A szakértők szerint égető szükség van egy nyugdíjreformra

2023-ban hatalmas hiánnyal, 1459 milliárd forinttal zárt a nyugdíjkassza a tervezett 1072 milliárddal szemben. 2022-ben még „csak” 690 milliárd volt a hiány, tavaly tehát megduplázódott. Ennek ellenére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt a csütörtöki Kormányinfón, hogy a magyar rendszer fenntartható, és nem szorul módosításra a következő tíz évben. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter elárulta, hogy hamarosan nyilvánossá válik a nemzetközi szakértők elemzése – a helyreállítási alapban részt vevő államoknál elvégzett kötelező tanulmány nyomán – a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről, és ezeket a meglátásokat a kormány értékelni fogja, mi több, 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják – írja az ATV. 

Farkas András nyugdíjszakértő szerint égető szükség volna valódi nyugdíjreformokra, hiszen másfél évtized múlva mintegy egymillióval több nyugdíjas, és 200 ezerrel kevesebb járulékfizető magyar állampolgár lesz, mint ma. Úgy látja, az érintettek ellátmányát akkor már nem lehet biztosítani. Kiemeli, hogy 

Erről beszélt Süle Szigeti Bulcsú is az ATV Egyenes beszéd című műsorában: mint mondta, 10–15 év múlva komoly problémák merülhetnek fel a nyugdíjrendszerben. Szerinte az egyik megoldás a nyugdíjkassza egyensúlyának fenntartásához a nyugdíjkorhatár emelése, ez azonban nagyon érzékeny kérdés, mert nem biztos, hogy a várható élettartam ugyanolyan gyorsan növekszik, mint amennyivel megemelnék a nyugdíjkorhatárt. Elmondta, 1–2–3 éves korhatáremelés lehet reális, ha a döntéshozók újra ehhez az eszközhöz nyúlnak. A nyugdíjszakértő arra is kitért, hogy hiába kell Magyarországon az infláció mértékével emelni a járadékokat, a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a nyugdíj reálértékének tényleges megőrzését.

„Komoly válság kell a reformhoz”

Az ATV-nek nyilatkozó Simonovits András szerint pedig úgy tűnik, „egy olyan komoly válság kell a nyugdíjreformhoz, mint amilyen a 2008–2009-es hitelválság volt, és akkor talán csinálnak valamit”.

Az EU átlagának megfelelően a GDP 12–13 százalékát a nyugdíjra kell fordítani. Ez az EU-ban 13,7 százalék, nálunk csak 7,5 

– emlékeztetett Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke, aki azt is hangsúlyozta, hogy a magyar nyugdíjasok életszínvonala jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ugyanis a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 forint, 2022-ben 60 ezer nyugdíjas kapott 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillió idős ember nyugdíja pedig nem érte el a 140 ezer forintot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!