Enni mindig kell: az egyik legfontosabb iparágban lehet ismét Európa-bajnok Magyarország

Talán kevesen tudják, de a Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon található a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb takarmánygyára, ami ráadásul magyar tulajdonban van. Az 1996-ban alapított UBM az elmúlt 28 évben Magyarország élvonalbeli mezőgazdasági vállalatává nőtte ki magát, amely hazánk piacvezető takarmánygyártója, és a legnagyobb hazai takarmányalapanyag-kereskedők egyike. A cégcsoport a hazai piacot meghódítva országhatárainkon kívül is megvetette lábát, romániai gyáregysége mellett beindította szlovákiai üzemét is, míg kereskedelmi irodáival több nyugat-európai piacon is jelen van.

Az UBM kerelőszentpáli története 2015-re nyúlik vissza. A klasszikus zöldmezős beruházás létrejöttét főként az óriási logisztikai költségek megspórolása ihlette. A takarmány helyben történő előállítása ugyanis lényegesen költséghatékonyabb, mint a több száz kilométeren keresztül történő szállítása. „Nyugat-Európában általános trend, hogy a takarmány nem utazik 150 kilométernél többet, ennek szellemében hoztuk létre a romániai üzemet” – mondta Laczkó Dénes, az UBM Feed Romania ügyvezetője.

Piaci előnyt jelent a magyar know-how

A mintegy 15,6 millió euró összértékű beruházással Románia legnagyobb független takarmánykeverő üzeme épült fel Kerelőszentpálon. „Az üzem hiánypótló, létrejöttét az ország, azon belül főként az erdélyi régió piaci potenciálja indokolta” – fogalmazott Laczkó Dénes.

A gyár baromfi, sertés és kérődző haszonállatok ellátására alkalmas magas minőségű takarmányok előállítását és disztribúcióját végzi számos erdélyi és Kárpátokon túli megyébe. Óránként 30, évente 220 ezer tonnás kapacitásával a régió egyik legnagyobb és Európa egyik legmodernebb technológiájával rendelkező takarmánygyártó létesítménye. Ehhez a termelői kapacitáshoz mintegy évi 130-140 ezer tonna gabonaszükséglet társul alapanyagoldalon. Emellett a térség állattenyésztése megbízható fejlődési pályán mozog, amihez növekvő takarmánykereslet társul.

„2023-ban mintegy 150 ezer tonna takarmányt gyártottunk, ami 60 millió eurós üzleti forgalmat, valamint 1,5 millió eurós adózás előtti eredményt jelentett” – mondta Laczkó Dénes.

A gyártósorhoz automata zsákoló-, palettázórendszer is csatlakozik, így az üzem a megrendelőt igény szerint ömlesztett vagy különböző méretű zsákos kiszerelésű termékekkel is ki tudja szolgálni. A zsákos termékek így háztáji takarmányozásra is elérhetők. „Az UBM-csoport magyarországi piacvezetőként olyan ágazati többlettudással rendelkezik, ami előnyt jelent a romániai versenytársakkal szemben. A földrajzi pozícionálás sem véletlen. Kerelőszentpálról ugyanis Románia minden szeglete elérhető a készáruval. Ráadásul mezőgazdasági aktivitásban és termőterületekben is bővelkedő vidékről van szó, ami jó alapanyagpiacot biztosít a takarmány előállításához” – világított rá a magyar UBM-csoport romániai leányvállalatának ügyvezetője.

Bár az UBM az átlagnál magasabb áron bocsátja piacra takarmánykeverékeit, ám ez magasabb minőséggel is párosul.

A jobb minőség magasabb fajlagos arányban köszön vissza. A fajlagos arány azt mutatja meg, hogy hány kiló élőhúst lehet előállítani egy kiló tápból. A brojlercsirke esetében a korábbi piaci trendeknek megfelelően 1,6-1,7 kilogramm takarmány felhasználásával tudtak 1 kilogramm húst előállítani, vagy másképp kifejezve: a napos csirkétől a vágásig 42 nap telt el korábban, vagyis egy brojlerciklus 6 hetet ölelt fel. Ehhez képest az UBM 1,5 kilogrammra csökkentette az 1 kilogramm élőhús előállításához szükséges takarmány mennyiségét, a ciklust pedig 38 napra redukálta magas minőségű takarmánykeverékeivel. Ezzel pedig a termelők gyakorlatilag éves szinten további fél-egy rotációt tudnak beépíteni a tenyésztésbe, ráadásul a kilónkénti 15-20 dekagramm takarmány-megtakarítás sokat jelent számukra eredményességi szempontból is

– összegezte Laczkó Dénes.

