-cigi használata növelheti a szív- és érrendszeri, valamint tüdőbetegségek kockázatát, továbbá terhesség alatt káros hatást fejt ki a magzatra. A szervezet szerint tehát az e-cigik károsak, szigorú szabályokkal kell megakadályozni használatukat, és távol kell tartani a gyerekektől.

Ugyanakkor mások szerint az e-cigi hatásosabb a dohányzásról való leszokás céljára, mint a nikotinpótló terápiák (tapasz, inhalátor és ezek kombinációja). A konferencián rávilágítottak egy tanulmányra, ami szerint a cigarettáról leszokók 80 százaléka már elektromos cigarettát használ. Rámutattak, hogy – a sajtóban is keringő hiedelmekkel, valamint a lakosság fejében élő képpel ellentétben – a 2 évig tartó használat során nem észleltek komolyabb egészségügyi kockázatot. Ugyanakkor a hosszú távú használatnak lehetnek káros hatásai, igaz, töredéke a hagyományos cigaretta jelentette kockázatoknak.

Hogy némi hazai betekintést is eszközöljünk a tévhitekkel kapcsolatban: egy felmérés szerint, bár a magyar dohányosok körében két év alatt 14 százalékkal csökkent az elsődlegesen hagyományos cigarettát fogyasztók aránya, az ezt használó magyarok között is akad egy réteg, akik alulinformáltak az ártalomcsökkentett termékeket illetően, ezért elzárkóznak használatuk elől.

Fontolva haladás, vagy ajtóstól a házba?

Kulcskérdés a jogi szabályozás. A hagyományos dohánytermékek szabályozása eddig viszonylag egyszerű sorkövető mentén történt. A fő cél a megelőzés volt, ha pedig valaki rászokott, akkor felhívni a figyelmét a káros egészségügyi hatásokra, illetve segítséget nyújtani a leszokáshoz. Ezt egészíti ki többek között a dohánytermékek reklámozásának, népszerűsítésének, valamint dohányipari vállalatok szponzorként való megjelenítésének tilalma, illetve a dohánytermékek adójának megemelése, valamint a fiatalkorúak számára való értékesítés és a köztereken való dohányzás tiltása. A szakértők ezzel nem is vitatkoznak, ugyanakkor sérelmezik, hogy az ártalomcsökkentett termékek esetében is ugyanez a metodika.

Amint tehát az kiviláglik, bőven akad teendő az ártalomcsökkentés támogatói számára. A legfőbb, és talán legfontosabb kérdés, hogy a kutatók és egészségügyi szakértők bejutnak-e a WHO-hoz és az egyéb más döntéshozókhoz, és hallathatják-e hangjukat. Utóbbit már több, a londonihoz hasonló konferencián megtették, ám eddig úgy tűnik, hogy jelentős kihívások állnak még előttük. Az ügyet nehezíti, hogy a szakértők között sincs teljes összhang a tekintetben, hogy milyen formában tálalják álláspontjukat.

Abban azonban minden szakértő egyetért, hogy a nikotin erősen addiktív, és a legtöbb e-cigarettában, illetve egyéb új típusú dohányipari termékben megtalálható. Nem beszélhetünk kockázatmentes termékekről, a legbiztonságosabb megközelítés, ha egyiket sem használjuk. Egy biztos: az előttünk álló időben sokat hallunk még az ártalomcsökkentésről.

(Borítókép:  Shutterstock)