Az idei brutális infláció mögött a kormányt látja Oszkó Péter

„A stabil alapoknak köszönhetően komolyabb gond nélkül vettük az egyébként szokatlanul nehéz akadályokat” – kezdett az ATV műsorvezetője egy idézettel abból az interjúból, amit lapunk Varga Mihállyal, a jelenlegi pénzügyminiszterrel készített. 

Oszkó Péter gyorsan rákontrázott a Varga Mihálytól idézett mondatra, szerinte ugyanis van mit megmagyaráznia a kormánynak az év végi bizonyítványban:

• az éves infláció 15 százalék felett várható,
• recesszióval számolhatunk az egész évet tekintve,
• és a lakosság jelentős reálbércsökkenéssel is szembesült

– vélekedett a volt pénzügyminiszter. Azt is hozzátette, hogy a kormány láthatóan a választási évekre optimalizál, ami az adott év mellett a következő évet is negatívan befolyásolhatja.

Az infláció legalább felét a 2022-es választási költekezés okozta

– emelte ki Oszkó Péter.

Az állítást azután fogalmazta meg, hogy a környező országok inflációjára tekintett, amelyek közül sokáig a magyar volt a legmagasabb. Érvelése szerint a szomszédos országokat is ugyanúgy sújtotta az energiaválság és az összes többi áremelkedést okozó tényező, náluk mégis jóval alacsonyabb volt az áremelkedés, ezért a kormány számlájára írja a hazai infláció legalább felét.

Ezzel viszont téves megállapítást tehetett a volt pénzügyminiszter, ugyanis volt több olyan tényező is, ami szinte csak a magyar gazdaságot érintette. György László kormánybiztos korábban rávilágított, hogy a közgazdasági szakzsargonban tökéletes viharnak nevezett jelenség csak Magyarországot sújtotta az egész EU-ban.

A mérgező gazdasági koktél receptje: 

• a háború közelsége,
• az energiakitettségünk és ezzel összefüggésben a szankciók energiaárakra gyakorolt hatása,
• Brüsszel pénzvisszatartó politikájának az árfolyamra gyakorolt hatása,
• valamint az aszály.

A politikus rámutatott, hogy ha az energiakitettséget vesszük alapul, a miénknél csak Máltának és Litvániának nagyobb a kitettsége, míg a pénzvisszatartó politika egyedül minket sújtott, és részben a lengyeleket. Az aszály 2022-ben Magyarországot sújtotta a leginkább, a termőföldek több mint felét érintve. Ezen hatások, kiegészülve a profit húzta inflációval, idén januárban 25,7 százalékon tetőző inflációt eredményeztek.

Arra sem nem tért ki Oszkó Péter, hogy az év eleji 25,7 százalékos infláció novemberre 7,9 százalékra olvadt a KSH, és 7,7 százalékra az Eurostat adatai szerint, így a csehek már megelőznek minket az európai statisztikai hivatal szerinti 8 százalékos inflációs rátájukkal. Mindemellett a kormányzat inflációtörő lépéseiről is megfeledkezett a volt pénzügyminiszter, például a kötelező akciózásról és az online árfigyelőről sem tett említést, viszont felrótta a választási év költekezéseit. 

Más problémákat is lát a volt pénzügyminiszter

Oszkó Péter úgy fogalmazott, hogy „láthatóan mindig a választási évekre optimalizál a kormány, és az a legijesztőbb a mostani periódusban, hogy egy választási évben folytatott felelőtlen gazdaságpolitika láthatóan nem csak azt az évet, hanem a következőt is agyonnyomja”.

Egy 2024-ben elkövetett »kis felelőtlenség« következménye egy újabb nehéz év lehet

– mondta a közgazdász, kifejtve, hogy felelőtlenség alatt a költségvetési hiány elengedését, pénzosztást, vagy mesterséges fogyasztásélénkítést ért. Megjegyezte, hogy a pedagógusok béremelését nem sorolja ide, mert náluk az életszínvonal karbantartásának alapfeltétele a fizetésemelés.

A magyar gazdaság szerkezetével szerinte eleve sok a probléma, például alacsony a termelékenységbeli növekedés, azaz Magyarország leszakad a régiótól, lassul a felzárkózás.