A románok jobbnak látják az anyagi helyzetüket, mint a magyarok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Kiszivárgott egy levél, amit a Mol küldött a benzinkutaknak: jön a többszöri árazás - Áttörhette a falat a kormány, rendkívüli lépés jön az üzemanyagáraknál
- A Peloton világszerte mintegy 400 munkahelyet szüntet meg, ezért a vezérigazgató lemondott
- Bezárja egyik erdélyi gyárát a kábelgyártó Leoni
- Forgalomba helyezték az M6-os Bóly és Lippó közötti szakaszát
Az Erste Csoport reprezentatív kutatásában a bankkapcsolattal rendelkező lakosság megtakarítási szokásait vizsgálta hat kelet-közép-európai ország piacán: Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia.
A magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit, ráadásul a legnagyobb visszaesést is Magyarországon mérték, egy évvel korábban még csupán 44 százalék gondolta úgy, hogy rosszabbul él – jelezték a kutatást bemutató elemzésben.
Ezzel szemben Romániában sokan javulást érzékelnek anyagi helyzetükben: az egy évvel korábbi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik pénzügyi helyzetük romlásáról számoltak be, míg kifejezett javulásról 6 százalékponttal többen, 24 százalék nyilatkozott
– állapították meg az IMAS International által az Erste Csoport számára készített kutatásban. A dokumentumból kiderül, hogy a horvátok érzik úgy a legnagyobb arányban (53 százalék), hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben.
Előtérbe került a spórolás
A kutatók szerint a nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék.
Az inflációs környezet ellenére vagy éppen ezért az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban
– mondta el Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A felmérés szerint a legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval. (A legkevesebbet a szerbek spórolnak meg, csak havonta átlag 51 eurót.) Ráadásul a magyaroknál nőtt a legtöbbet a félretett pénz összege, tavalyhoz képest 23 euróval, ami 28 százalékos növekedést jelent.
Ennek ellenére a magyarok a legelégedetlenebbek azzal az összeggel, amit meg tudnak takarítani (46 százalék), még a szerbeket (41 százalék) is előzzük e tekintetben.
A legtöbben váratlan helyzetekre spórolnak: a szlovákoknál és a cseheknél ez az arány kiugróan magas, 92, illetve 91 százalék, míg a magyarok esetében csak 55 százalék. A szlovákok és a csehek állnak a legjobban általános pénzügyi tartalék, valamint az időskori öngondoskodás terén is: előbbi célra 87, illetve 85 százalék rak félre, utóbbira 50, illetve 74 százalék. A magyar bankolók 53 százalékának az a célja a spórolással, hogy legyen egy általános pénzügyi tartaléka, míg a nyugdíjas évekre a lakosság egyharmada tesz félre.
A hat régiós országban csak Magyarországon (55 százalék) és Szlovákiában (52 százalék) vannak többségben azok, akik minden hónapban ugyanannyit tesznek félre, a többi országban a nagy többség annyival növeli megtakarításait, amennyit a hónap vagy az év végén meg tud spórolni – utóbbiak aránya Romániában (73 százalék) és Szerbiában (74 százalék) a legmagasabb
– világítottak rá az elemzésben. A legtöbben mindenhol a hagyományos banki megtakarítási eszközökre esküsznek, de míg például a cseheknél és a szlovákoknál a célbetét a legkedveltebb (a bankolók 70, illetve 69 százaléka rendelkezik ilyennel), addig a másik négy országban a legtöbben folyószámlán tartják a pénzüket.
A magyarok érzik leginkább az áremelkedést
A korábban megszokottnál nagyobb ütemű áremelkedések más országokban is okoztak nehézséget, az idei felmérésben azonban Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen érinti őket a magas infláció.
A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése.
A horvátoknál, akik a második legrosszabb helyzetértékelést adták, ez az arány 26 százalék. A legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul – állapították meg a kutatásban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
