A dolgozó fiatalokon múlhat a kormány legnagyobb terve

A Nemzetgazdasági Minisztérium január elsejei közleménye szerint a növekedés helyreállításához három, ráadásul összefüggő területen szükséges előrelépni:

1. Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért a lakosságban oldani kell az óvatossági motívumot – ezzel korábban az alábbi cikkben már foglalkoztunk.
2. A kormány további célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramokat ígérnek.
3. Végezetül növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást. A 15–64 éves korosztályban az aktivitási rátát a jelenlegi 78-ról 85 százalékra szeretnék növelni.

Bár a politikától nem szokatlan, az utóbbihoz fájóan nem szabtak határidőt, mégis talán ez a legérdekesebb pont. Nagyon fontos, hogy a világjárványt és az orosz–ukrán háború hatását munkaerőpiaci válság nélkül vészelte át a magyar gazdaság. A legutóbbi, októberi adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 745 ezer fő volt.

A fiatalok dönthetnek ebben a kérdésben

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 273 ezer főt foglalkoztattak októberben, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt – ezt a számot érdemes megjegyezni és a továbbiakban külön figyelemmel kísérni. A legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség foglalkoztatási rátája 88,2 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 9,7 százalék. Összehasonlításként: 2022 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 4 millió 644 ezer fő volt.

És talán pontosan ez adja a nehézséget, így a vállalás mindenképpen nagyívű és minden egyes százalékos emelkedés komoly erőfeszítéseket igényel, ugyanakkor az Orbán-kormányok már bizonyítottak a munkaerőpiaci vállalásaik betartása kapcsán: például az utóbbi 10 évben közel 1 millió új munkahely jött létre. Jó eséllyel várhatjuk, hogy a folyamatos kihívásokra továbbra is jó válaszok érkeznek. Pásztor Szabolcs az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint a lépéseket most is egyértelműen a kormányzatnak kell megtenni. Az Index megkeresésére így foglalta össze a kormány terveit:

a 2024-es látványos növekedési cél eléréséhez szükségesek lesznek a kedvező munkaerőpiaci dinamikák is. A jelzett korcsoport esetében a foglalkoztatás bővülésének sok szálon jelentkező hatásai vannak: a bővülő fogyasztás pörgeti a gazdaságot és adóbevételeket is hoz, az esetleges megtakarítások – a hazai tendenciákat ismerve – pedig leginkább az állampapírpiacon csapódnak le.

A korábban ismertetett adatok alátámasztják, hogy a fiatalok foglalkoztatásának mindenképpen van növekedést generáló hatása, ráadásul még mindig szerényebb szintű a vonatkozó mutató nagysága. 2022-ben Magyarországon közel 10 százalék volt azon 15 és 24 év közöttiek aránya, akik nem álltak alkalmazásban és nem is tanultak. Ez a mutató a 2023-as EU-s és magyarországi tetőzés után látványosan javult, azonban még mindig tovább csökkenthető.

Pásztor Szabolcs arra is rávilágított, a KSH tavaly nyáron arról számolt be, hogy a március–májusi időszakban a fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 262 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk pedig közel 27 százalék. A fiatalok foglalkoztatásának mutatója historikusan elmarad a nyugat-európai mutatók mögött.

A fejlettebb országokban a kormányzat megteremti annak a lehetőségét, hogy akár a felsőfokú tanulmányok mellett, akár nyári munkában dolgozhassanak a fiatalok, és tapasztalatokat szerezzenek. A dél-európai országokban a fiatalok munkavállalása azonban sokszor kétségbeejtő. Széles körben ismert már az ún. mamahotel-jelenség, valamint Dél-Olaszországban és Spanyolországban a fiatalok munkanélkülisége. Ezekben az országokban rugalmatlanok a munkaerőpiacok, és nem csak a fiatalok szempontjából.

Alapvetően komolyabb problémának látom, hogy a felsőoktatásban a fiatal hallgatóknál azonosítható egy olyan réteg, amelyik még nem rendelkezik egyértelmű vízióval a tanulmányai és majdani munkába állása kapcsán

– tette hozzá Pásztor Szabolcs, és kiemelte, hogy a munka és elmélet egyensúlyának megtalálása következetesebb döntéseket eredményezhet a hosszabb távú munkába állás kapcsán. További fontos lehetőséget a földrajzi atlasz nyújt. Magyarországon hosszú ideje megfigyelhető a munkanélküliség regionális mutatóinak heterogenitása. Alapvetően évtizedes probléma, hogy a központi régióban már több területen kimerült a munkaerő-tartalék, míg máshol akut munkaerőtöbblet van. Ezen eddig szinte az összes kormány igyekezett úrrá lenni, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Ugyanakkor ezt az anomáliát a beruházások célzott megvalósításával, az ingázást elősegítő intézkedésekkel lehet enyhíteni, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelésének is vannak foglalkoztatást ösztönző hatásai.

