Nem akármit terjesztenek a kormányról, reagált az államtitkárság

A BYD kínai cég akkumulátorgyárból lett az elektromos autózás egyik vezetője. Mint arról korábban beszámoltunk, a BYD a jövőben elektromos autókat tervez előállítani Magyarországon.

A BYD 2020 óta a világ egyik legnagyobb tempóban fejlődő járműipari cége, ami leginkább a megelőző évtized intenzív fejlesztésén alapul.

Az anyacégben 2008-tól tulajdonos a Berkshire Hathaway egyik leányvállalatán keresztül Warren Buffett amerikai milliárdos. Manapság már autóikat akkumulátorral integrált saját moduláris platformra építik.

Nyugtalanító pletykák kaptak szárnyra

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már 2023 októberében bejelentette, hogy programot indítanak az elektromos autók elterjedésének támogatására.

Többek közt úgy, hogy fejlesztik a töltőhálózatot, és kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására. A tárcavezető elmondta, hogy erről tájékoztatták a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító kínai BYD-t is.

– írtuk meg korábban. Az uniós tisztviselők szerint fennáll a gyanú, hogy a kínai gyártók – a beruházásaikat segítő állami támogatásoknak köszönhetően – tisztességtelen versenyelőnyt élveznek a konkurenciával, többek közt a Teslával, a Renault-val, valamint a BMW-vel szemben.

A Reutersnek nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy a vizsgálatot valójában még tavaly októberben kezdték el, és várhatóan 13 hónapig tart. A vizsgálók az említett három kínai autógyár távol-keleti létesítményeibe, valamint a konkurencia létesítményeibe is ellátogatnak, és ellenőrzik, hogy az érintettek által korábban szolgáltatott adatok megfelelnek-e a valóságnak.

A vizsgálat nem volt jó hatással Kína és az EU viszonyára: Kína protekcionizmussal vádolta meg az EU-t, és a maguk módján valószínűleg válaszoltak is: a múlt héten a Franciaországból importált brandy miatt indítottak dömpingellenes vizsgálatot (a Reuters szerint Franciaország egyike volt azoknak a tagállamoknak, amelyek a kínai gyártókkal szembeni vizsgálat elrendelését támogatták).

Álhír a különmegállapodás?

A VSquare iparági forrásokra hivatkozva azt írta hírlevelében, hogy a magyar kormány az EU koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési eszközéhez (RRF) csatlakozó REPowerEU-fejezetből érkező pénzből garantálna folyamatos keresletet a kínaiaknak, ezzel segítve a további térnyerésüket. 

Utóbbira reagált most úgy a Világgazdaság hasábjain az Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság, hogy az értesülés nem igaz.

Az álhírnek minősített értesülés szerint a Szegeden üzemet létesítő kínai „BYD-re írták ki a pályázatot”, ám ezt most az illetékes államtitkárság cáfolta.

Az államtitkárság szerint éppen a felvetés ellenkezője az igaz, tehát a vállalkozások maguk dönthetnek arról, hogy milyen értékű és teljesítményű járművet kívánnak beszerezni a programban, mivel tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához is kérhető vissza nem térítendő állami hozzájárulás a most aktuális 30 milliárdos keretösszegből.

Egy jármű beszerzéséhez az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8–4 millió forint támogatás nyerhető el. A támogatási kérelmeket 2024. február 5-től lehet benyújtani

– részletezte az államtitkárság, amely egyébként a támogatási programot Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből (HET), valóban európai uniós forrásból finanszírozza – írja a Világgazdaság.

A világ Kínára van utalva

„Kína feljebb kapaszkodása a globális értékláncokban azt eredményezte, hogy a világ relatív kitettsége Kínával szemben nőtt, míg Kína kitettsége a világgal szemben csökkent” – mondta korábban az Indexnek Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője megjegyezte, hogy ezt az eltolódó kitettséget egyre nagyobb feszültség kíséri.

– világított rá Santo Martin.

Példaként az Egyesült Államok és Kína versenyét hozta a mesterséges intelligencia és más új technológiák kifejlesztésében. Az egész arról szól a szakértő szerint, hogy versenyelőnyre tegyenek szert egymással szemben a hatalomért, biztonságért, gazdagságért, befolyásért és státuszért folyó globális versenyben.

A szakértő szerint a technológiai háborúnak két aspektusa van:

• egyrészt a technológiatranszfer korlátozása révén meg kell akadályozni, hogy Kína felzárkózzon az USA technológiai fölényéhez (az ezzel járó gazdasági és katonai következményekkel együtt),
• másrészt pedig a nemzeti termelés támogatásával maximalizálni kell az USA és Kína közötti technológiai távolságot.

Ez utóbbi szempont jelentős következményekkel jár az EU számára, mivel veszélyes technológiai lemaradást eredményezhet, erről már korábban többször is cikkeztünk.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a BYD autógyárában a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)