A boltok polcain elérhető csirkemell árának közel felét a takarmány adja, ezért is fontos, hogy a termelők számára milyen költségekkel és milyen hatékonyság mellett érhető el takarmány. Fontos kiemelni, hogy a kevesebb felhasznált takarmány semmiképp sem jelenti a hús minőségének romlását, köszönhetően annak, hogy az UBM keverékeit magas minőséget garantáló szigorú szabályok mentén állítják elő.

„Ha nem engednek el, jövő héten nem lesz csirke a boltokban”

Az UBM romániai csapata jókor edződött – mutatott rá Laczkó Dénes egy szemléletes példával. A termelés 2019 májusi indulása után ugyanis nagyon hamar beütött a Covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború.

A járvány idején hiába volt teljes kijárási tilalom Romániában, szigorú szabályok betartása mellett – élelmiszeripari vállalatként – külön engedélyt kaptunk a termelési és az ahhoz kapcsolódó logisztikai tevékenység végzésére. A baromfik esetében ugyanis a takarmány akár pár napos kiesése is az állatok elhullását okozhatja. A takarmány fontosságát jól mutatja, hogy amikor a rendőrség már sokadszorra állította meg a gyár felé tartó kollégáinkat, akkor felhívtam a figyelmüket arra, hogy ha nem engednek tovább, akár napokon belül is elfogyhat a csirkehús a boltokban

– tette hozzá.

Az orosz–ukrán háború kitörése után az energiaárak elszállása sem jött jól a vállalatnak, ám például egy napelemrendszer telepítésével csökkenteni tudták az energiafelhasználást, ezáltal a költségeket.

Az Index stábjának volt szerencséje betekinteni a romániai üzemben folyó munkálatokba. Szinte minden digitalizált és automatizált, aminek köszönhetően műszakonként mindössze három ember közreműködésével folyik a folyamatos, 24 órás termelés. „Nemcsak a régióban vagyunk egyedülállók, de európai viszonylatban is a top 5-ben vagyunk a gyár műszaki tartalmát illetően. Következő szintként pedig már a mesterséges intelligencia termelésbe való integrálásán is dolgozunk” – mutatott rá Laczkó Dénes.

Lemaradásból növekedési potenciál

Az UBM romániai leányvállalata nagy várakozásokkal tekint a jövőbe. Ennek oka, hogy Románia uniós gabona-nagyhatalom – évi 30 millió tonnás volumennel, aminek kétharmada exportra kerül –, és az ország állattenyésztése is óriási boom előtt áll. Az iparági várakozások szerint ugyanis a következő években az állattartás súlypontja Nyugat-Európából Kelet-Közép-Európába helyeződik majd át, ahol az állattartás koncentrálódásával egyre nagyobb igény lesz a nagyüzemi, jó technológiával előállított, minőségi tápokra. Növénytermesztési szempontból – tehát a takarmány-alapanyag oldaláról is – ideális a helyzet, hiszen sok alapanyag áll rendelkezésre alacsony áron.

„Hozzáadott érték tekintetében azonban még óriási hiányosságok vannak a romániai mezőgazdasági, állattenyésztési, élelmiszeripari láncolatban, ezért az ország nyersanyagexportőrnek, illetve hozzáadottérték-importőrnek számít. A hiányosságok viszont egyben óriási potenciált is jelentenek az UBM számára, ugyanis a cégcsoport a takarmánykeverő technológiák terén 10-20 éves lemaradásban lévő kelet-közép-európai országokban elterjesztheti a legfejlettebb technológiát és know-how-t az évi több százmillió forintból működő K+F tevékenysége révén” – mondta Laczkó Dénes.

Az ügyvezető szerint a szomszédos országban rejlő óriási iparági potenciált jól szemlélteti, hogy míg Romániában évi 2,8 millió tonna takarmányt állítanak elő, addig a területileg harmadakkora Magyarországon 3,5-3,8 millió tonna a volumen. „Annyit kell tenni, hogy az erőforrásokat – az óriási szállítási költségek helyett – helyi termelési kapacitásokba kell átcsoportosítani. Románia egy nagyon erős alapanyag-termelő ország, így adott a lehetőség arra, hogy a helyben történő takarmány- és élelmiszertermelés felé fordítsa a kormányrudat” – mondta Laczkó Dénes.