Van még két rossz hír Nagy Márton számára

Nagy Márton ráadásul pont egy olyan területen tett vállalásokat, amely Pásztor Szabolcs megfogalmazása szerint valójában a teljes nyugati világ problémája is. Sok szektorban beszűkült, vagy már ki is merült a munkaerő-tartalék ebben a civilizációban.

Bár eddig sehol sem találtak érdemi megoldást a munkaerőpiaci kihívásokra, amennyiben a bevándorlás ösztönzését nem tekintjük helyes megoldásnak. Pásztor Szabolcs szerint a bevándorlás ösztönzése több országban okoz jól látható feszültséget, és kevésbé hasznos az akut munkaerőhiány kezelésére.

A megoldás inkább a munkafolyamatok újraszervezésében, a digitalizációban, a mesterséges intelligencia hasznosításában lehet. Az átmeneti időszakban pedig megoldást kínál az ideiglenes jellegű vendégmunka, de elsőként a határon túli magyar munkaerő-tartalék kiaknázása.

Megítélésem szerint nagyobb szerepet kell vállalniuk a helyi munkaügyi központoknak a foglalkoztatási lehetőségek feltárásban, és nem lehet elégszer hangsúlyozni azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar munkavállalók mobilitásának növekedését igyekeznének célozni. A magyar munkavállaló a legkevésbé mobil kategóriába tartozik, és ezt mindenképpen enyhíteni szükséges. Ezt célzottan és következetesen szükséges végrehajtania a kormánynak.

A másik probléma az infláció és a munkaerőpiac közötti kapcsolat. Magyarországon jelentős dezinfláció van: novemberben átlagosan 7,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, míg tavaly januárban 25,7 százalékon tetőzött a mutató. Ha a kérdést elméleti oldalról közelítjük, akkor viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen ahhoz az úgynevezett Phillips-görbéhez kell fordulnunk, amely az infláció és a munkanélküliség között fordított kapcsolatot feltételez:

Ezt érdemes szem előtt tartania Nagy Mártonnak. A gazdasági döntéshozóknak figyelniük kell a munkanélküliség és az infláció kapcsolatára is. „A Phillips-görbe működését csak részben láthattuk az utóbbi, megváltozott inflációs időszakban Magyarországon, ugyanis a KSH adatai szerint a foglalkoztatás ugyan új rekordra emelkedett 2023 augusztusa és októbere között, azonban a munkanélküliek száma is enyhén növekedett” – húzta alá Pásztor Szabolcs.

Az infláció nexusában a foglalkoztatás emelkedésének egyik oka lehetett, hogy a fogyasztás korábbi szintjét fenntartandó többen beléptek a munkaerőpiacra, vagyis az emelkedő árakat látva dolgozni kezdtek, vagy növekedett a munkában töltött idejük. Ilyen formában az árak emelkedési ütemének csökkenése után ők akár ki is léphetnek a munkaerőpiacról, így ismét lefelé korrigálhat a foglalkoztatás.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint mindez rövidtávú kapcsolatot takar, hosszabb távon az együttmozgás már kevésbé egyértelmű, ugyanis alkalmazkodnak a változó feltételekhez.

„A várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe szerint a gazdaság hosszú távon a munkanélküliség természetes rátájára áll be. A szakirodalom szerint a munkanélküliség természetes rátája nagyjából 2–5 százalék környékén mozog, és abból, hogy a kormányzat igyekszik emelni a foglalkoztatás szintjét, arra lehet következtetni, hogy idehaza még nem teljesen érte el természetes rátáját a munkanélküliség (legalábbis a kormány szerint).”

Összességében a nemzetgazdasági miniszternek igaza lehet abban, hogy a reálbérek jelentik a kulcspontot – a reálkeresetek 2022 augusztusa óta először szeptemberben tudtak növekedni. Hiszen ettől nemcsak a fogyasztás élénkülhet – ami az államháztartásnak is ideális –, hanem sokkal komplexebb hatást eredményezhet egy markáns reálbér-növekedés. Ha a kormány előre akar lépni az aktivitásban, elsősorban a fiatalok foglalkoztatására kell megoldást találnia, a területei megosztottságon túl.

(Borítókép: Nagy Márton és Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index, Fischer Zoltán / MTI)