Dubaj nem könnyű terep, így keresik a magyarok a sikert és a csillogást a sivatagban

„A mostoha környezeti viszonyok ellenére Dubaj világvárossá vált, amelynek alapja a vezetők víziójában és a tervszerű megvalósításban rejlik. A kezdeti sikereket ugyan az olajnak köszönheti, mostanra azonban a gazdaság sokszínűsége és a nyitottság vált hangsúlyossá, ami a bevándorlók magas számában is tükröződik” – világított rá lapunknak Szabó Kinga Judit.

– jelezte a Beacon vezérigazgatója, aki egyben gazdasági szakértő is, és már több mint egy évtizede él és dolgozik a térségben.

Állampolgárságot közel lehetetlen szerezni az Emirátusokban, ehhez a törvények szerint 25 évet kell ott élni, és az arab nyelvet hibátlanul el kell sajátítani. Nem igazán találkoztam még olyannal, aki megkapta volna az állampolgárságot

– mondta a szakértő, megjegyezve, hogy ennek ellenére az Emirátusok kormánya támogatja, hogy hosszú távon telepedjenek le ott az emberek, ezért is vezették be a 10 éves vízum lehetőségét.

Már nem az olaj fűti Dubaj fejlődését

A vállalkozónő szerint az Emirátusokat alapvetően tolerancia jellemzi, ezt tükrözi, hogy például Abu-Dzabiban megvalósult az Ábrahám Családjának Háza projekt, ahol a három fő vallás szentélyeit építették fel – egy muzulmán mecsetet, egy zsidó zsinagógát és egy katolikus templomot, ezzel is demonstrálva a toleranciát.

Ráadásul külön Toleranciaügyi Minisztérium működik az országban. A szakember szerint ez a rugalmasság és integrációs politika teszi Dubajt és az Emirátusokat egy globális üzleti és kulturális központtá. Rávilágított, hogy Dubajban az olaj már csak 5 százalékát teszi ki a GDP-nek, a hangsúly inkább a nyitottságra és a különböző vállalkozók Emírségbe csábítására helyeződött át, főként ebből profitálnak.

A közelmúltban egy Budapestre tervezett gigaberuházást bemutató sajtótájékoztatón Lázár János építési és közlekedési miniszter is rámutatott, hogy Dubaj a semmiből küzdötte fel magát világvárossá, most pedig a legnagyobb fejlesztések befektetőjeként jelenik meg szerte a világon.

Vállalkozói oázis a sivatagban

A cégalapítási szakértőtől megkérdeztük, hogy milyen babérok teremnek az oda érkező vállalkozóknak, mennyire kedvező a gazdasági környezet, illetve milyen kihívások várják őket.

– jelezte az Indexnek Szabó Kinga Judit. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egyben nagy versenyt is okoz a vállalkozások magas száma, ezért versenyelőnyt jelent, ha piaci ismeretekkel rendelkeznek a cégvezetők, ilyenből szerinte kevés van. Úgy véli, hogy azoknak a cégeknek éri meg a legjobban Dubajt választani, amelyek növekedni szeretnének, s nemcsak a mikrokörnyezetüket, hanem a nemzetközi piacot is szeretnék kiszolgálni, mindezt egy viszonylag szabad gazdasági környezetben.

Összességében azok a magyarok tudnak itt sikeresek lenni, akik nemcsak Magyarországon, de mondjuk Európában bárhol megállják a helyüket mindazon nehezítések és korlátok mellett, amiket adminisztratív szempontból eléjük görgetnek a szabályozások

– magyarázta a cégvezető, hozzátéve, hogy ha a vállalkozásokat megszabadítják ezektől a korlátoktól, akkor nagyon dinamikusan tudnak növekedni. Erre példaként az ügyfélköréből egy bangladesi taxisofőrt emelt ki, aki az Emirátusokban nyitott éttermet. A szakértő elmondása szerint amikor kliense az országba érkezett, alig volt pénze, mára pedig ismert név lett Dubajban, a legnagyobb hamburger díját is elnyerte. Egy másik példaként pedig Spanyolország legnagyobb online iskoláját hozta fel, ami az Emirátusokba költözve a spanyol ajkú lakosságot szolgálja ki, ezzel jelentősen növelve a bevételeit.

A dubaji sikernek nincs egyetlen biztos receptje, mert ez cégenként változó, ugyanakkor közös elemként jelenik meg a szorgalom

– véli Szabó Kinga Judit. Elárulta, hogy évente 150 céget regisztrálnak, amelynek 20–25 százaléka magyar vállalkozás.