Ki kell taposni az utat a digitalizációnak

Azonban nem csak a szomszédban mutatkozik bőven tér a növekedésre. Nagy István agrárminiszter tavaly novemberi bejelentése szerint 2027-ig mintegy 4300 milliárd forintot fordít a kormány a hazai mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. „A támogatás elköltése során leginkább a digitalizáció területén történő fejlesztésekre célszerű fókuszálniuk a vállalatoknak” – ezt már Horváth Péter, az UBM magyarországi vezérigazgatója mondta lapunknak, aki szektoronként eltérőnek látja a fejlettséget. Míg a növénytermesztéssel foglalkozó cégeknél előrébb tart a digitalizáció, addig az állattenyésztőknél van mit behozni. „Magyarországon is az a működési modell követendő, ami a kerelőszentpáli leányvállalatunknál már megvalósult, vagyis nagy termelési kapacitás elérése az automatizáció, robotizáció segítségével” – fogalmazott a vállalatvezető. Ez a folyamat részben válasz lehet a mezőgazdaság területén is jelenlévő munkaerőhiányra.

A termelékenység-hatékonyság növelése kulcskérdés lehet a jövő élelmiszeriparában, ugyanis előrejelzések szerint a következő évtizedekben meredeken növekszik a világ népessége, és meghaladja majd a 10 milliárd főt. Horváth Péter szerint amellett, hogy

a következő években a termelési kapacitások áthelyeződnek régiónkba, a gyors ütemű népességnövekedés miatt ráadásul a baromfi- és sertéshúsfogyasztás is növekszik majd mintegy 10 százalékkal. Ezekre a folyamatokra pedig élelmiszeripari oldalról készen kell állni.

Feszegetnék a határokat

Az utóbbi időszakban a magyar agrárexport értéke dinamikusan növekedett, de a kivitel nagy része továbbra is az Európai Unióba, azon belül Németországba, Olaszországba és Romániába megy. Bár az UBM jelenleg már 15 országba exportál, esetükben is elsősorban Olaszországba, Romániába és Ausztriába irányul a kivitel. A vállalat eredményeiből a belföldi értékesítés még kicsivel nagyobb részt tesz ki – a nemrég lezárt üzleti évet tekintve az árbevétel 44 százaléka származott exporttevékenységből –, cél, hogy ez az arány tartósan 50 százalék fölé emelkedjen. Éppen ezért a cégcsoport nemcsak a hazai, de további határon túli piacokon is zászló bontana.

Éppen ezért a kifektetések terén sem tétlenkedik a vállalat, a fentebb taglalt várható dinamikus fejlődésre készülve keresi a befektetési, akvizíciós lehetőségeket a régióban – főként Romániára, Szerbiára és a Nyugat-Balkánra koncentrálva, de a nehézségek ellenére az ukrán piacon is látnak potenciált.

A kifektetés tekintetében ráadásul a politikai szándék is megvan. A profitegyenleg javítása érdekében ugyanis a kormány szeretné, ha egyre több külföldi beruházás valósulna meg hazai cégek részéről. Jelenleg még ugyanis a külföldi vállalatok több mint hatmilliárd euróval több profitot termelnek itthon, mint a magyar cégek külföldön. „Képesek vagyunk piaci előnyt kovácsolni abból a technológiai színvonalból, amivel az UBM rendelkezik. 10-15 éves előnyünk van versenytársainkkal szemben, amit ha meg tudunk tartani, akkor »csak« az időzítésre kell koncentrálnunk, hogy amikor a régiós piacokon újabb és újabb állattenyésztő-telepek lépnek működésbe, mi már ott álljunk takarmánnyal a kezünkben” – fogalmazott Horváth Péter.

Az azonban kérdéses, hogy milyen takarmányárakkal kalkulálhatnak az állattartók az előttünk álló időszakban. A takarmányok fő alapanyagául szolgáló gabona ára tavaly januárban tetőzött, ami körülbelül 3 évig tartó áremelkedési ciklust zárt le. Azóta jelentősen konszolidálódtak az árak, több mint 50 százalékkal lett olcsóbb a gabona világpiaci ára az egy évvel ezelőtti szintekhez képest. „Ez a másik oldalon problémát is jelent, folyamatosan gyártó üzemként gondoskodnunk kell a készletezésről. Ebből kiindulva a korábban magas áron vásárolt gabonából előállított, de már alacsonyabb árú takarmányon veszteséget realizáltunk, ami az előző üzleti év adózás utáni 1,5 milliárd forintos eredményében is meglátszott” – mondta Horváth Péter, aki arra számít, hogy a gabona ára elérte mélypontját, így a jelenlegi szintekről már nem megy lefelé.

