A Teslát is lekörözte a kínai autógyár, ami Szegedre érkezik
További Gazdaság cikkek
Sencsen a hetvenes évek végén egy pár százezres mezőváros volt, ma közel 18 milliós megapolisz, de amikor Vang Csuanfu 1995 februárjában megalapította a BYD-t, akkor négy és félmillióan laktak itt. A vegyészként metallurgiára szakosodott és abból mesterdiplomát szerző Csuanfu cége kezdetben nikkel-kadmium-akkumulátorokat gyártott. A BYD név a Build Your Dreams (építsd meg az álmaid) angol szlogenből származó rövidítés.
A BYD kezdeti sikereinek titka
A BYD kezdeti sikerének titka az olcsó emberi munkaerő tömeges alkalmazásán alapuló gyártási folyamat volt: bár az erősen automatizált japán gyáraktól messze elmaradtak nominális termelékenységben, de előállítási költségük mégis ötöde-hatoda volt a japán akkumulátorokénak.
Ezzel egy évtized alatt a kínai piac legnagyobb akkumulátorbeszállítójává küzdötték fel magukat, és globálisan is a mobiltelefon-akkumulátorok piacának felét ők szolgálták ki.
A BYD terjeszkedése azóta is töretlen: elektronikai alkatrészek gyártásával, vasúti infrastruktúrával, napelemek és személyautók gyártásával is foglalkoznak.
A vállalat 2002-ben lépett a hongkongi tőzsdére, egy évvel később azonban árfolyama kissé megrogyott, amikor teljesen váratlanul belevágtak az autógyártásba a Csincsuan Auto megvásárlásával. A Csincsuan a Norinco fegyvergyár egyik vállalkozása volt, ami 1989-től a Suzukival együttműködésben Csincsuan Alto néven gyártott kisautókat. 2003-ra termékei teljesen elavulttá váltak, de a szabályozás szerint új gyártó nem léphetett be a kínai piacra. A BYD ezért 250 millió jenes befektetésével új gyárat épített Hszianban. Első termékük a Toyota Corollára kísértetiesen hasonlító BYD F3 volt, ennek egy plug-in hibrid változatát 2008-ban hozták forgalomba, az első teljesen akkumulátoros autójukat a BYD e6-ot 2009-ben mutatták be. 2022 óta nem gyártanak belső égésű motorokat.
Sokat kibír a penge
A BYD 2020 óta a világ egyik legnagyobb tempóban fejlődő járműipari cége, ami leginkább a megelőző évtized intenzív fejlesztésén alapul. Az anyacégben 2008-tól tulajdonos a Berkshire Hathaway egyik leányvállalatán keresztül Warren Buffet amerikai milliárdos. 2009-től elektromos buszokat gyártottak, a következő évben a Mercedes-Benz Grouppal közös márkát alapítottak Denza néven, ez azonban nem aratott sikert a vásárlók körében. 2013-tól főtervezőjük Wolfgang Egger, aki az Alfa Romeo, a Seat, az Audi és a Lamborghini tervezőcsapataitól hozott magával egy kis szaktudást. Egger a kínai császári dinasztiákról elnevezett modellsorozattal tette le névjegyét, és segített, hogy a BYD elrugaszkodjon a Toyota-formatervek koppintásától.
Ma már autóikat akkumulátorral integrált saját moduláris platformra építik. Járműveik egyik különleges eleme a Blade Battery akkumulátor, amit a BYD leányvállalat FinDreams gyárt. Az elektromos autók egyik konstrukciós problémája és veszélyforrása, hogy a lítiumakkumulátorok gyulladásra hajlamosak, és nagyon nehezen olthatók. A Blade viszont egy különlegesen biztonságos lítium-vas-foszfát összetételű akkumulátor.
A BYD által tervezett nyúzóteszteken 300 fokra hevítették, 260 százalékos túltöltésnek tették ki, és 46 tonnás kamionnal mentek át rajta.
Az akkumulátorok azt is gyulladás nélkül bírták, hogy szöget vertek a cellákba, ez más konstrukcióknál azonnali halált jelent – mivel ezek nem szabványosított vagy független tesztek voltak, némi fenntartással érdemes megítélni, hogy mennyi bennük a valós biztonsági többlet, és mennyi a marketingmutatvány. Ha ezen túlra tekintünk, azt látjuk, hogy a biztonság mint stratégiai irány, eddig általában sikert aratott az autóiparban.
Nem ártott a váltás
Miközben az anyacég nyereséges volt, a BYD Auto 2017 és 2019 között a gyenge eladások miatt az életben maradásért küzdött, de kapóra jött egy jó kis válság: a koronavírus-járvány. Agilis és alkalmazkodó cég lévén
több gyárukat maszk és kézfertőtlenítő gyártására állították át.
A váltás cseppet sem ártott meg.
2020 második felétől beindult az elektromos autók piaca Kínában. Pár év alatt megnégyszereződtek az eladásaik, és 2022 első felében 641 ezer eladott járművel megelőzték a Teslát – bár a fenti szám a BYD által gyártott összes járművet takarja, nem csak az akkumulátoros elektromos autókat. Jelenleg 18 különböző modellt gyártanak, közöttük a már említett császári dinasztiákról elnevezett SUV-kat és szedánokat, vannak tengeri állatokról elnevezett kisautóik, és csatahajókról elnevezett közepes városi terepjáróik is.
Az Antarktisz kivételével ma már minden kontinensen jelen vannak termékeikkel. Európában először az elektromos járműveket nagyon kedvelő Norvégiában vetették meg lábukat. 2022-re Dániában, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Belgiumban is piacra léptek autóikkal. 2023 decemberében jelentették be, hogy első európai gyárukat Szegeden építik fel.
A cég korai történetének Toyota-másolással kezdődő íve egyébként 2019-ben zárult le, amikor a japán gyártó megkereste őket és megegyeztek a közös gyártásról. A japán autógyárak – a Nissan kivételével – nehezen találnak utat az elektromos autók új világához, a belső égésű motorok világpiacát vezető Toyotával is ez a helyzet. Így jöhetett létre az a történelmi fordulat, hogy együttműködésükben az egykori másoló adja majd az új járművekhez a technikát, a Toyota pedig a logót.
(CarNewsChina, Investorinsight, Wikipedia)
(Borítókép: Matthias Balk / picture alliance / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