Az egyik kedvenc magyar példám egy robbanás-biztonságtechnikai cég, amely Magyarországon is jól menő vállalkozás volt. Kijött az Emirátusokba, elkezdett itt dolgozni, mára pedig nemzetközi tanúsító intézetté vált ezen a területen. Most a térség összes olajipari cégének a tanácsadója

– mesélte a vállalkozónő, megjegyezve, hogy hatalmas potenciált lát bármilyen informatikai szolgáltatásban, illetve ipari termelésben. Az Emirátusok gazdasági környezetéről elmondta, hogy könnyen és olcsón lehet szakértő munkaerőt találni, illetve az adózás is jóval kedvezőbb, mint bárhol a világon. Például nincsenek a munkabérre rakódó járulékok, de elmondása szerint az energiaköltségek is meglehetősen alacsonyak, ami tovább bővíti a profitmarzsot.

Más, mint Európa

Lapunk a dubaji vállalkozás veszélyeiről is kérdezte a szakembert.

A legnagyobb veszély, ha nem ismeri valaki a kultúrát. Ahhoz, hogy az Emirátusokban lévő színes összetételű munkaerővel valaki elbírjon, nagyon jó kontroll kell. Európában egy sokkal demokratikusabb szemléletű vállalatvezetési modellt szoktunk meg. Ez az Emirátusokban és a Közel-Keleten általában más, ott sokkal inkább a hierarchikus vállalatvezetés a célravezető

– magyarázta a vezérigazgató, megjegyezve, hogy ez nem elnyomást vagy kizsákmányolást jelent, hanem egy határozottabb kontrollt, mint amihez Európában hozzászoktunk. „Ha ezt valaki nem látja, nem méri fel, akkor könnyen el lehet bukni”, fűzte hozzá. A régióban történő foglalkoztatással kapcsolatban felhoztuk a vendégmunkásokkal szemben elkövetett visszaéléseket az Expo 2020 Dubaion, amelyről az Al Jazeera írt cikket. A lap szerint a munkáltatók több esetben elvették a vendégmunkások útlevelét, toborzási díjat követeltek tőlük, és méltatlan körülmények között tartották őket.

– mutatott rá Szabó Kinga Judit, aki maga is járt olyan táborban, ahol munkások laktak, hozzávetőleg 60 ezer fő. Elmondása szerint jó körülmények között éltek, például a teljes létesítmény légkondicionált volt, illetve három különböző vallás szentélyét építették fel nekik.

Az itt élő munkások olyan országokból jöttek, ahol tényleg borzalmas körülmények vannak, akár nem is tudnak élelmiszerhez jutni mindennap. Ehhez képest kimondottan magas életszínvonalon élnek

– mondta a vállalkozónő, aki szerint a rossz körülményekről szóló riportokat érdemes fenntartásokkal kezelni.

Magyarország is tanulhat a dubaji receptből

Megkérdeztük a már több mint egy évtizede az Emirátusokban élő gazdasági szakembert, hogy Magyarország mit leshetne el a dubaji növekedés receptjéből.

– mutatott rá a szakértő, aki szerint ehhez hozzárendeződne a vállalkozói szektor, egyre több cég nyílna ezen a területen. Kifejtette, hogy Dubaj is világos célt tűzött ki maga elé, mégpedig azt, hogy a világ kereskedelmi és logisztikai központja lesz. Ehhez felépítették a legnagyobb kikötőket, és gőzerővel fejlesztették a repülőgépflottát, az Emiratest, amely ma már a világ legnagyobb cargoforgalmát bonyolítja le. Most építik a vasúthálózatot, ami szintén a logisztikai vezetői törekvések része.

Az Emirátusok célkitűzéseinek elérésében a szakember szerint meghatározó szerepet játszik, hogy az államformája monarchia, tehát a vezetés cserélődése nem zilálja szét a célokat, lehet hosszú távra tervezni. Magyarországnak szerinte a dubaji példából az „egyetértést”, illetve a „közös célok kitűzését” és megvalósítását kellene ellesnie.

(Borítókép: Egy férfi nézi, ahogy tömegek gyűlnek össze, hogy megnézzék a világ egyik legnagyobb akváriumát a Dubai Mallban. Fotó: Tyson Paul / Loop Images / Universal Images Group / Getty Images)