Kihívásokkal teli finanszírozási láb

A növekedést elősegítő beruházásokat, illetve befektetéseket nehezíti, hogy 2022 második felétől számottevően romlott a finanszírozási környezet. 2023 második felétől jelentősen megemelkedő kamatkörnyezetben az agrárvállalkozások is nehezebben jutottak forráshoz beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez.

Nem látom azt, hogy 20 százalékos banki finanszírozás mellett túl sok üzem, gyár lenne képes eredményesen működni. Azonban optimista vagyok, minden jel arra mutat, hogy akár már az idei év derekára 6-7 százalék körül alakulhat az infláció, és ehhez mérten a kamatok is csökkennek. Egy ilyen finanszírozási környezet már elfogadható margin elérését tenné lehetővé

– mondta Horváth Péter, hozzátéve: az UBM ezért is keresett és talált más tőkebevonási módot. 2022 nyarán a Hiventures kockázatitőke-befektető belépett a vállalat mögött álló tulajdonosi körbe, aminek köszönhetően 5 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, így beruházásokat, akvizíciókat tudott finanszírozni a takarmánygyártó.

Az UBM feltett szándéka, hogy bővíti az intézményi és magánbefektetőinek körét. Horváth Péter szerint a pénzpiacokon nem mindig tükröződik vissza az agrárium jelentősége. „Úttörők szeretnénk lenni ezen a területen. Célunk, hogy az UBM működésén keresztül a tőkepiac számára is bemutassuk, hogy az agrárium egy hosszú távon stabil eredményt produkáló ágazat” – fejtette ki.

Az UBM a nemrég publikált éves beszámolója mellett megjelentette első ESG- (Environment, Social, Governance, vagyis környezeti, társadalmi, vállalatvezetési) beszámolóját is, amiben szintén a versenytársak előtt jár. Mindez a zöldfinanszírozás keretrendszerének kialakításához is szükséges, hiszen például zöldkötvény-kibocsátással jóval a jelenlegi kamatszint alatti kamatokkal lehet beruházásokat, felvásárlásokat finanszírozni. Ehhez viszont szigorú fenntarthatósági követelményeknek kell megfelelniük, ami azért is fontos, mert az energiaszektor és a logisztika mellett az agrárium a legnagyobb kibocsátó az üvegházhatású gázok tekintetében.

Horváth Péter szerint az iparág jövője a digitalizáció, a fenntarthatóság, a karbonsemlegesség háromszögében keresendő, az agrárium ugyanis egyre tudásigényesebb ágazat. Ezek az UBM kutatás-fejlesztési irányvonalaiból sem kihagyható szempontok, a vállalat ezért évi több százmillió forintot invesztál K+F-tevékenységre. A vezérigazgató konkrét példát is hozott: meg kell vizsgálni olyan takarmányreceptúrák kifejlesztésének lehetőségét, amiknek köszönhetően csökkenthető a szarvasmarhák metánkibocsátása.

Vissza a kontinens élén lévő kaptafához

Magyarország hagyományosan erős agrárország, ezt a hagyományt kellene feléleszteni ahhoz, hogy ismét Európa élvonalába tartozzunk a mezőgazdaság területén. Uniós csatlakozásunkkor Franciaországnak és Hollandiának még volt oka attól félni, hogy a magyar mezőgazdaság megjelenésével komoly vetélytársat kapnak, ám ez végül nem következett be, mert a magyar agráriumban komoly mélyrepülés ment végbe az elmúlt két évtizedben – elevenítette fel Horváth Péter. Bár tengerünk nincs, de jó földekkel, kellő mennyiségű napfénnyel és vízzel rendelkezünk, ez a potenciál azonban koránt sincs kiaknázva.

A magyarok vérében van az agrárium, ám a társadalom mentális reformjára van szükség ahhoz, hogy kimondjuk, a disznó nem büdös, mezőgazdasággal foglalkozni, földet művelni nem pejoratív, és ha ehhez rendelkezünk adottsággal, akkor ezt kell kihasználni, hiszen akármilyen háború jön, enni mindig kell

– fogalmazott a vezérigazgató, aki arra is rávilágított, hogy bár az agrárvállalatok kevésbé szeretnek tőzsdére menni, ám befektetés szempontjából az egyik legstabilabb ágazatról van szó. Nem véletlen, hogy az elmúlt egy évben számos intézményi és magánbefektetővel bővült a részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén elérhető, jelenleg 1500 forint körüli szinten kereskedett UBM tulajdonosi köre.

(Borítókép: Horváth Péter (b) és Laczkó Dénes (j). Fotó: Papajcsik Péter / Index)